Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-399

54 399. országos ülés 1909 január 20-án, szerdán. A t. képviselő ur interpellácziójának további részében egy pár olyan állítás foglaltatik, a melyeket észrevétel nélkül nem hagyhatok, mert ezek már, engedelmet kérek, ellenkeznek az igazsággal. Ö t. i. azt állitotta, hogy volt ott azelőtt egy biztonsági akna. Hát igenis volt ott egy régebbi »Széehen« nevezetű akna, a mely nem biztonsági akna volt, hanem rendes vasművelésre használtatott, de felhagyatott. A most használt többi felhuzói berendezések rendben találtattak és az az állítás, hogy nyolczszor kellett csengetni a deozemberi eset alkalmával, valósága tekintetében talán a többiekkel egyforma elbírálás alá lenne vonandó. (Derültség.) A képviselő ur pl. azt állítja, hogy ott az utak oly rendkívül alacsonyak, hogy sok helyen csak 90 czentiméteresek. (Mozgás.) Erre nézve megjegyzem, hogy a bányahatóság előírja, hogy az utaknak 2 métereseknek kell lenniök, de minden bányában előfordulnak olyan egyes nyomások, midőn közbeeső kőzetek vannak, a melyekről az olyan ember, a ki bányában járni szokott, tudja, hogy elkerülhetetlenek és a melyeken csak lehajolva lehet áthaladni, de nem áll az, hogy csak négykézláb csuszva-mászva lehet azokon haladni. (Mozgás.) Ennek illusztrálására csak azt hozom fel, hogy azon bányákban lovak is járnak, a melyek csilléket húznak, már pedig az olyan bányában, a hol a ló képes a csillét húzni, megengedem, hogy vannak olyan alacsony helyek, a hol le kell hajolnia az embernek, de hogy ott négykézláb kelljen mászni, az lehetetlenség. Nem áll tehát az, mintha ott az embereknek négykézláb kellene csuszníokmászniok. (Helyeslés.) Igenis előfordulhatnak hasonló esetek más bányákban, mert vannak nálunk is rézbányák, a hol igen vékony rétegeket művelnek, s Wesztíáliában vannak oly 30—40 centiméteres erek, a hol a művelés olyan, hogy csak egyes sovány embereket lehet beengedni és azoknak is fekve kell dolgozniok. Ismétlem, itt az utak olyanok hogy valamennyin lóval járnak, a melyek vasúti csilléket húznak. (Vgy van!) A munkabérekről is tájékoztam magam, a mint azt állandóan tenni szoktam, A pénzügyministeriumban egész statisztika állíttatik' össze erre nézve. A kereset nem mondható valami rossznak. Az átlagos keresetek 3 korona 80 fillért tesznek ki akkord-munkánál. Itt is rosszul van értesítve a képviselő ur, a midőn azt állítja, hogy e mellett ácsolásokat is kell teljesíteni. A hol nagyobb ácsolások teljesitendők, ott külön akkord van az ácsmunkára, külön akkord van a vasút lefektetésére, kisebb ácsolásoknál pedig nagyobb akkordok vannak megállapítva. Egyébként megjegyzem, hogy semminemű panasz a munkabérek felszámítása ellen nem érkezett, daczára annak, hogy elég gyakran fordulnak meg pl. Resiczán hatósági személyek. (Halljuk ! Halljuk!) A mi azt illeti, hogy a társláda-illetmények nincsenek kiutalva, abban tökéletesen igaza van a képviselő urnak, csak az nem igaz, hogy nem kaptak előleget. A férj három hónapi munkailletményének megfelelő előleget kaptak az érdekeltek. Pető Sándor: Mikor kapták ? A múlt héten még nem adtak nekik semmit! Wekerle Sándor ministerelnök: Engedje meg, hogy adatainak hitelességét kissé kétségbe vonjam. (Derültség.) A mikor rendszeresen vizsgáltatom ezeket a bányákat, a mikor közegeim oda kimennek, a mikor a szerencsétlenség után azonnal jelentést tesznek arról, hogy azok, a kik a társládáknak nem tagjai, ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint a tagok, a mikor tudomásomra hozzák, hogy a balesetbiztosítási összegek a társulat részéről ki fognak utalványoztatni, akkor lehetetlen dolog azt állítani, hogy semmi segélyben nem részesülnek. Pető Sándor: Mondják meg, hogy kinek mit adtak ? Nagy György: Nem a bűnösöket kell megkérdezni ! Farkasházy Zsigmond: Közjegyzői okiratokkal nem tudunk bizonyítani! Elnök : Engedelmet, de nincsen három interpelláló képviselő ur, csak kettő : Pető Sándor és Szatmári Mór képviselő urak ! Wekerle Sándor ministerelnök: A mi az ajkai bányaszerencsétlenséget illeti, vagyok bátor megjegyezni, hogy a vizsgálat még nincs befejezve. Központi közegem kint járt a helyszínén, az egyik még jelen is van a vizsgálatnál, a másik, a ki visszajött, azt jelentette, hogy a bányaszerencsétlenséget a légaknában előfordult tűzeset okozta. Egy ventillátor volt alkalmazva a légaknában és egy felügyelő odamenve, ugy vizsgálta a ventillátort, hogy odatartotta a lámpát. Mikor eltávozott, azt vették észre, hogy a ventillátor ég. Valószínűleg nem a szénpor, hanem a ventillátorban kiszáradt fa okozta a tűzesetet. Az a szerencsétlenség történt azután, hogy az a munkás, a ki a ventillátort kezelte, azt hitte, hogy ugy jár el jól, ha elzárja a légáramlatot és ezért elzárta a ventillátort. Másik szerencsétlenség az volt, hogy egy másik munkás, a ki egy szivattyúnál volt alkalmazva, mikor hallotta, hogy baj van, elmenekült és az ajtót nyitotta ki, ugy hogy a füst ellenkező irányt véve, annyira megszorult a bányautakban, hogy ez ölte meg az embereket. Vagyok bátor megjegyezni, hogy a felvonó, a melyről méltóztatott megemlékezni, rendben volt, a mennyiben a bányában a munkások részére egy megfelelően felszerelt felvonó állott rendelkezésre. Volt ott azonban egy teherlift is és erre menekültek és ott dulakodtak az emberek. Ez természetesen nincsen ugy felszerelve, mint a személyszállító lift, hanem egyszerű vaskorláttal van ellátva, legfeljebb hat ember súlyának megfelelő terhet képes vinni. Menekvés közben azonban az emberek a teherlift felé mentek, nyolezan, tizen is dulakodtak és igy eltörött a lift feljárója és ez okozta a tulajdonképeni szerencsétlenséget. (Halljuk / Malijuk !)