Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-400

ÍÖO. országos ülés 1909 január 2i-én, csütörtökön. nhiszen ott is létminimum alá esik ki a jövedelmi adónál létminimum alá esik. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Nagy Sándor: De a kereseti adónál épen Wekerle Sándor az 1893-iki emlékiratában bizonyos enyhe progressziót méltóztatott felhozni és látjuk nagy német államokban, — igaz, hogy gazdag államok, — hogy szintén meg van a . hozadéki adónál a progresszió. Én nem tartom Magyarországot erre elég erősnek, de felvetem az eszmét és azt tartom, — és ez szocziálpolitikai szempontból óriási jelentőségű volna, — hogy a földadónál lehetséges a létminimum megállapítása. Miután a földadó kontingentálva van, — igaz, hogy csak maximális irányban, — a kincstár financziális érdekeit ily létminimum megállapítása nem bántaná ; a nagy és középbirtok pedig, ha ugy fognák is fel, hogy a létminimumokból elmaradó földadó őket terheli, azt hiszem, szocziálpolitikai érzéstől áthatva ez ellen kifogást nem emelnének. Az az érvelés, a mi az indokolásban van, úgyis csak arra az államra vonatkozhatik, a hol egy tiszta hozadéki adórendszer van, a hol tehát tényleg nem lehet progressziót és létminimumot csinálni, de a hol, mint nálunk, vegyes adórendszer van, a hol én annak a kis földbirtokosnak a jövedelmi adónál az összes jövedelmét megnézem, tehát nemcsak a földjét látom mint hozadéki alapot, hanem látom magát az egész embert, a hol meg tudom állapitani, hogy ennek az embernek nincs 800 koronája, ott nem látom be, miért ne tehetném azt, hogy a földadóra nézve is létminimumot állapitok meg. Nagyon szépen érvel a pénzügyminister ur az ő indokolásában, és igaza van, hogy ez ennél az adónál roppant nehéz, de ismétlem, ha a pénzügyminister ur a létminimumot be tudja hozni a kereseti adónál, mert azt mondja, hogy az a kereskedő, a kit a hozadéknál még nem tudok ellenőrizni, nincs-e máshonnan is jövedelme, tehát nem adhatok neki létminimumot, de megadom neki, mert mikor a jövedelmi adónál az ő jövedelmét nézem, látom, hogy létminimumra van joga. tehát azt itt is megadom, akkor a létminimumot a földadónál is be lehet hozni. Egy hang (balfelól) : Akkor a házadónál is be lehetne hozni! Nagy Sándor: A házadónál nehéz. En mint függetlenségi ember eszébe juttatom a pártomnak, hogy mikor a progresszív adóról beszéltünk, a nép mindig a földadó progresszivitására gondolt; hiszen a jövedelmi adóról nem is tudta, hogy létezik. (Ugy van! halról.) Mindig arra gondolt, hogy a nagyobb, egy tömegben létező föld nagyobb adókulcs szerint fog 100 holdanként megállapítva adózni, mint az ő kis földje. Nézetem szerint tehát igenis keresztül lehetne vinni a progressziót a földadónál. Meg akarok emlékezni arról a sokat hánytorgatott általános kereseti adóról, a mely az izgalmaknak melegágya volt és a mely igazán nagyon KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIII. KÖTET. sok izgatásra is adott alkalmat ebben az országban. (Halljuk !) Tény, hogy a 10%-os adókulcs nagyon magas volt és ráillik csakugyan Steinbach pénzügyministernek 1892-ben a Reichsrathban mondott azon szava, hogy ennél az adónemnél nagyon kell vigyázni, hogy nem szabad az adózónak a becsületességét kemény próbára tenni, auf eine harte Probe stellen, mert itt igazán majdnem a dolog természetében fekszik az adó eltitkolásának az ösztöne. Természetesen helyeslem, hogy ennek az adókulcsa leszállittatott, azonban tényleg sok igazság van abban, hogy ez a hozadéki adó nem tiszta hozadéki adó, mert hiszen kereskedőnél, iparosnál, de még inkább a szellemi foglalkozásnál nem a hozadéki alapot, nem a tárgyat adóztatja meg az állam, hanem a munkaképességet, a szellemi tevékenységet is. Különösen áll ez akkor, ha valaki, egy kereskedő vagy iparos, de különösen egy szellemi foglalkozású ember, pl. egy ügyvéd, orvos, mérnök, festő tőke nélkül dolgozik, a mint ez a rendes állapot, tehát mikor ő, a hozadéki adó alapja teljesen összeesik a jövedelmének a fogalmával. Ezekre nézve ez rendkivül igazságtalan, mert ezek tulaj donképen kétszeres adózás alá esnek. Hogy egy példát hozzak fel a t. ház előtt, ha egy ügyvédet elővesz majd az adókivető bizottság és azt mondja, hogy ennek az ügyvédnek 6000 korona jövedelme van, akkor ezt egyszeT elő fogja venni mint kereseti adóalapot és fog az az ügyvéd fizetni 6000 korona után 4%-kal 240 koronát, azután előveszi ezt a 6000 koronát a jövedelmi adónál, a mely gondolom 2% alá esik, az lesz 120 korona, összesen 360 korona. Tehát 6000 korona után fizet 360 koronát, vagyis 6%-ot, tehát többet fizet jövedelme után, mint 200.000 koronás jövedelem után, mert ott csak 5% a a maximális adókulcs. Kétségtelen, hogy ott, hol a hozadékot csak a személyes tevékenység teremti elő, hol abszolúte nem lehet mondani, hogy ez a hozadék olyan hozadék, mint a föld, vagy ház hozadéka, melyeknél a személyes tevékenységnek lehet ugyan szerepe, mert a földbirtokosnak befolyása, ottléte a föld hasznát talán emelheti, ott nézetem szerint nem alaptalan az a kifogás, hogy itt voltaképen kettős adózással állunk szemben. Nagyon helytelen az is, mikor az ellen izgatnak, a mi minden józan raczionalitás szerint a leghelyesebb, hogy az uj törvény megszünteti a három évi adókivetést, és egy évet léptet életbe. Azt mondják, hogy minden évben vexatóriumoknak, zaklatásoknak, bírságolásoknak lesznek ezen adónem alá eső adókötelesek kitéve. De nem ez a lényeges ebben a kérdésben, hanem az, hogy ha évenkint vettetik ki az adó, csak könnyebben tudják megállapítani a teherviselési képességeketa múlt évi jövedelem után, mint az előző három évi átlag után, mert a mit ezelőtt négy évvel kerestem, valószinű, hogy azt elköltöttem, és az már sokkal kevésbbé erősiti adóviselési képes10