Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-400
íöö. országos ülés 1909 január 21-én, csütörtökön. 83 birtok és mit fizet a kisbirtok községi és állami adóban. (Halljuk! Halljuk!) Doboz községét értem, a melynek 6000 lakosa van. Ennek a 6000 lakosnak 4175 kat. holdja van. Ezen 4175 kat. hold fizet 19.766 korona állami adót — a filléreket elhagytam — és 8650 korona községi adót. A megyei és községi adónak átlaga 6'80 korona. Mellette van egy uradalom, a gróf Wenckheim-féle, — itt már meg kell emlitenem a neveket, mert önök nem kénytelenek ezt nekem elhinni — a melynek 6128 hold szántóföldje és 1125 hold erdeje van. Az erdőket általában kihagytam a községi adóknál, mert nem rendelkeztem a megfelelő kulcsosai arra nézve, hogy hogyan számitsam. Ennélfogva ott, a hol erdőt emlitek, általában az adót hozzá se csatolom és a községi adót erdők nélkül számitottam. (Mozgás.) Mondom, tiszta szántó van ott 6128 hold, a mely 17.566 korona állami adót és 4206 korona községi adót fizet. Az átlag az állami és községi adóban 3 55 korona. Tehát ezen 6000 főnyi lakosság, a mely kisbirtokosokból áll, 6'80 koronát fizet és 3'55 koronát fizet az uraság, az erdőket be sem számitva. Van itt még egy másik uradalom is, a gr, Széchen3d-féle, a melynek 2760 holdnyi szántója és 686 hold erdeje van. Ez 8500 K állami adót és 1300 K községi adót fizet. Itt is mintha csak fillérnyi pontossággal kiszámították volna, 3 K 55 fillér a községi és állami adó, épen ugy, mint a Wenekheim-uradalomban. Egy másik uradalomnál, a Gerlay-féle uradalomnál ez kisebb. Ott 2876 hold szántó és 1000 hold olyan erdő van, a mely adót fizet, továbbá 212 hold olyan erdő, a mely általában adómentes. Ez az uradalom 7500 K állami adót és 1300 K községi adót fizet. Tehát itt 3-09 az adó, szemben a 6'80-nal. Érdekes azonban, hogy mennyit fizetnek ezek állami adóban. Állami adót fizet az a község, vagyis az a 6000 ember átlag 2'10 K-át, a Wenckheim-uradalom 070 K-át, a Széchenyi-uradalom 047 K-át, erdőt mint adómentest számitva; a Gerlay-uradalom is — mind erdő nélkül — 0.46 K-t. Méltóztatnak ezen adatokból látni, hogy igazam volt, a mikor azt állitottam, hogy a kisbirtokosok vállairól kell a terhet levenni (Élénk helyeslés a baloldalon.) és azok vállaira kell rakni, a kik azt jobban elbírják. Gr. Batthyány Tivadar: Helyes! De fizessenek az urak is annyit, a mennyit kell! Majd bemutatunk mi is adatokat! Sándor Pál : Tessék mindent megmutatni, itt az ország szine előtt nincs titok. (Zaj. Elnök csenget.) De ha helyes, a mit mondok, akkor ezt az adójavaslatot ebben a formában, a mely a kiigazításról és a maximális megadóztatásról szól, nem lehet megszavazni, hanem létre kell hozni az arányosságot a kisbirtok és a nagybirtok között és uj kataszteri felmérésre van szükség. (Zaj. Elnök csenget.) Ne a kis exisztencziák között keressenek uj adóalanyokat, hanem adóztassuk meg elsősorban és igazságosan a nagybirtokosokat, a hatalmasokat. (Helyeslés.) Igazságot kell szolgáltatni és nem az osztályuralmat kell előmozdítani. (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Batthyány Tivadar : Mennyit fizet a kereskedelmi bank 1 Sándor Pál: Semmi közöm a kereskedelmi bankhoz, adóztassák meg annyival, a mennyi illeti, én nem fogom védeni a kommercziális bankot: én igazságos adóztatást követelek, abban a megg)-őződésben, hogy ez nem lehet pártpolitika. Holló Lajos: Mi is ezt akarjuk! Benne van a kataszteri kiigazitás ! (ügy van !) Sándor Pál : Ha elfogadja ezt a javaslatot Holló képviselő ur, akkor nem ezt akarja, pedig ő a javaslatot elfogadja. Baross János; Le akarja vétetni a napirendről a kataszteri revíziót! Hódy Gyula : A szabadelvű párt ezt sohasem követelte ! (Zaj.) Csitáry Béla; Elég gyalázat, hogy a szabadelvű párt igy gazdálkodott. (Zaj.) Elnök (csenget). Sándor Pál: Ne mindig hozzám, hanem az én akkori szabadelvűpárti vezéreimhez méltóztassanak fordulni, a kik ott ülnek az önök ministeri padjain ; én csak kis, apró cseppecske voltam abban a szabadelvűpártban, (Zaj. Elnök csenget.) azok talán adhatnak bővebb felvilágosítást, én nem. T. ház ! Miután már napirendre került a javaslat, engedjék meg, hogy még jobban világítsam meg az igazságot, még pedig azon adatok alapján, a melyeket a kormány bocsátott az összes képviselők rendelkezésére. Az önök igazságos méltánylására bizom azokat a statisztikai számokat, melyeket fel fogok olvasni és a melyekkel beigazolom, hogy a kisbirtoknak ezen óriási megadóztatásával magunk alatt vágjuk a fát. Méltóztassék egyszer azokat az adatokat megnézni, a melyek Magyarországon a birtokviszonyok statisztikáját képezik. Magyarországon 1,333.875 ember volt, a kinek öt holdnál kisebb terjedelmű földje volt. Ezen 1,300.000 gazda 55.20 százalékát teszi az összes földbirtokosságnak. Ez az 1,300.000 gazda birja Magyarország termőföldjének csak 6.15 százalékát, tehát a népnek, a földbirtokosságnak a nagyobb fele olyan birtokkal rendelkezik, hogy nincs teljes öt hold földje. Tovább megyek. A statisztika szerint 5—100 holdat biró 1,078.069 birtokos van, ez ismét a földbirtoknak 48.84 százalékát képezi. Tehát konstatálhatjuk, hogy körülbelül 99.31 százaléka a földnek 2,400.000 lakos birtokában van és ezek nem birnak többel, mint maximum száz holddal. Méltóztassék a többi számokat is megnézni, akkor azt tetszik látni, hogy van Magyarországon 16.406 földbirtokos, a kik ezer holdig terjedő földbirtok fölött rendelkeznek. Ez a 16.000 földbirtokos 0.7 százaléka az összességnek. Ezer holdon felül van 1945 embernek birtoka, ez az összes birtokosságnak 0.09 százaléka, tehát nem egészen 1 százaléka az összes földbirtokosságnak birja az ország földbirtokának 31,19 százalékát, U*
