Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-415

415. országos ülés 1909 február 10-én, szerdán. 453 vagy szomszédos községben földadót fizető érdekeltet. (Helyeslés.) Ezt a 22. §-nál leszek bátor javasolni. Azt hiszem, ezzel a t. képviselő ur is beérheti. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Mezőfi Vilmos: A pénzügyminister ur felvilágosításai után beadott módosításomat visszavonom. Elnök: Mezőfi Vilmos képviselő ur visszavonta módosításait. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 18. §-t változatlanul elfogadni, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen.') Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 19. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa). Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki feliratkozva? Gr. Thorotzkai Miklős jegyző : Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! A 19. §. azt mondja, hogy a felszólalások, melyekről az előző 18. és 17. §-ok intézkednek, a községekben történt kihirdetést követő 30 nap alatt a községi elöljáróságnál, vagy a körjegyzőnél szóval, vagy írásban jelentendők be. Azonban én ismerek olyan jegyzőket, a kik földtulajdonosokkal szemben nem a legnagyobb előzékenységgel viseltetnek, a mire különben Hódy Gyula t. képviselőtársam is reámutatott; s igy megtörténhetik, hogy az illető jegyző talán rosszakaratból, talán csak azért, hogy neki kevesebb dolga, munkája akadjon, — mert a felszólalásoknak tudomásulvételéért díjazás nem jár — esetleg olyan időben értesiti a gazdákat arról, hogy ő a felszólalást elfogadja és hogy a felszólalás bejelenthető, a mikor azon gazdák bármilyen okból, talán a nyári erős munkával lévén elfoglalva, nincsenek a községben. Hiszen tudjuk, megesik, hogy nyáron, különösen oly községekben, a hol tanyai élet van, a község egész lakossága a tanyákon él, és egy héten, vagy egy hónapban talán egyszer-kétszer jön be a faluba. Én tehát azt a lakosságot szeretném biztosítani arról, hogy a jegyző köteles legyen oly formában és módon publikálni ennek a felszólalásnak határidejét, hogy arról mindenki tudomást vehessen. Tisztában vagyunk azzal, hogy sürgönyileg, vagy telefonon azt nem teheti, de megteheti a községben szokásos módon és formában. E czélból azt volnék bátor kérni, hogy ebben a szakaszban ott, a hol mondatik (olvassa): »A felszólalások a községben« szúrassanak be a következő szavak: »hirdetmény utján vagy szokásos módon«. Ezáltal a szöveg következőképen módosulna (olvassa): »A felszólalások a községekben hirdetmény utján vagy szokásos módon történt kihirdetést követő 30 nap alatt, a községi elöljáróságnál vagy a körjegyzőnél szóval vagy Írásban jelentendők be.« Azt mondja továbbá ez a szakasz — és másik módosításom erre vonatkozik — (olvassa) : »A felszólalások annál a községi elöljáróságnál jelentendők be, a melynek határában a felszólalás tárgyát képező földrészlet fekszik, vagy ha önálló pusztán feküdnék, a melyhez a puszta tartozik.« T. képviselőház! Az általános vita során elhangzott beszédemben már voltam bátor hivatkozni arra, bogy Magyarországon igen sok olyan község van, a mely csak névleg érdemli meg a »község« elnevezést, tényleg azonban nem létezik ós nem él községi életet. Értem a nagybirtokok községeit. Vannak olyan nagybirtokok, a melyek 30.000 hold területen fekszenek, és néhány majort kineveznek községnek. Már most ez egy különálló községgé lesz, de az óriási földterület közben néhány kisgazda van, 10—20 — 30 önálló kisbirtokos, a ki ugy került oda, hogy talán ez a nagybirtokos néhány száz holdat parczellázott, ezt az illető kisgazdáknak eladta, és azokat letelepítette birtoka közepén, talán csak azért, hogy ezeknek fiai és leányai neki kellő munkaerőt szolgáltassanak. Ezek a kisbirtokosok, a kik igy be vannak ékelve egyes nagy uradalmak közepén, nem mernek majd felszólalni és felebbezni, mert félnek az uradalom bosszújától, félnek, hogy ha ők esetleg felszólalnak, annak a következéseit szomorúan érezni fogják. Erre való tekintettel én a 19. §. 1. bekezdése után azt volnék bátor javasolni, méltóztassék oda bevenni, hogy nem közvetlenül érdekelt birtokosok is felszólalhatnak. De ha jól értettem a minister ur megjegyzését és igéretét, a 22. §-nál lesz kegyes olyan módosítást tenni, a melynek értelmében az »érdekelt« szó alatt az összes földadókötelesek értendők, ha nem laknak is az illető községben, hogy t. i. ezek is fölebbezhetnek . . . Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : A szomszédos községben! Mezőfi Vilmos: Akkor ez engem teljesen kielégít és ezt a módosítást nem adom be. hanem azt az indítványomat, hogy a jegyző köteles legyen hirdetmény utján vagy a szokásos formában a fölebbezésre való határidőre kitanítani a község lakosait, kérem, méltóztassék elfogadni. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A ministerelnök ur fog szólni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : T. képviselőház! Én már az általános vita során voltam bátor jelezni és kérni a t. házat, hogy ne menjen bele a törvényben olyan kazuisztikába, mely a végrehajtási utasításba való, (Helyeslés.) mert a törvényben majdnem lehetetlen kimeríteni az élet különböző alakulatait, a különböző intézkedések egész sorozatát. (Ugyvan!) Voltam bátor már nyilatkozni, hogy a hol közzétételről