Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-414

434 kik-, országos ülés 1909 február 9-én, kedden. azt czélozza, hogy ezen szó után : »vármegyében«, tétessék ez : »és a városokban.« Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 10. §-nak utolsó bekezdését változatlanul elfogadni, szemben Becsey Károly képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Nem!) Ha nem, akkor határozatképen kijelentem, hogy az utolsó bekezdés nem változatlanul, hanem Becsey Károly képviselő ur módosításával fogadtatott el. Következik a 11. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 11. %-t). Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki fölírva 1 Raisz Aladár jegyző : Nagy Sándor ! Nagy Sándor: T. ház ! Csak néhány szóval óhajtok reflektálni azokra az állításokra, a melyek szerint ennek a törvényjavaslatnak egyik, kétségtelenül legfontosabb szakasza illuzóriussá tenné mindazon kedvezményeket és óriási előnyöket, a melyeket épen a kisbirtokosok fognak élvezni ezen adójavaslat által. Ugyanis, t. ház, az általános vita során úgyszólván minden szónok, különösen Polónyi Géza t. képviselőtársam, azt akarta igazolni, — de még azon szónokok is, a kik egyébként elismerik ennek a javaslatnak nagy előnyeit a kisbirtokosokra, azt akarták igazolni, — hogy ezen szakasz, a mely szervezeti kérdést tartalmaz, elveszi az előnyöket, mert hiszen ez egy nagy veszedelmet rejt magában a kisbirtokosokra nézve, a mennyiben az országos földadó-bizottság ugy van szervezve, hogy ott a kisbirtokosok érdekei nem lesznek megvédve. Hát, t. uraim, azt hiszem, szükséges legalább némileg megmagyarázni, hogy igenis, éjjen a javaslatnak az a része, mely a szervezeti kérdést oldja meg, nagy böleseséggel, nagy előrelátással van megcsinálva és abszolúte semmi veszedelem sem forog fenn ezen javaslatban a kisbirtokosokra nézve. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) A pénzügy minister ur ugyanis ezt a szervezeti kérdést ugy oldotta meg, hogy csinált lefelé egy széleskörű deczentralizácziót, vármegyei földadó-bizottságokat alkotván. Ezen deczentralizáczió által eléretik, az, hogy alaposan megvizsgálhatók helyszíneléseknél a gazdasági viszonyok, viszont azonban a döntés jogát a czentralizáczió utján a központi bizottságra, bizza, a mi által eléretik az, hogy Magyarországon nem lesz meg az, a mi megvolt Ausztriában, s a mire Polónyi Géza t. képviselőtársam tegnap ezélzott is, hogy t. i. szemben fognak állani a társadalmi osztályok ; mert hiszen ha a vármegyei földadó-bizottságoknál talán akadhatnak is még elfogult emberek, az a magasabb erkölcsi testület, a mit országos földadó-bizottságként elképzelünk, nézetem szerint teljesen kizárja még a feltevést is, hogy ott a kisbirtokosok érdekei elnyomathassanak. Polónyi Géza t. képviselőtársam azt is kifogásolta, hogy a törvényhozás tagjai miért vesznek részt ebben a földadó-bizottságban, illetőleg azt mondotta, hogy ő nem tartja szükségesnek azt, hogy a minister a törvényhozás tagjai közül nevezzen ki embereket egy olyan aktushoz, mely a törvény végrehajtását czélozza. Bocsánatot kérek, azt tudjuk jól, hogy a közhatalmak egymás ügyeibe nem avakozhatnak, de hiszen számos példa van arra, hogy a minister nevez ki tagokat a bizottságokba, igy — bogy csak egyet emlitsek — pl. az ipartanácsba. Én azonban ezzel ellenkezőleg azt tartom, hogy az a helyes, ha a törvényhozásnak mód nyujtatik a befolyásra ég ha ellenőrzést gyakorolhat a törvény helyes végrehajtására nézve. Ezt tehát nem inkriminálni, hanem helyeseim kell. (Helyeslés.) De azt a kérdést teszem fel, Polónyi Géza t. képviselőtársam, hogy hogy képzeli, hogy a kisbirtokos meg fog csalatni; mily módon ? Kétféle módot lehet elképzelni. Vagy ugy, hogy mikor a kisbirtokos dolga oda kerül, akkor az országos földadó-bizottság felemelő tendencziával fogja megállapítani a kataszteri tiszta jövedelmet, vagy ha le kellene azt szállitani, nem fogja azt a leszállítást megcsinálni. De talán csak mégsem szabad feltételezni, hogy egy ilyen földadó-bizottság akkor, a midőn Pityi Jánosnak vagy nem tudom kinek 50 vagy 80 holdas birtoka kerül a bizottság elé, jobb hiszeme ellenére, s bár látja, hogy annak kataszteri tiszta jövedelmét nem kell emelni, azt mégis felemelő tendencziával állapítja meg, csak azért, hogy a földadónak kontingentált 74 miihója igy hamarább éressék el ? Téved ugyanis t. képviselőtársam abban is, mint hogyha e kérdés összefüggne a művelési ágváltozás, az osztályozás kérdésével. Nem ugy csinálják ám azt, hogy előbb megbirálják, mennyi jő be mivelési ágváltozás folytán. Hiszen a földadó kontingense nem minimaliter, hanem csak maximaliter van kontingentálva. T. képviselőtársam tehát e tekintetben kétségtelenül téved. A másik elképzelhető mód, hogy nevezetesen a nagybirtokos a maga kataszteri tiszta jövedelmét nem fogja felemelni; hogy olyan lesz az országos kataszteri bizottság. De hiszen akkor össze kellene beszélnie egész Magyarországnak! Ha például valakit kineveznek Csanádmegyéből, annak bizonyos betyár-szolidaritásba kellene lépnie a Sárosmegyében felügyelő földadó-bizottsági taggal és meg kellene állapodniuk egymás közt, hogy kölcsönösen egymással szemben nem fognak igazságot tenni. Azt hiszem, hogy annyi altruizmust mégis csak fel kellene tételezni Magyarországon és nem szabad olyan korrupt feltevéssel élni emberekkel szemben, hogy a kik ilyen magasfoku közérdekű ügyben eljárnak, azokat más vezethesse, mint a közérdek. Ha a kisbirtok érdeke veszélyben volna, meg vagyok győződve, hogy ebben a pártban, de az egész parlamentben senki sem volna, a ki ezen javaslatot vissza ne utasitaná. Nem azon fordul meg a dolog, hogy kisbirtokos van-e a bizottságban vagy nincs, mert hiszen az 1875-iki törvényben benne volt világosan, hogy a