Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-415

446 k-15. országos ülés 1909 február 10-én, szerdán. Babics Ljuba a szerb-orthodox nemzeti egyház és nemzeti egybázi autonómia Horvátországban való üldözése tárgyában a ministerelnökhöz ; Babics Ljuba a vrdniki szénbányában történt munkások elbocsátása és idegen munkások alkalmazása tárgyában a ministerelnökhöz; végül Pilisy István azon elterjedt hir tárgyában, hogy a kormány a szőnyegen fekvő javaslatok tárgyalásának megszakításával az ujonczjavaslatot akarja tárgyaltatni, nyilván az önálló bank elejtése érdekében — a kormányhoz. Elnök : Javaslom a t. háznak, hogy az interpellácziókra fél kettőkor térjünk át. Méltóztatnak ezen- javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen I) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik most már az adóreformra vonatkozó javaslatok folytatólagos tárgyalása, még pedig 'á földadókataszter kiigazitásáról és a földadó százalékának megállapításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása során a 12. §. Felkérem Raisz Aladár jegyző urat, sziveskedjék a 12. §-t felolvasni. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 12. §4). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni, van valaki feljegyezve ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos : T. képviselőház ! Én, t. képviselőház, nem szándékozom módosítást benyújtani, hanem felvilágosítást vagyok bátor kérni az igen t. pénzügyminister úrtól. A 12. §. ugyanis azt mondja, hogy a tiszta jövedelmi fokozatok megállapításánál az 1875 : VII. t.-czikk 17—21-ig terjedő szakaszai megfelelően alkalmazandók. Már most az 1875 : VII. t.-czikk idézett szakaszai kimondják azt, hogy a jövedelmi fokozatok megállapításánál bizonyos hat esztendőnek átlagára veendő alapul. Elsősorban hat esztendő veendő alapul átlag a termények árának meghatározásánál, hat esztendő veendő átlag alapul valószínűleg a leszállítás kiszámításánál, a napszámbérek és egyéb költségek kiszámításánál és ugyancsak az illető szakaszok rendelik el, hogy az erdei mellékhaszonvételeknél az utolsó 25 esztendő, illetőleg 15 esztendő, illetőleg 10 éves átlagos értékesítési ár vétetik alapul. Az erdei haszonvételekre nézve értem a dolgot, mert azt alkalmazni most is lehet, azonban arra nézve nem értem a dolgot, hogy ugy méltóztatik-e ezt a kifejezést, hogy »megfelelően alkalmazandók<< érteni, hogy ha a kiküldött becsüsök, illetőleg utolsó fokban az országos földadó-bizottság, a jövedelmi fokozatokat valamely vidékre meg akarja állapítani, az 1867—1872-ig terjedő átlagárakat veszik-e majd számításba, vagy ugy méltóztatik a »megfelelő« szót alkalmazni, hogy minden becsüsnek, illetőleg a kiküldötteknek, a vármegyei küldöttségeknek, a kiknek véleménye alapján majd végérvényesen dönt az országos földadóbizottság, jogukban lesz talán a meghatározást megelőző 1909-től vagy 1910-től visszamenő hat év átlagárait számításba venni ? Én ugy látom. t. képviselőház, hogy ez a szakasz e tekintetben elég precziznek nem mondható ; mert hogyha nem lesz egy egységes irányt adó utasítás annak a becsüsnek a kezében, akkor azt hiszem, szeszélyes önkénye, tetszése és meggyőződése szerint fogja a becsüsöknek egyike az ország egyik része számára a jövedelmi fokozatok megállapításánál, talán 1867—72-ig terjedő átlagárakat alapul venni, a másik része pedig talán a mostani esztendőt megelőző hat évet veszi alapul. Nézetem szerint a régi 1867—72-ig terjedő időszak egyáltalában nem alkalmazható, mert hiszen azóta tudjuk, hogy minden tekintetben szinte forradalomszerűen változtak a gazdasági és gazdálkodási viszonyok Magyarországon, a terményáraknak sincsen meg az az átlaga, mint akkor volt, a napszámbérek sem azok, a melyek akkor voltak, a közlekedési és értékesítési viszonyoknál fogva a föld hozadéka tökéletesen más megítélés alá esik és más kiszámítási alapra kell, hogy helyezkedjék, mint az 1867 és 1872 közötti esztendőkben. Én tehát arra nézve kérem az igen t. pénzügyminister urat, a ki bizonyára teljesen tisztában van vele, hogy mit akarok ezzel mondani, hogy kegyeskedjék felvilágosítani bennünket és azokat a gazdákat, a kiknek érdekében én e paragrafusnál is szót emelek, hogy miként méltóztatik ezt értelmezni % A »megfelelően alkalmazandók* kifejezés valóban nem jelenti-e, hogy teljesen az ő tetszésük szerint fog a becslés megejtetni, vagy azt jelenti-e, hogy az 1867—72-ig terjedő átlag vétessék a kiszámítás alapjául, vagy azt jelenti-e, hogy joguk van a számítás esztendejétől visszamenőleg 6 évi átlagos árak és termelési költségek átlagát kiszámitani ? Vagy talán másképen méltóztatik intézkedni a végrehajtási utasításban arra nézve, hogy mily alapon számítsák ki egyrészt a terményárakat, másrészt pedig a termelési költségeket ? Avagy talán méltóztatik e szakasz pótlására nézve intézkedni, mert nézetem, a mint már tegnap voltam bátor mondani, az, hogy a gazdák megnyugtatására világos és tiszta rendelkezések szükségesek. Én üdvösnek tartom és igen hálás vagyok érte, hogy a szakasz hozzászólást biztosit az érdekelteknek a fizetési fokozatok megállapításához, de még e mellett is szükséges, hogy az illetők tisztában legyenek azzal, hogy a törvény miképen intézkedett, hogy történt-e rajtuk sérelem vagy nem % Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: T. ház! Az 1875 : VII. t.-czikk, mikor az illető vidéken szokásos közönséges gazdálkodás mellett elérhető tiszta jövedelmet kereste, megállapitotta, hogy micsoda áradatok, termésmennyiségek és milyen napszámok alapján számittassék ki a földnek hozadéka. Ez volt egyik czélja a törvénynek. Másik czélja pedig az volt, hogy arányosságot hozzon létre az ország különböző vidékei között. Ezért történt az a nagy változás az 1875. kataszterben az abszolút uralom alatt behozott katasz-