Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-414

434 kik-, országos ülés 1909 február 9-én, kedden. azt czélozza, hogy ezen szó után : »vármegyében«, tétessék ez : »és a városokban.« Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 10. §-nak utolsó bekezdését változatlanul elfogadni, szemben Becsey Károly képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Nem!) Ha nem, akkor határozat­képen kijelentem, hogy az utolsó bekezdés nem változatlanul, hanem Becsey Károly képviselő ur módosításával fogadtatott el. Következik a 11. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 11. %-t). Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. Van valaki fölírva 1 Raisz Aladár jegyző : Nagy Sándor ! Nagy Sándor: T. ház ! Csak néhány szóval óhajtok reflektálni azokra az állításokra, a melyek szerint ennek a törvényjavaslatnak egyik, kétség­telenül legfontosabb szakasza illuzóriussá tenné mindazon kedvezményeket és óriási előnyöket, a melyeket épen a kisbirtokosok fognak élvezni ezen adójavaslat által. Ugyanis, t. ház, az általános vita során úgyszólván minden szónok, különösen Polónyi Géza t. képviselőtársam, azt akarta iga­zolni, — de még azon szónokok is, a kik egyébként elismerik ennek a javaslatnak nagy előnyeit a kisbirtokosokra, azt akarták igazolni, — hogy ezen szakasz, a mely szervezeti kérdést tartalmaz, elveszi az előnyöket, mert hiszen ez egy nagy veszedelmet rejt magában a kisbirtokosokra nézve, a mennyiben az országos földadó-bizottság ugy van szervezve, hogy ott a kisbirtokosok érdekei nem lesznek megvédve. Hát, t. uraim, azt hiszem, szükséges legalább némileg megmagyarázni, hogy igenis, éjjen a javas­latnak az a része, mely a szervezeti kérdést oldja meg, nagy böleseséggel, nagy előrelátással van megcsinálva és abszolúte semmi veszedelem sem forog fenn ezen javaslatban a kisbirtokosokra nézve. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) A pénzügy ­minister ur ugyanis ezt a szervezeti kérdést ugy oldotta meg, hogy csinált lefelé egy széleskörű deczentralizácziót, vármegyei földadó-bizottságo­kat alkotván. Ezen deczentralizáczió által eléretik, az, hogy alaposan megvizsgálhatók helyszínelések­nél a gazdasági viszonyok, viszont azonban a dön­tés jogát a czentralizáczió utján a központi bizott­ságra, bizza, a mi által eléretik az, hogy Magyar­országon nem lesz meg az, a mi megvolt Ausztriá­ban, s a mire Polónyi Géza t. képviselőtársam teg­nap ezélzott is, hogy t. i. szemben fognak állani a társadalmi osztályok ; mert hiszen ha a vármegyei földadó-bizottságoknál talán akadhatnak is még elfogult emberek, az a magasabb erkölcsi testület, a mit országos földadó-bizottságként elképzelünk, nézetem szerint teljesen kizárja még a feltevést is, hogy ott a kisbirtokosok érdekei elnyomathas­sanak. Polónyi Géza t. képviselőtársam azt is kifo­gásolta, hogy a törvényhozás tagjai miért vesznek részt ebben a földadó-bizottságban, illetőleg azt mondotta, hogy ő nem tartja szükségesnek azt, hogy a minister a törvényhozás tagjai közül nevez­zen ki embereket egy olyan aktushoz, mely a tör­vény végrehajtását czélozza. Bocsánatot kérek, azt tudjuk jól, hogy a köz­hatalmak egymás ügyeibe nem avakozhatnak, de hiszen számos példa van arra, hogy a minister nevez ki tagokat a bizottságokba, igy — bogy csak egyet emlitsek — pl. az ipartanácsba. Én azonban ezzel ellenkezőleg azt tartom, hogy az a helyes, ha a törvényhozásnak mód nyuj­tatik a befolyásra ég ha ellenőrzést gyakorolhat a törvény helyes végrehajtására nézve. Ezt tehát nem inkriminálni, hanem helyeseim kell. (He­lyeslés.) De azt a kérdést teszem fel, Polónyi Géza t. képviselőtársam, hogy hogy képzeli, hogy a kisbirtokos meg fog csalatni; mily módon ? Két­féle módot lehet elképzelni. Vagy ugy, hogy mikor a kisbirtokos dolga oda kerül, akkor az országos földadó-bizottság felemelő tendencziával fogja meg­állapítani a kataszteri tiszta jövedelmet, vagy ha le kellene azt szállitani, nem fogja azt a leszállítást megcsinálni. De talán csak mégsem szabad fel­tételezni, hogy egy ilyen földadó-bizottság akkor, a midőn Pityi Jánosnak vagy nem tudom kinek 50 vagy 80 holdas birtoka kerül a bizottság elé, jobb hiszeme ellenére, s bár látja, hogy annak kataszteri tiszta jövedelmét nem kell emelni, azt mégis felemelő tendencziával állapítja meg, csak azért, hogy a földadónak kontingentált 74 miihója igy hamarább éressék el ? Téved ugyanis t. képviselőtársam abban is, mint hogyha e kérdés összefüggne a művelési ágváltozás, az osztályozás kérdésével. Nem ugy csinálják ám azt, hogy előbb megbirálják, mennyi jő be mivelési ágváltozás folytán. Hiszen a föld­adó kontingense nem minimaliter, hanem csak maximaliter van kontingentálva. T. képviselő­társam tehát e tekintetben kétségtelenül téved. A másik elképzelhető mód, hogy nevezete­sen a nagybirtokos a maga kataszteri tiszta jöve­delmét nem fogja felemelni; hogy olyan lesz az országos kataszteri bizottság. De hiszen akkor össze kellene beszélnie egész Magyarországnak! Ha például valakit kineveznek Csanádmegyéből, annak bizonyos betyár-szolidaritásba kellene lép­nie a Sárosmegyében felügyelő földadó-bizottsági taggal és meg kellene állapodniuk egymás közt, hogy kölcsönösen egymással szemben nem fognak igazságot tenni. Azt hiszem, hogy annyi altruiz­must mégis csak fel kellene tételezni Magyar­országon és nem szabad olyan korrupt feltevéssel élni emberekkel szemben, hogy a kik ilyen magas­foku közérdekű ügyben eljárnak, azokat más vezethesse, mint a közérdek. Ha a kisbirtok érdeke veszélyben volna, meg vagyok győződve, hogy ebben a pártban, de az egész parlamentben senki sem volna, a ki ezen javaslatot vissza ne utasitaná. Nem azon fordul meg a dolog, hogy kisbirtokos van-e a bizottságban vagy nincs, mert hiszen az 1875-iki törvényben benne volt világosan, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents