Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-414

4Í4. országos ülés 1909 február 9-én, kedden. 435 járási bizottságban a kisbirtok is képviselve legyen, s mégis az ellen panaszkodunk most, hogy az a kiigazítás nagyon gyalázatosan volt foganatosítva. A midőn tehát elfogadom a javaslatot, mégis kénytelen vagyok két módosítást benyújtani, minthogy nézetem szerint a határozatképességre nézve nem provideáltak ebben a szakaszban, továbbá az érdekeltség sincs helyesen megállapítva. Első módosításom a következő (olvassa): Harmadik bekezdésül a jelenlegi harmadik bekezdés helyett a következő szöveget ajánlom : Az országos földadó-bizottság tagjává vagy póttagjává a vármegyei és városi földadó-bizottság tagja is megválasztható vagy kinevezhető, de az országos földadó-bizottság ezen tagjai nem vehetnek részt olyan ügyek feletti határozathozatalban, a melyekben mint valamelyik vármegyei földadóbizottság tagjai vagy póttagjai döntőttek.« Másik, a határozatképességre vonatkozó módosításom az (olvassa): »Erdemleges határozat hozatalához a tagok vagy behívott tagok legalább felének jelenléte szükséges.« Kérem ezen módosítások elfogadását. Elnök : Ki következik szólásra ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Polónyi Géza ! Polónyi Géza: T. képviselőház! Minthogy meggyőződésem szerint a 14. §-on fordul meg érdemlegesen a kataszter kiigazításának kérdése, méltóztassék megengedni, hogy ennél a szakasznál már csak ezen hozzám intézett kérdésekre adandó válaszolás okából is, a tárgyra bővebben kitérhessek. (Halljuk!) Én megfordított sorrendben okoskodom. Most is találkoztam t. képviselőtársam részéről azzal a módszerrel, a mely ennél a szakasznál is bizonyára ismétlődni fog, hogy hallunk panegíriseket és dithirambusokat a javaslatok helyes volta mellett, azután pedig előállunk indítványokkal és módosításokkal, a melyek olyan messzinai földrengésszerű változtatásokat idéznek elő, mint a minőket tegnap láttunk a 3. §-nál, a melyből emlékül sem maradt meg egy sor és a mely különben sem valami dicsőséges alkotás. Még egy megjegyzésem van. Én nem változtatom olyan gyorsan nézeteimet, mint előttem szóló igen tisztelt képviselőtársam. A mi pedig a dolog lényegét üieti, elsősorban neki szolgálok felvilágosításokkal. T. képviselőtársam azt hiszi, hogy a művelési ágváltoztatással az osztálybasorozást összekevertem. Ilyen tévedéssel -engem fölösleges vádolni, mert én ilyet el nem követek. A t. képviselő ur mindjárt tisztában lesz az én felfogásommal. Ha hivatalból van elrendelve a kataszternek kiigazítása, a művelési ág változtatása kérdésében minden attól függ, hogy mennyi adóalapot lehet kimunkálni a művelési ágváltoztatásoknál, hogy vájjon azután milyen terjedelmű lesz a második kiigazítás, vagyis az uj osztályba sorozás és az uj jövedelmi fokozatok felállítása. Itt óriási nagy eltérésben vagyok a t. pénzügyminister úrtól. A t. pénzügyminister ur nem • mondta ugyan meg maga, hogy ő határozottan mennyit vár a művelési ágban előállandó változásoktól . . . Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék a 11. §-hoz beszélni. (Helyeslés.) Polónyi Géza: Ahhoz beszélek, kérem. A hozzám intézett kérdésre talán csak szabad válaszolnom ? Elnök: Én nem engedhetem meg, hogy a képviselő ur a tárgytól eltérjen. (Helyeslés.) Mert a házszabályok kötelességemmé teszik, hogy vigyázzak arra, hogy a képviselő ur ne térjen el a tárgytól. Polónyi Géza : Ha a mélyen tisztelt elnök urnak ez a felfogása, ez előtt tisztelettel meghajlom, de akkor recziproczitásból se méltóztatott volna az előttem szólónak megengedni, hogy rám vonatkozólag ezeket a kérdéseket felvesse, mert igy kénytelen leszek a szakasz tárgyalásának befejezése után szót kérni. Elnök: Bocsánatot kérek, de Nagy Sándor képviselő ur a 11. §-hoz szólott, (ügy van I) Polónyi Géza : Én tehát fentartom jogomat, hogy a házszabályokra való hivatkozással személyes megtámadtatás és félremagyarázott szavaim értelmének helyreigazítása ezimén válaszoljak a hozzám intézett kérdésekre. A dolog érdemére nézve azért méltóztatik tévedésben lenni az előttem szólónak, mert az országos földadó-bizottság, az ezen törvényjavaslat szerint neki juttatott hatáskörben, a jövedelmi fokozatok megállapításának kérdésében minden jogorvoslatnak teljes kizárásával végérvényesen dönt. Ebben a kérdésben tehát reklamácziónak sincsen helye. Ha valamely kérdésben fontos, hogy a bizottság miképen alakitta tik össze, itt fontos az a kérdés, hogy milyen terjedelemben fog elrendeltetni az uj jövedelmi fokozatok felállítása vagy pedig milyen terjedelemben nem ? Én látom azt a tendencziát, hogy itt az uj jövedelmi fokozatok felállításának kérdése a legritkább esetekre kíván szoríttatni; nekem pedig ellenkező az álláspontom. Én épen ezért tartom rendkívüli horderejűnek és fontosnak azt, hogy ez az országos földadó-bizottság miképen lesz összeállítva. Az országos földadó-bizottság összeállítása ugy javasoltatik, hogy harmincz rendes és ugyanannyi póttagból álljon, a kik közül a főrendiház nyolcz és a képviselőház is nyolcz tagot választ, a többit pedig a pénzügyminister nevezi ki. Merőben félreértés rólam feltenni azt, mintha azt mondottam volna, hogy nem helyes, hogy a törvényhozás tagjai vegyenek részt ezen bizottság megalakításában. Ellenkezőleg én ezen az állásponton nemcsak nem voltam és nem vagyok, hanem ki akarom ezt terjeszteni és ezért azt kívánom, hogy a képviselőház nagyobb mértékben vegyen részt, csakhogy akkor, a mikor a törvényhozás egy bizottságot állit össze, a melybe I a képviselőházból és a főrendiházból jutott tagok 55*