Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-415

h15. országos ülés 190 9 február 10-én, szerdán. 447 terhez képest, hogy az arányosság helyesebb elérése végett kevesebb tényezővel dolgoztak. Mig ugyanis az 1850-ben keresztülvitt kataszter minden községre nézve állított fel külön tiszta jövedelmi fokozatokat és igy — a mi majdnem lehetetlen feladat volt — körülbelül 10.000 tényezőt kellett volna parifikálni, addig az 1875. törvény arra az álláspontra helyezkedett, hogy csak a járásokra és osztályozási vidékekre nézve állit fel tiszta jövedelmi fokozatot, mert igy, mondjuk, 8—10 ezer tényező helyett 450 tényezővel kellett dolgozni, minélfogva az arányosság helyesebben volt megállapítható. Ma az a kérdés merült föl, hogy ha uj tiszta jövedelmi fokozatok megállapítása lesz szükséges, ez miképen történjék ? Nézetem szerint tiszta jövedelmi fokozatok felállítására ott lesz szükség, a hol a kataszteri járásban vagy osztályozási vidékben történt a viszonyok olyan változása, hogy úgyszólván uj osztályozási vidéket vagy járást kell felállítani. Egyéb helyeken alig fog annak szüksége előfordulni, hogy uj tiszta jövedelmi fokozatokat állapítsunk meg. Már most a főszempont, miután arányosságot akarunk helyreállítani, az lesz, hogy ebben a járásban, vagy osztályozási vidéken, a hol tiszta jövedelmi fokozatokat akarunk újból megállapítani, ezt ugy állapítsuk meg, hogy az ország többi járásaival, első sorban a szomszédos járásokkal, a kinyomozott jövedelem arányban legyen. Ez iránt voltam is bátor nyilatkozni, hogy mikéj)en érjük el ezt az arányt. Ugy, hogy ha azon járásnak, vagy osztályozási vidéknek és a szomszédos osztályozási vidékeknek vagy járásoknak tiszta jövedelmi fokozatait hasonlítjuk össze, még pedig azon a régi alapon, a melyet az 1875. évi VII. t.-cz. állapit meg, ha figyelembe veszszük az időközi változásokat és ezen tényezők figyelembe vételével igyekszünk megállapítani olyan tiszta jövedelmi fokozatokat, a melyek arányban állanak a szomszédos járások tiszta jövedelmi fokozataival. Azt hiszem, hogy ebben elég felvilágosítást nyújtottam arra, és megnyugodhatik a t. képviselő ur is, hogy itt nem önkényes eljárásról lesz szó, hiszen nem is egyesekre állapittatik meg a tiszta jövedelmi fokozat, hanem egész járásokra nézve, és hogyha kellőleg végrehaj tátik ez a művelet, akkor az arányosság csakugyan helyre is fog állani. Én azért nem ajánlanám, hogy a törvénybe több és messzebbmenő intézkedéseket állítsunk fel, mert hiszen itten az élet viszonyait kell figyelembe venni. Az arányosság megállapításánál annyi kazuisztikával, külön viszonyokkal találkozunk, a melyeket — ha igazságosan akarunk eljárni — honorálnunk kell és csak az igazságosság és az arányosság rovására cselekednénk, ha meszszebbmenő intézkedéseket vennénk a törvénybe, a melyek a gyakorlati alkalmazásnál épen a főszempontok érvényesítését megakadályoznák. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 12. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ! (Felkiáltások : Igen !) Ha igen, határozatképen kimondom, hogy a 12. §. változatlanul elfogadtatik. Következik a 13. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 13. %-t). Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni % Hoitsy Pál előadó : Nem ! Elnök : Szólásra ki van feljegyezve ? Raisz Aladár jegyző: Reök Iván. Reök Iván : T. képviselőház ! Becsey Károly t. képviselőtársam tegnap azt az indítványt tette a 8. §-nál, hogy azon törvényhatósági joggal felruházott városokra nézve, a melyeknek a határa 50.000 kat. holdat meghalad, külön földadóbizottságok létesíttessenek ugyanazon hatáskörrel, a melylyel a vármegyei földadó-bizottságok bírnak. Ezen indítványt a ház elfogadta, és a 8. §-t ebben az értelemben módosította. Ezen intézkedés folyománya, hogy a 13. §. 1. bekezdésének eme szavai után : »a vármegyei«, ez a két szó : »és városi«, továbbá ugyanazon bekezdésben ezen szó után : »a vármegyére«, ezek a szavak : »illetve városra« iktattassanak be. (Helyeslés.) Elnök : Következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Mezőfi Vümos! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! A 13. §. a felől intézkedik, hogy a vármegyei földadóbizottság a pénzügyministernek a vármegyére kirendelt szakközege által eléje terjesztett javaslatokat tárgyalás alá veszi, s a tiszta jövedelmi fokozatok felett határoz. Ha az előadó, vagy a bizottság kívánja, küldöttség utján helyszíni vizsgálatok tartandók. Már azon elvből kifolyólag, a melyet az igen t. pénzügyminister ur a javaslat eddigi tárgyatásánál volt szives akczeptálni, hogy t. i. minél tágabb tér és lehetőség nyujtassék az érdekelteknek arra, hogy az ő hozzászólásuk, az ő tudomásuk, az ő észrevételeik nélkül az ő érdekeikre nézve döntés ne történjék, erre váló tekintettel kérem, adassék lehetőség arra, hogy ha ez a küldöttség kiszáll valamely községben, hogy ott a fizetési fokozatokra nézve véleményt kidolgozzon, és azt a véleményt a vármegyei bizottság, onnan pedig az orsz. földadóbizottság elé terjeszsze, a mely országos földadóbizottság jogorvoslat kizárásával, végérvényesen dönt, módot kell adni, hogy addig is, a mig a jövedelmi fokozatokat megállapítják, az érdekeltek hozzászólhassanak. Erre nézve vagyok bátor azt kérni, hogy ez a küldöttség is, a mennyiben jelentkeznek érdekeltek, hallgassa meg azokat, és a mennyiben kívánják, vegye jegyzőkönyvbe azok észrevételeit, hogy a vármegyei földadó-bizottság, és talán az országos földadó-bizottság ebből az irott jegyzőkönyvből is konstatálhassa, hogy az érdekelteknek mi a nézetük, mi a megjegyzésük ? Azért is kérem ezt, mert a ministerelnök ur épen az imént tartott beszédében ugy méltóztatott mondani, hogy alapul vétetik az 1875: VII. t.-czikknek az érték- és egyéb átlagárak kiszámítására vonatkozó intézkedése, de olyképen, hogy