Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-414

458 kik. országos ülés 1909 február 9-én, kedden. végett a t. képviselőháznak szives figyelmébe akartam és akarok ajánlani. Ennek megfelelőleg nyújtom be módosításaimat a 11. §-hoz. Előre is jelzem, bogy engem abszolút nem feszélyez itt a leszavazásnak lehetősége vagy valószínűsége. Elvi különbségek is lehetnek közöttünk. En a régi függetlenségi párti hagyományok alapján és azon tradiczióknak emléke és hatása alatt, mikor mi a főrendiházi reform ellen küzdöttünk és vitattuk, hogy a népképviseleti alkotmány mellett a parlamentre kell a fősúlyt vetni: ezeknek az elveknek és hagyományoknak konzekvencziájaként foglalom el álláspontomat. A többi nem reám tartozik. Módosításaim a következők (olvassa) : »A 11. §-ban az első bekezdésből az »"országgyülés« szó után következő szöveg töröltessék és helyébe tétessék : »A képviselőház 12 rendes és 12 póttagot, a főrendiház pedig 4 rendes és 4 póttagot választ. Három rendes és 3 póttagot a 200 kat. holdnál kisebb, 7 rendes és 7 póttagot a 200 kat. holdnál nagyobb de 1000 kat. holdnál kisebb, i rendes és 4 póttagot pedig az 1000 kat. holdnál nagyobb földbirtokosok sorából a pénzügyminister nevez ki.« Ez tehát a pénzügyminister kinevezési jogát birtokkategóriák szerint korlátozza. (Tovább olvas:) »Sem a képviselőháznak, sem a főrendiháznak tagjai a pénzügyminister által ki nem nevezhetők.« A negyedik bekezdésnek kihagyásával ennek helyébe teendő : »elnökét és annak helyettesét a bizottság maga választja.« Ez az én meggyőződésem, és ennek erejével és tisztaságával ajánlom a t. képviselőháznak ezt a módositást elfogadásra. Elnök : Ki következik ? Raisz Aladár jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos : T. képviselőház ! Előttem szólott t. képviselőtársamnak azon megjegyzésére, hogy a 3. §. olyan nagy átalakuláson ment keresztül, hogy a minister rá sem ismer saját javaslatára, és mivel ő többszörösen gúnyként állitja itt, hogy a minister az ő javaslatával nem áll és nem szolidáris ; én azt gondolom, hogy e képviselőházban kivüle talán nincs senki, a ki a legnagyobb elismeréssel ne lenne a pénzügyminister ur iránt (Igaz ! Ugy van I) azon felfogásáért, hogy midőn ő itt a képviselőházban lefolyt nagy általános vitában a kifogásokat és panaszokat meghallgatta és midőn látta, hogy kivül az országban is milyen kívánalmak merültek fel, s midőn mi népképviselők összeszedtük ezen kifogásoknak méltányos és elfogadható részeit és azokat mint módosításokat előterjesztettük : azokhoz a pénzügyminister hozzájárult. Ezt e házban a népképviselet szempontjából gunynyal illetni nem szabad. (Élénk helyeslés.) Barta Ödön : Ez követendő példa ! Holló Lajos : Ennél a szakasznál részemről is módosításokat óhajtok benyújtani. Először terjesztem elő azt a módositást. a mely talán kevesebb megvitatást igényel, és a mely magából a javaslatból és annak szövegéből önként folyik. Itt t. i. az van benn a javaslatban, hogy ennek az országos földadó-bizottságnak előadói a pénzügyminister által kirendelt szakközegek. Ez már magában jelenti azt, hogy ezekkel a szakközegekkel a bizottság rendelkezik és azoktól felvilágosítást kaphat, azonban mégis expressis verbis óhajtanám kimondani, hogy a midőn ez a földadó-bizottság meg akarja szerezni tapasztalatait a kataszternek országos hiányairól, a pénzügyminister szakközegei neki minden felvilágosítást megadni és ennek a bizottságnak teljesen rendelkezésére állani tartoznak. (Helyeslés.) Hiszen ha mi a felelősséget oly mértékben hárítjuk erre a bizottságra, a mint a törvényjavaslat kívánja, akkor nem lehet őt megfosztani az eszközöktől, hogy tájékozást szerezhessenek a hiányokról a maguk tapasztalásai alapján, hogy e tekintetben a közegekkel rendelkezzenek. Azért kell, hogy a pénzügyminister köteles legyen nekik mindezeket a segédeszközöket megadni. Azonkívül szükségesnek találom, hogy ez a bizottság, a mely kvázi a parlamentnek bizalmi bizottsága abban a tekintetben, hogy ez a kataszteri kiigazítás az országban preczize és törvényesen lesz keresztülvive, ez a bizottság továbbra is állandó kontaktusban maradjon a parlamenttel. Ezt pedig csak akkor érhetjük el, ha munkájáról évről-évre jelentést tesz a képviselőháznak ; akkor a képviselőház az esetleges kifogásokat felülbírálhatja és a bizottságot ujabb utasításokkal láthatja el. (Helyeslés.) Ezért bátor vagyok mindjárt felolvasni ezt a módosításomat, a mely, azt hiszem, kevesebb megvitatást igényel és ezzel tovább nem is foglalkozom. A módosításom igy szól (olvassa) : A 11. §. végére tétessék két uj bekezdésként: »A bizottságnak a pénzügyministerium szakközegei minden felvilágosítást megadni és rendelkezéseinek eleget tenni tartoznak. A bizottság eljárásáról a képviselőháznak évenként jelentést tenni tartozik. (Helyeslés.)« Másik módosításom belevág abba, a mit Polónyi Géza t. képviselőtársam is mondott és a mire nézve a magam részéről nem egészen értek vele egyet. Előrebocsátom a bizottság elnökségének kérdését, a melyre nézve már körülbelül megegyezik az ő általa előterjesztett indítvány az én módosításommal. Hogy ennek a bizottságnak a pénzügyminister legyen az elnöke, ezt a magam részéről elfogadom. A pénzügyminister vezeti az egész nagy kataszteri kiigazítási munkálatot, őt terheli rendkivülii mértékben a felelősség mindazokért a] műszaki munkákért, a melyeket a közegei végeznek. A mennyiben tehát a bizottságban személyesen részt vesz, feltétlenül helyes reá ruházni az elnöki tisztet, annyival is inkább, mert a pénzügyminister parlamentáris felelősség alatt is áll. Ha tehát az ő működésével a parlamenti bizottság, vagy maga a parlament nincs megelégedve, könnyen lehet elégtételt szerezni a pénzügyminister káros viselkedésével szemben.