Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-399

: 46 399. országos ülés 1909 delmi adó terheit viselni, ennek következtében, azt hiszem, most már megállapíthatjuk, hogy egyáltalában nem állítottam merészet, mikor azt mondottam, hogy az a kereset, a mely az inquizitórius eljárással valódi nagyságában kipuhatolható, kereseti adó alá vettetvén, tulajdonképen jövedelmi adóban és kereseti adóban kétszeres megadóztatás alá esik. (Igaz ! Ugy van !) T. ház! Mint mondottam, ez az egyenesadó-reform átveszi az osztrák egyenesadó-reformnak azt a gondolatát, hogy a jövedelmi adót csak mint kiegészítő jövedelmi adót alkalmazza, nem pedig mint tengelyét és alapvetőjét az egész egyenesadó-rendszernek. A midőn azonban ez a reform átveszi az osztrák törvényből, az osztrák rendszerből a kiegészítő jövedelmi adó gondolatát, egyúttal épen ugy, mint a kereseti adónál, gondoskodik arról, hogy ennek az országnak lakossága a jövedelmi adóban is — és most már nemcsak a városi lakosságról van szó, hanem az egész ország lakosságáról, a mennyiben minden jövedelem jövedelmi adó alá esik — súlyosabb teher alá essék, mint az osztrák lakosság. Az osztrák jövedelmi adó 1896-ból származik. Tehát 13 esztendő telt el azóta, hogy az megállapittatott. Már 13 esztendővel ezelőtt is az osztrák jövedelmi adó az 1200 koronás létminimumot vette alapul, mi pedig ma — és pedig ezt is a városok orsz. képviselőinek mozgalma következtében — még mindig csak egy 800. koronás létminimumot állapítunk meg, szemben az eredeti javaslattal, a melyben ez a létminimum még alacsonyabbra, 600 koronára terveztetett. Az osztrák és a magyar létminimum között tehát 400 korona a különbség, a mi annyit jelent, hogy — hivatalos felfogás szerint — egy magyar embernek 800 korona elég akkor, a mikor egy osztráknak 1200 korona elköltésére van szüksége. Nem tekintve, hogy sérelmes az egész ország szempontjából, ha a létminimum alacsonyabban állapittatik meg, mint a szomszéd Ausztriában, a városokban e létminimumnak semmiféle gyakorlati jelentősége nincsen. (Ugy van ! a középen.) Olyan, különösen lakottabb iparűző város, a mely már magasabb házbéradó alá esik, a melyben a megélhetés feltételei súlyosabbak, mint a falvakban, olyan város, a hol valaki 800 koronából megélhetne, nincsen. A gyakorlatban tehát a 800 koronás létminimum megállapítása egyszerűen azt jelenti, hogy a városi lakosság létminimumot élvezni egyáltalában nem fog. (Ugy van !) Még kevésbbé lehetséges ez annak következtében, hogy a törvényjavaslat a háztartási keretben való adózást is megállapit, a melyet a porosz adónovella 1906-ról már csakis együttlakó házastársakra szoritott, és ennek következtében daczára azon enyhítésnek, a melyet a pénzügyi bizottság elvégzett, fennáll annak a lehetősége, hogy a házjanuár 20-án, szerdán. tartás keretében való adózás következtében azok is elesnek a létminimum élvezetétől, a kik különben létminimum alá esnének. A háztartási keretben való adózás a városi lakosság nagyobb kiadásai: a lakásbér, s a táplálkozás, általában az életfentartásra szükséges czikkek tekintetében lehetetlenné teszi azt, hogy ez a 800 koronás létminimum a városi lakosság szempontjából gyakorlatilag bármennyire is jelentőséggel birjon. A városok memoranduma kérte először a létminimumnak általában az egész országra nézve magasabban való megállapítását és kérte különösen azt, hogy a városokban magasabb összegben állapittassék meg, mint a kis- és nagyközségekben. Egy hang (joibfelől) : Az egyenlőség nevében ! Vázsonyi Vilmos: Az egyenlőség nevében, ugyanazon arányosság nevében, a mely a progresszív adóztatásban is megnyilatkozik. Igen, az egyenlőség nevében; mert azt hiszi-e a t. képviselő ur, hogy a zárt városok, Budapest és Pozsony, a megélhetésnek ugyanazon feltételeivel rendelkeznek, mint a falvak ? Azt hiszi, hogy Budapesten, Pozsonyban, e zárt városokban, a hol minden czikk fogyasztási adópótlék alá esik, a hol a házbéradó 17 százalékban állapittatik meg ezen javaslat szerint, a mi a lakásbérek magasságában természetesen a lakókra hárittatik át, ugyanannyi kell a magyar embernek, mint Bugybereken a megélhetésre? Igenis, jelentékeny különbség van a zárt városok létminimuma és a többi városok létminimuma és a többi városoknak meg a falvaknak a létminimuma tekintetében; (Igaz! ügy van! a középen.) és épen az igazság és az arányosság szempontjából igenis, teljesen jogosult az, a mit e tekintetben a franczia jövedelmi adójavaslat tervezete is meg kivan állapítani; hogy a városok és községek különböző kategóriáiban a létminimum különbözőképen állapíttassák meg, mert merő fikczió azt állítani, hogy valaki Budapesten ugyanazon összegből élhet meg, mint falun. Hogy nem igy van, az oly köztudomású, hogy nem tudom, miként lehet ezt egyáltalában állítani és hogy hogyan lehet az egyenlőség nevével nevezni azt, a mi az egyenlőség rideg és formai alkalmazásával az egyenlőség és arányosság elvének egyszerű megcsúfolása és kigunyolása. (Ugy van! a középen. Mozgás.) A vidék és a városok közti különbség elismerésének nyomai eddigi adótörvényeinkben meg is vannak. (Halljuk!) A jövedelmi pótadót helyettesíteni fogja a jövedelmi adó és ennek következtében a legközelebb fekvő az, ha én a jövedelmi pótadóra nézve vizsgálom azt, hogy tett-e a jövedelmi pótadóról szóló törvény különbséget város és vidék között. (Halljuk!) Igenis tett, bár nem