Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-414

kik. országos ülés 1909 február 9-én, kedden. 441 paragrafus, a mely, lia ugy szövegeztetik meg, a mint az ország népe akarja és követeli, ha ugy szövegeztetik meg, hogy az ország népének minden igazságos kérése honoráltatik az osztályozásnál, akkor az izgatásnak egy nagy eszköze ki fog az u. n. izgatóknak kezéből csavartatní. Méltóztassék tehát, ha már megadta a pénzügyminister ur a lehetőséget arra, — a miért igen hálásak vagyunk — hogy húsz birtokos is kérhesse az uj szabá­lyozást, — a mi természetesen csak a kérésnek joga, ebben a teljesítés még nincsen benn — ugy egybe is állitani azt a bizottságot, hogy ha a kérésnek csak némi jogosultsága is van, az uj szabályozás az illető községre és a községgel hatá­ros nagybirtokokra is rendeltessék el. Ha a döntés joga ugy marad, a mint ez a szakasz kontemplálja, hogy a főrendek ugyanoly erővel fognak a bizottságban rendelkezni, mint a kép viselőház tagjai, — a főrendiházi tagok az én felfogásom szerint egytől egyig nagybirtokosok lesznek, — akkor tekintettel arra, hogy a kineve­zés jogában a pénzügyminister nem korlátoztatik, kinevezhet tizennégy nagybirtokost is abba a bizottságba, (Ugy van !) a minek az lesz a követ­kezménye, hogy ha még a képviselőház tagjai közül kinevezendő nyolcz bizottsági tag nem lesz is a nagybirtok képviselője, hanem a kis- és közép­birtokot képviseli, még akkor is a tizennégy ki­nevezett tag és a nyolcz főrendiházi tag együttvéve huszonkét nagybirtokost ad, a mikor teljesen kizárt dolognak kell tekintenem, hogy abban a bizottság­ban a kisemberek érdeke érvényesülhessen, a mely kisemberek érdeke természetesen a nagybirtokkal ellentétes, a mi ha nem volna igy, akkor ez az osztályozásról szóló törvényjavaslat is teljesen felesleges volna. Ezeknek előre bocsátása után az én módosi­tásom az, (Halljuk! Halljuk!) hogy az országos földadó-bizottság harmincz rendes és ugyanannyi póttagból álljon, a kik közül az országgyűlés kép­viselőháza húsz rendes és húsz póttagot választ, tiz rendes és ugyanannyi póttagot pedig a pénz­ügyminister nevez ki olyképen, hogy ugy a kis­birtok, mint a középbirtok és a nagybirtok kép­viselve legyen. Elnök: Ki következik? Raisz Aladár jegyző: Becsey Károly ! Becsey Károly: T. képviselőház ! Az elfoga­dott indítványok következtében ez a szakasz is módosításra szorul és pedig a szakasznak harma­dik és utolsó bekezdése. (Ugy van !) Ezért tiszte­lettel kérem, méltóztassék a következő indítvá­nyaimat elfogadni. (Halljuk,! Halljuk!) A harmadik bekezdésben ezen szó után »vár­megyei« iktattassék be ez a két szó »és városi* Ugyanezen szakasz utolsó bekezdésében a »vár­megyei« szó után iktattassék be ez a két szó »és városi«. Ezenkívül, t. képviselőház, vagyok bátor még egy módosítást ajánlani az esetre, ha Nagy Sándor t. képviselőtársam benyújtott módosítása elfogadtatnék. Az ő módosítása ugyanis arra vo­KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIII. KÖTET. natkozik, hogy az országos földadó bizottságba beválasztandók legyenek a vármegyei és városi földadó-bizottsági tagok is, azonban ezek a tagok olyan ügyekben az országos földadó bizottságnál a tanácskozásban és a szavazásban részt ne ve­hessenek, a melyekben első fokon már ők ítélkez­tek, illetőleg a melyekben tanácskozást folytattak. Ennél a módosításnál Nagy Sándor t. kép­viselőtársam a városi földadó-bizottsági tagokról megfeledkezett, épen azért kérem, hogy ha Nagy Sándor képviselőtársam módosítása elfogadtat­nék, méltóztassék ezen módosítás utolsóelőtti so­rába a »vármegyei« szó után beiktatni ezt a két szót »vagy városi*. Kérem, méltóztassék ezen javaslataimhoz hozzájárulni. (Helyeslés.) Elnök : Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Magdics Péter ! Magdics Péter (horvátul beszél). Elnök : Ki következik szólásra ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző : Nagy György ! Nagy György: T. képviselőház! (Halljuk!) A törvényjavaslat 14. §-ához a kisbirtokosok érde­kében egy módositásom lenne, a melynek elfogadása elől, azt hiszem, a ministerclnök ur sem fog elzárkózni. (Halljuk!) Ha már ugy alakítjuk meg azt az országos földadó-bizottságot, hogy abban résztvesz a magyar országgyűlés képviselőháza és főrendiháza is, akkor szükséges, hogy a pénzügyminister ur által kinevezendő 14 rendes és 14 póttag közül legalább is 10 rendes és 10 póttag a kisbirtokosok sorából kerüljön ki. (Élénk helyeslés baljelől és a középen.) Kérem a t. pénzügyminister urat, hogy indítvá­nyomat azért méltóztassék elfogadni, mert Magyar­ország kisgazdatársadalmát megnyugtatná­az, ha látná és tudná, hogy a törvényben intézményesen biztosítva van, hogy a kataszterkiigazitás kérdé­sének elbírálásában és a kataszterkiigazitásban közvetlenül is résztvehet és ott szavazatával a maga jogos érdekeit, a maga igazát érvényesítheti, Ha módositásom értelmében 10 tag a kisbirtokosok sorából kerül az országos földadó­bizottságba, ennek a 10 tagnak lelkiismerete és ügybuzgalma a kisgazdák jogos érdekeit ott mindenesetre győzelemhez fogja segíteni. (Helyes­lés.) Ugy vagyok értesülve és hiszem is, hogy a t. pénzügyminister ur fog abba az országos földadó­bizottságba kisgazdákat kinevezni, de én a tör­vényben óhajtanám számszerűleg megállapittatni, hogy legalább is 10 tag neveztessék ki. Minden­esetre kérem a pénzügyminister urat, hogy ne engemet, hanem az ország közvéleményét méltóz­tassék megnyugtatni, hogy a földadó-bizottság­ban a kisgazdák érdeke hogyan és mikép lesz képviselve. Módositásom abban áll, hogy a 11. §. 1. bekezdéséhez pótláskép a következő szöve­gezés tétessék (olvassa) : »Tiz tagot az ország kis­birtokosai közül köteles kinevezni.* Tisztelettel kérem ennek elfogadását. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az

Next

/
Thumbnails
Contents