Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-414

426 kik. országos ülés 1909 február 9-én, kedden. végleg alkalmazottak által becsültessek. (Helyeslés.) Méltóztassék tehát abban megnyugodni, hogy ők esküt tesznek és hogy mindenesetre törekedni fogok olyanok alkalmaztatására, a kik minden tekintetben, moraliter és megbízhatóság tekintetében is megfelelnek. (Élénk helyeslés.) Sokszor méltóztatnak azt a megbízhatatlanságot hangoztatni. E tekintetben három oldalról is hozatott föl kifogás, de mind a három teljesen alaptalannak bizonyult és meggyőződésem, sőt jótállok érte, hogy ha a t. képviselő ur utána jár annak, a mit mondott, — sajátszerű, hogy én nem hallottam és hogy nem mondta el nekem, a mit hallott — látni fogja, hogy az is alaptalannak fog bizonyulni. Nagyon természetes, hogy gazdatiszteket is alkalmazunk, mert hiszen helyes is, hogy ha az ilyen munkálatokra szakértőket, tehát gazdatiszteket is alkalmazunk, de sohasem abban a járásban, a hol működtek, hanem mindig egészen más járásokra és vidékekre neveztetnek ki. (Elénk helyeslés.) Surmin György képviselő ur indítványa abban különbözik ettől, hogy szerinte az, a ki egy esztendej e már alkalmazva van, szintén tarthasson állandó elhelyezésre és végkielégítésre igényt és csak fegyelmi utón legyen elbocsátható. Ez a törvényjavaslat épen azért, hogy megbízható embereket kapjunk, 'azt a messzemenő kedvezményt nyújtja a kataszteri alkalmazottaknak, hogy állandó elhelyezésre van igényük és ha nem helyezhetők el állandóan, akkor végkielégítést kapnak. De hogy ezt annyira kiterjesszük, hogy a ki egy esztendeig működik ott, annak terhe is már az állam nyakába szakadjon és hogy ne legyen elmozdítható : bocsánatot kérek, ilyen pragmatikus intézkedéseket közbevetőleg nem tartanék czélszerűnek egy törvényj avaslatba beiktatni, eltekintve attól, hogy ennyire menő kedvezményeket két évi szolgálat után nem is tartanék hetyesnek. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 7. §. meg nem támadott részét változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. A 3. bekezdéssel szemben Surmin György képviselő ur uj szöveget hozott javaslatba. Abban az esetben, ha méltóztatnak elfogadni a 7. §. 3. bekezdését változatlanul, Surrnin képviselő ur módosítását elesettnek fogom nyilvánítani. Ha pedig nem méltóztatnak változatlanul elfogadni a 7. §. 3. bekezdését, akkor Surmin György képviselő ur módosítását elfogadottnak fogom kijelenteni. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 7. §. 3. bekezdését változatlanul elfogadni a pénzügyi • bizottság szövegezése szerint, szemben Surmin György képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki -és egyszersmind kijelentem, hogy Surmin György képviselő ur idevonatkozó módosítása elesik. Mezőfi Vilmos képviselő ur egy uj bekezdést hozott javaslatba a szakasz végére. Mezőfi Vilmos: A pénzügyminister ur felvilágosítása folytán indítványomat visszavonom. Csak arra kérem a ministerelnök urat, hogy a végrehajtási eljárásban az ideiglenes alkalmazottak . . . Elnök: A képviselő ur visszavonta indítványát. Érdemben nem lehet nyilatkozni a képviselő urnak, Csupán indítványát vonhatja vissza, az érdemben való nyilatkozásra semmi joga nincsen. Következik a 8. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 8. §4). Elnök: Az előadó ur nem kíván szólni. Van valaki szólásra feljegyezve % Raisz Aladár jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. képviselőház ! Ezen szakasznál bátor vagyok egy nem lényeges, (Halljuk! Halljuk!) de azért talán a törvénybe beveendő intézkedést mint javaslatot ajánlani. Ezen törvény t. i. arra van alapítva, hogy a pénzügyi közegek mellett és a pénzügyminister rendelkezése mellett egy bizottság alakittassék, a melynek kezébe teszszük le a döntést és ezen bizottság a felelősségnek jó részét viselni fogja. Ennek következtében a parlamentáris elveknek is megfelelő, hogy a többség kebeléből kell annak kialakulnia. Ez azonban csak ugy lehetséges, hogy ha ez a bizottsági tagság teljesen díjtalan lesz és semmiféle mellékczélokra fel nem használható. Ez ugyan magából a szövegből is következik, a mennyiben csak a napidijak és az útiköltségek megállapításáról szól, de mégis kívánatosnak tartanám, ha világosan kifejeztetnék az, hogy az országos földadó-bizottság tagjai semmiféle díjazásban nem részesülnek, csupán az esetben, ha kiküldetésben vannak. Bátorkodom tehát ajánlani, hogy a 4. bekezdés helyett, annak kihagyásával, tétessék a következő szöveg (olvassa) : »E bizottságnak tagjai csak kiküldetések esetében részesülnek díjazásban. Ez esetben járó napidijaikat és költségeiket a pénzügyminister rendeletileg szabályozza.« Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Magdics Péter ! Magdics Péter (horvátul beszél). Elnök : Ki következik ? Raisz Aladár jegyző : Becsey Károly ! Beesey Károly : T. ház ! Ez a szakasz intézkedik arról, hogy az ország területén vármegyei és országos földadó-bizottság szerveztessék. Égy kivételt tesz csupán a városok tekintetében, nevezetesen Fiume város területére nézve, a mely területre a törvényj avaslat intézkedése szerint külön, önálló földadó-bizottság volna alakítandó. A törvényhatósági joggal felruházott többi, városokra nézve a 10. §-ban találunk intézkedést, és pedig azt, hogy minden egyes, törvényhatósági joggal felruházott város a vármegyei földadóbizottságban egy-egy taggal képviselteti érdekeit.