Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-400

kOO. országos ölés ÍÖ09 január Ili-én, csütörtököd. 87 tételek tekintetében egyszerűen nem értem a pénzügyminister urat. Meg vagyok győződve arról, hogy kellő magyarázatot adhat nekem, azonban nem értem azt, hogyha csinálok egy törvényt, a melyben a legszigorúbban akarom alkalmazni azt a kulcsot, a melyben a legszigorúbban törekszem arra, hogy mindenki bevallja, mennyi jövedelme van, akkor még hagyok magamnak egy hátsó ajtót a minimális tételekkel, még pedig magas minimális tételekkel! . . . Wekerle Sándor ministerelnök: Dehogy magas ; alacsony ! Sándor Pál: Be fogom bizonyitani! . . . Ismétlem, hagyok magamnak ajtót magas mini malis tételekkel, hogy ha a bizottságnak nem felel meg az ő puhatolózási rendszere, ha nem volt képes tanuk által, a könyvek felmutatása által ezt napfényre hozni, hogy akkor még mindig a bizottság kénye-kedvétől függ, hogy a minimális tételeket alkalmazza-e vagy sem. Vagy van nekem egy szigorú törvényem, a mely megengedi, hogy a valót kipuhatoljam és akkor ki is fogom puhatolni — és meg vagyok róla győződve, hogy az eljárási utasitásban lesznek is olyan szabályok, hogy ez kipuhatolható legyen, — mondom, vagy vannak ilyen fegyvereim, vagy pedig nincsenek és akkor van jogosultsága a minimális tételeknek. De vagy az egyiket, vagy a másikat kell alkalmazni. Emődy József: Nem olvasta a pénzügyi bizottság jelentését. El vannak törölve ezek a minimális tételek ! Vázsonyi Vilmos: Nincsenek! Emődy József: Bocsánatot kérek, akkor Vázsonyi Vilmos sem olvasta. Elnök : Emődy József képviselő urat kérem, hogy folytonos közbeszólásaival ne zavarja a szónokot. Sándor Pál : Én nem olvastam a pénzügyi bizottság jelentésében, hogy el lennének törölve ezek a minimális tételek. Meglehet, hogy tévedek. A képviselő ur ugy állitj a, de én azt látom, hogy a minimális tételek fölemeltettek, nemhogy eltöröltettek volna. Én azt hiszem, hogy ő van tévedésben. Eddig voltak a 25—100 szorosok, most a 40—150 százszorosak vannak az iroda tekintetében. A mellett felállitja a javaslat, hogy az irodák az egész lakbérbe beszámíttatnak. Ep igy van a lakbéreknél is. Ezek számíttattak előbb iy

2

—8 szorosan, most számittatnak 1%—10-szeresével, azzal a különbséggel, hogy a mi az előbb forint volt, az most korona. (Ellenmondások.) Tehát a minimális lakbérek nem kezdődnek 500 írttal, hanem már 500 K-val. Ebben tehát teljes megduplázása van az egésznek. En tehát azt mondom, hogy ha ilyen erős minimális tételek állíttatnak föl, akkor nem szabad felállítani olyan erős rendelkezést a kipuhatolózás tekintetében, mert mindig a bizottság kénye-kedvétől függ, hogy akarja-e azokat alkalmazni vagy nem. Nem kell tehát könyveket vizsgálni és nem kell a spiczli-rendszer, a mely tisztán csak önnél az egy adónál lesz alkalmazva és másnál nem. Vagy szükségesek ezek, vagy nem. Ha erősebb rendszabályokat alkalmazunk, a mi ellen nekem kifogásom nincsen, akkor törölje el a t. pénzügyminister ur a minimális tételeket. Ezen javaslatnak a szellemére egy apró kis körülmény szintén igen furcsa világítást vet. Eddig ha valaki egy üzletet nyitott, vagy valamely iparága volt, akkor két évig a bizottság a féladót róhatta reá. Ezentúl ez nem lehetséges. Wekerle Sándor pénzügyminister; Dehogy nem! Sándor Pál: Ezentúl az egész adót kell neki fizetni. Polónyi Géza : A pénzügyi bizottság felvette ezt a rendelkezést! Sándor Pál: Legyen szabad itt a kereseti adóra még egy pillanatra visszatérnem : a kereseti adó különbségére Ausztria és Magyarország között. Én ugyanis a fősúlyt fektetem arra, hogy mi, a kik gazdasági önállóságra törekedünk, ne fizessünk több adót, mint az osztrákok. Erre nézve leszek bátor önöknek egy osztrák adóivet bemutatni. Én azt hiszem, hogy ez az osztrák adóiv igen sokat mond. Mi azt a fáradságot vettük magunknak, hogy, az osztrák viszonyok alapján kipuhatoljuk, hogy mennyi adót fizetnek ott általában, mert a pénzügyminister ur szeretett arra hivatkozni, hogy igen sok olyan nagy perczentuális adó van Ausztriában, a mely az állami adóhoz hozzászámittatik. Vagyok bátor a t. pénzügyminister urnak a következő hivatalos adó-certifikátumot bemutatni. Ezen adó-certifikátum szerint az illető, a ki ügynök, fizet 8000 korona jövedelem után, az ottani számítás szerint, 180 korona jövedelmi adót. A kereskedelmi adó a mely reá kirovatott, 72 korona. Ebből a 72 koronából azonban még a 17% reparticziót levonják, marad tehát 59 korona kereseti adó, ehhez jön 23% Landesbeitrag, 20% Kommunalbeitrag, 2%% HandelskammeTbeitrag, 4% Gewerbeschul beitrag, ez kitesz 29 korona 58 fillért, összesen 89 korona 34 fillért: tehát a jövedelmi adó az összes adókkal együtt tesz 269 korona 34 fillért. Wekerle Sándor ministerelnök: És a Bezírksumschlage 1 És az iskolai adó ? Sándor Pál: Rátérek ! Ha azonban azt veszem fel, hogy nem 49%-ot, hanem 100%-ot tesznek ki ezek a járulékok, tehát felveszem a maximumot, akkor is csak 311 korona 73 fillért fizet. Ezzel szemben nálunk a jövedelmi adó 8000 korona utáu 212 korona, a pótlék 16 korona, a kereseti adó 400 korona, községi adó Budapesten 133 korona, nem vettem be sem az útadót, sem a kamarai illetéket, sem a betegápolási adót, tehát összesen 761 korona 33 fillért fizet nálunk az, a ki fizetne Ausztriában 311 koronát. Ezt hivatalos aktákkal bizonyítom. Azonban arra nézve is beszereztem az adatokat, hogy Ausztriában mennyit tesznek ki ezek a zuschlagok. Stájerországban 56%, Alsó-Ausztria-