Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-415

4Í5. országos ülés 1909 február iO-én, szerdán. 455 Elnök: Felkérem Csizmazia Endre jegyző urat, szíveskedjék a képviselő ur módosítását felolvasni. Csizmazia Endre jegyző (olvassa): »Az utolsó bekezdés kihagyatik.« Elnök: Ki következik? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző : Nagy György! Nagy György: T. képviselőház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat 22. §-ához volna egy módosításom. Tisztelettel kérem a t. j)énzügyminister urat, hogy fogadja el ezen módosításomat, a melyhez hasonlókra ezúttal bizony szükség van, mert ugy van megszerkesztve az egész törvényjavaslat, mintha a kisgazdák is mind ügyvédi oklevéllel bírnának és mint hogyha maguk is el tudnának igazodni az élet ezerféle szövevényes viszonyai közt. Nevezetesen a 22. §. a felebbezések beadási fórumául kötelezőleg és imperátive előírja »a pénzügyministernek a vármegyére kirendelt kataszteri közegé«-t. A kik ismerik a gyakorlati életet, nagyon jól tudják, hogy ezt a czifra elnevezést, hogy a »pénzügyminister által a vármegyére kirendelt kataszteri közeg« a kisgazdák nagy része meg sem tanulhatja. Ez egy ő előtte ismeretlen fogalom, egy ismeretlen állás és így az a kisgazda sokszor a miatt késik el felebbezésévcl, mert nem tudja azt a kötelezőleg megjelölt czimre elküldeni. Másfelől ha nem is jár nagy költséggel a levelezés, de feltétlenül költségébe kerül annak a kisembernek, nekünk pedig a nép nehéz anyagi helyzetére való tekintettel minden egyes fillért számba kell vennünk. Nem szabad figyelmen kivül hagyni ezt a szempontot sem, hogy t. i. egy ajánlott levél elküldése — mert hiszen ilyen fontos iratot csak ajánlott levélben küldenek el — külön portóköltséget ró arra a szegény emberre. Mennyivel egyszerűbbé lenne tehető ez az eljárás! Hova szokta a falusi ember a maga kérelmeit, instancziáját, felebbezését beadni? Yagy a községi jegyzőhöz, vagy a községi elöljárósághoz. A községi elöljáróság tehát összegyüjthetné a felebbezéseket és egy csomagban portómentesen — mert ehhez is joga van — küldhetné el azokat a kataszteri közeghez. De hogy ne legyen megkötve valakinek a keze, a ki távol lakik s a kinek az lenne nehezebb, hogy a községi elöljárósághoz küldje be, azok számára nyitott kaput szeretnék hagyni e tekintetben, hogy közvetlenül a kataszteri közegnél adhassák be felebbezésüket. Kérem a t. pénzügyminister urat, ne méltóztassék elzárkózni ezen módosításom elfogadása elől, a melyet igazán a gyakorlati életre való hivatkozással és abból merített érvekkel indokoltam meg. Jól tudjuk, hogy sokszor a legkisebb dolog is, a mely előttünk könnyűnek, természetesnek tűnik fel, a szűkös viszonyok közt élő emberre nézve nehéz és majdnem keresztülvihetetlen. Midőn annak a kisgazdának a felett kell vesződnie, hogy vájjon hova is kell megczimeznie azt a levelet; vájjon elég-e az állást megnevezni, vagy a nevet is fel kell-e tüntetni; midőn egy név megtanulásával is komplikálódik a kérdés: azt hiszem, nem lehet elzárkózni azon módosítás elől, a mely ezen nehézségeket egy tollvonással megszünteti és az eljárást könnyűvé teszi. Kívánatosnak és szükségesnek tartom annak kimondását is, hogy a felebbezés batárideje 30 nap helyett két hónapban állapittatik meg. Hivatkozom e tekintetben arra, hogy fájdalom, nagyon sokan vannak, a kik Amerikába és Romániába vándoroltak ki. Ezek nem kapván személyszerinti idézést, hanem az általános hirdetmény utján nyervén csak tudomást a történt kataszteri kiigazításról, megtörténhetik, hogy addig, a mig azt az Amerikába kivándorolt egyént tudósítják s a mig ő felebbezését elkészíti vagy annak elkészítésével valakit megbíz, az a 30 napi határidő letelik. Egy hang (balfelöl): Gondnokot rendelnek ki! Nagy György: Az mindegy. A magam ügyét jobban szeretem magam előkészíteni és elintézni. Én jobbnak találom azt, ha valaki abban a faluban engem értesít és nem gondnokra bízom a magam ügyét, hanem magam akarom azt ellátni, mert egészen más dolog az, hogyha valaki a saját maga érveit felhasználva, meggyőződésével, tudásával s élettapasztalatával szerkeszti meg azt a felebbezést és utal a határozat sérelmes intézkedéseire, mint hogyha egy teljesen közömbös gondnok tisztán csak hivatalszerüleg végzi el ezt a munkát. Nagyon jól tudom a gyakorlati életből, hogy a Székelyföldön akárminő efféle intézkedés történik, rendesen az az eljárás, hogy értesitik az illetőt, a ki Romániába vándorolt ki, mire ő aztán megküldi válaszát és így fenntartják az állandó és eleven kontaktust. Már most a 30 napi határidővel ez a kontaktus lehetetlenné lesz téve. Harmincz nap alatt nincsen elég fizikai idő arra, hogy az értesítés és a válasz megérkezhessek. Kérem tehát a ministerelnök urat, méltóztassék a 22. §. első bekezdéséhez a következő módosítást elfogadni (olvassa): »A vármegyei földadóbizottság határozatai ellen az országos földadóbizottsághoz felebbezésnek van helye, mely a felszólalási jegyzék megérkezésének szokásos módon való közzétételétől számított két hónapon belül a községi jegyzőnél vagy a községi elöljáróságnál adandó be, mely a pénzügyministernek a vármegyére kirendelt kataszteri közegéhez küldi el a felebbezéseket. Közvetlenül a kataszteri közeghez is be lehet adni a felebbezést.« Azt hiszem, annyira méltányos ez a kérésem, hogy ennek teljesítése elől nem zárkózhatik el a pénzügyminister ur. Elnök: Szólásra senki nincsen feljegyezve. Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom