Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-400

74 íOÖ. országos ülés 1909 január 2í-én, csütörtökön. ségemet ebben az esztendőben, mint az, a mit a múlt esztendőben kerestem. (Igaz! Ugy van !) Oly nagyon dicsérjük a porosz rendszert, a mely tiszta jövedelmi adórendszer és a teherviselési képességet mutatja, de, ott is az évenkinti kivetés van. Ez is útmutatás arra, hogy a pénzügy minister urnak nagyon helyes ezen uj ideája, hogy ezentúl évenkinti kivetés legyen. Szembe kell nézni a kereseti adónál azzal a sokat hánytorgatott és félreértett, s az embereket elkeserítő vexatóriummal, az u. n. könyvvizsgálattal. Mindenekelőtt megáll apithatom azt, hogy könyvvizsgálatot az adókivetőbizottság nem is köteles elrendelni, mert a törvény szavai szerint az adókivetőbizottság csak jogositva van azt elrendelni, hogy ha a bemutatott nyereség- és veszteségszámla aggályosnak mutatkozik, vagy ezt az adózó maga kivánja. Sándor Pál: »Aggályos!« Nagy Sándor: Többet ismerek be, mert rámutatok, hogy az adófelszólamlási bizottság azonban köteles elrendelni, ha ugyanezt a jelenséget tapasztalja. Kikből áll az adókivető és felszólamlási bizottság ? Polgárokból áll, tehát zsűriszerű Ítélkezés van a felett, hogy azt az embert, a ki előtte áll, csalónak tartja-e vagy becsületes embernek, és szükségesnek tartja-e, hogy annak könyveit megvizsgálja-e vagy nem ? Ez egy önkormányzati intézmény, a melyet nálunk a t. jrénzügyminister ur ezen javaslatban sokkal jobban csinált meg, mint akár az osztrákok, akár mások. Ott az adókivetőbizottságnak megfelelő becslőbizottságnak és az ott is fennálló adófelszólamlási bizottságnak felét és elnökét a pénzügyminister nevezi ki, nálunk a hét rendes tagból és hat póttagból álló bizottságba elnököt és két tagot nevez ki a pénzügyminister, kettőt az alispán vagy a polgármester nevez ki, — tehát önkormányzati, általunk választott közeg — kettőt a kereskedelmi és iparkamara választ, tehát ezek is szabad foglalkozásúak. Itt tehát nem gyakorolhat ingerencziát a financziális központi hatalom, mikor rendelje el a könyvvizsgálatot. Ha ugy volna kontemplálva ez a törvény, hogy végső fokban a pénzügyminister akárki ellen elrendelheti a könyvvizsgálatot, akkor érteném a felzúdulást; de a viták terén, a melyeket hallottunk, senki sem domborította azt ki, hogy hisz mi polgárok fogjuk megítélni azt, — mikor mint adókivető vagy felszólamlási bizottsági tagok ott ülünk — hogy ennek az adókötelesnek bevallása megérdemli-e a hitelt, avagy annyira eltitkolja az adóját, hogy mi hozzuk azt a zsűriszerű Ítéletet ellene, hogy könyvvizsgálatot kell elrendelni. Megjegyzem azonban, hogy ép az adókivető bizottságoknál a törvényben nem tartom helyesnek, — csak financziális szempontból jó — hogy együttesen vetik ki rendszerint a kereseti és jövedelmi adót, mert ebből nézetem szerint á földbirtokosokra is esetleg kár háramolhatik és kár származhatik belőle a kereskedőkre és iparosokra is. A földbirtokosokra nézve is uj dolog lesz most a bevallás . . . Polónyi Géza: No lássa! Nagy Sándor: Természetes, hogy uj, mert eddig kataszter alapján fizették a földadót és most az uj jövedelmi adó reájuk nézve is uj intézmény. Ennélfogva nagyon kell vigyázni arra, miután annyi adókivető és adófelszólamlási bizottság van, vájjon nem fog-e olyan eset előfordulni, hogy hasonló jövedelmű földeknek jövedelme egyik megyében sokkal magasabbra taksáltatik, mint a másik megyében. Itt nagy eltérések lehetnek, és ezért nézetem szerint az adókivető bizottság nincs helyesen megalkotva. Itt ugy képzelem a dolgot, hogy miután most az adókivető bizottság elé állítjuk a flödbirtokost is, épen a földbirtokosok érdekében is azt az eszmét terjesztem a mélyen t. pénzügyminister elé, hogy sokkal jobb volna, és ha többe kerülne is az országnak, még talán a pénzt is megérné, ha az adókivető bizottságok ugy alakíttatnának, hogy minden foglalkozási ágnak a saját emberei döntsenek. Itt ha benne is vannak, azonban, miután három tag elég a határozathozatalhoz, megtörténhetik, hogy egy földbirtokos jövedelmét három kereskedő fogja megállapítani. Polónyi Géza : Ugy van ! Miért fogadja akkor el a javaslatot ? Nagy Sándor: Megtörténhetik, hogy három földbirtokos fogja egy kereskedőnek jövedelmét megállapítani, tehát nagy igazságtalanságok fordulhatnak elő. Azért fogadom el mégis a javaslatot, mert ezt nem tartom a javaslat alapelvébe ütközőnek, hanem olyan részletkérdésnek, a melyet megvitathatunk és ha a ház jónak látja, bizonyosan javítani fog a dolgon. (Helyeslés.) A jövedelmi adónál csak arra akarok utalni, hogy igaz, hogy a porosz skálánál a miénk súlyosabb, — azt kimutatta már Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársunk, — de sokkal jobb a porosznál, mert a porosz épen a kis jövedelmeket sújtja. Kiirtam a porosz törvényből csak egy példát: 1500 márkától 1650 márkáig 25 márka a jövedelmi skála, nálunk 1500 koronától 1600 koronáig 12 korona. Pető Sándor : 1500 márka több mint 1500 korona. Nagy Sándor: De 12 márka is több, mint 12 korona. (Derültség.) Egy közép jövedelmet véve, 5000 márkától 5600 márkáig 132 márka, nálunk 5600 koronától 6000 koronáig 118 korona a skála, szóval épen a kisjövedelmek vannak kiméivé. Én pedig, megvallom, az adórendszer vizsgálásánál mindig azt néztem, és erre helyeztem a legfőbb súlyt, milyen az a kisemberre nézve, és azt állapitottam meg, hogy ez az adórendszer a kisembernek jó. A mi a kezelési törvényeket illeti, csak egyre hivom fel a mélyen t. pénzügyminister ur figyelmét. A lapoknak az alkotmánypárt értekezletéről szóló tudósításaiból nem tudtam teljesen ki-