Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-399

39Ö. országos ülés 1909 január 20-án, szerdán. 55 Mindkét interpelláló képviselő urnak még csak azon kérdésére vagyok bátor válaszolni, hogy szándékozom-e katósági vizsgálatot elrendelni ? Megnyugtathatom a t. képviselőházat, hogy a bányahatóságok oly rendszeresen vezetik a vizsgálatokat, a melyekről kimutatásokat is kötelesek beterjeszteni, hogy itt külön utasításra, hogy most minden bányát vizsgáljanak meg, szükség nincsen, mert hiszen ha egy ilyen bányaszerencsétlenség előfordul, az emberi természetben van az, hogy fokozottabban igyekszik kötelességét teljesíteni. Méltóztassék elhinni, hogy azok egész lelkiismeretesen és pontosan teljesitik kötelességüket. A mi a bányatörvényt illeti, Szatmári Mór képviselő ur intézett hozzám külön kérdést e tekintetben. Bátor vagyok megjegyezni, hogy a bányatörvényre nézve korántsem ugy áll a dolog, a mint méltóztatott feltüntetni Pető Sándor képviselő urnak, mert a mai bányatörvény is módot ad intézkedésekre. A mai bányatörvénynek vannak intézkedései, hogy a munkásbiztositás érdekében hatályosan intézkedhetünk, sőt azt merném mondani, hogy e tekintetben diszkreczionális jog is van fentartva, azonban ennek is megvan a határa. Én követelhetek biztonsági intézkedéseket, de nem követelhetem azt, hogy a technika modern fejlődése szerint tökéletesnek látszó uj intézkedéseket léptessenek életbe, mert ha már elfogadtatott valamely biztonsági intézkedés, akkor nincsen módunkban követelni, hogy fejlettebb biztonsági intézkedések is fogadtassanak el. Az uj bányatörvényben diszkreczionális jogot szándékozom kérni és pedig nem azt a taxa ti v jogot, a mely az angol bányatörvényben van, mert a technika ma már annyira fejlődik, folyton ujabb szükségletek is merülnek fel, hogy egy állandó bányatörvényt taxáczióra alapitani nem lehet. Kazuisztikára szükség nincs, szükséges csak az, hogy felhatalmazást kapjunk arra, hogy ott, a hol ujabb biztonsági intézkedések szükségesek, ott azon intézkedések megtételére, létesítésére kényszeríttessenek az illetők. A második kérdés a mi bányatörvényünkben a munkásvédelem és az ellátás kérdése. A munkásvédelem tekintetében nem is irható elő tulaj donképen, hogy mit kell tenni, a bányatörvénynek csupán intézkedni kell abban a tekintetben, hogy a munkásvédelem és a munkásellátás, de különösen a balesetek tekintetében a bányatörvény korszerű színvonalra emeltessék. Ezen kívül az egész bányahatósági intézkedést magában a bányatörvényben kell szervezni. Erre vonatkozólag az előkészületeket meg is tettük. Azon az állásponton állunk, hogy szakértő közegek legyenek és ezek foganatosítsák a vizsgálatot és gyakorolják a rendszeres felügyeletet. Igyekszem is ilyen közegeket előkészíteni. A képviselőház a budget során találkozott erre irányuló törekvésemmel, a mennyiben több magasabb állást szerveztem és ezen tisztviselők kiképzéséről is megfelelően gondoskodtam. Most is négy újonnan kinevezett tisztviselő van alkalmazva különböző hazai bányaműveknél, hogy gyakorlati ismereteket szerezzenek és még a nyár folyamán kiküldőm őket egy esztendőre külföldi tanulmányútra, Hallba és Wesztfáliába, hogy gyakorlatilag kiképzett, megfelelő bányahatósági közegek álljanak rendelkezésre. (Helyeslés.) A mi azt a kérdést illeti, hogy mikor szándékozom a bányatörvényt beterjeszteni, nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy minálunk a bányatörvényt eddig késleltette a kőszénkérdés. A kőszénkérdés tekintetében és általában az állam részére fentartandóbányajogositványok tekintetében meszszebb óhajtott menni, mint a meddig az eddigi tervezetek mentek. Ez az egyedük kérdés, a mely végszövegezésben van meg, a többi kérdések, a melyek a bányaberendezésekre, hatósági intézkedésekre, munkások ellátására vonatkoznak, elő vannak készítve, ugy hogy remélem, hogy t. barátommal, az igazságügyi minister úrral és a többi érdekelt minister urakkal mielőbb megegvezésre jutok arra nézve, hogy a bányatörvényt még ezen ülésszak folyamán beterjeszthessem a t. képviselőháznak, (Élénk helyeslés.) mert a bányajogositványokon kívül különösen munkásvédelmi szempontok teszik ezt szükségessé. Még csak azt jegyzem meg, hogy sokszoros szemrehányásoknak voltam kitéve azért, mert a belügy minister úrral egyetértőleg nem engedtem meg azon szoczialista izű szövetkezetek létesítését, a hol egyesek mások helyett akartak szerepelni és arra nem hivatottak akartak az érdekeltek képviseletében fellépni. (Helyeslés. Mozgás a középen.) Ebben a bányatörvényben rendszeresen szervezve lesznek ezen kérdések is és a bányahatóságoknak a leghathatósabb segítő társai lesznek a munkás-delegáltak, ugyanis a törvényben intézkedés fog történni arról is, hogy munkásdelegáltak legyenek, megengedem, talán nem ugy, mint azt a t. képviselő ur kívánja. Pető Sándor : Szót sem szóltam erről, csak a bányaszerencsétlenségről beszéltem. (Zaj. Elnök csenget.) Wekerle Sándor ministereinök: Azt hiszem, hogy a t. képviselő urnak közszereplése mai fellépésével nincs kimerítve. Pető Sándor: Remélem. Wekerle Sándor ministereinök: Ö bizonyos irányokat képvisel, sőt talán épen a munkásszakszervezetek egyik képviselője. (Zaj.) Ezért mondom, hogy az általam kontemplált ezen intézmény talán nem fog megfelelni belső hajlamainak, mert azokat a munkás-delegáltakat nem ugy szándékozom alkalmazni, hogy őket a munkásszervezetek válaszszák. (Felkiáltások balfelől: Hanem kik ?) Farkasházy Zsigmond: A főszolgabíró ! Wekerle Sándor ministereinök: Én kötelező alapon akarom az intézményt behozni. A kik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, azok tudni fogják, hogy a munkás-delegáltaknak kétféle rendszere van : az obligát és a fakultatív rendszer. A fakultatív delegáltak rendszerét követi pl. Ausztria,