Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-413

406 1,13. országos ülés 1909 február 8-án, hétfőn. terhek leveendők volnának, mert az áüam érdeke és kötelessége, hogy igazságos adóztatást alkosson. Ebben a tekintetben is módosítást óhajtanék a tárgyalás alatt lévő javaslaton eszközöltetni. Látom a törvényjavaslat elég hiányát és fogyatékosságát. Remélem, hogy a részletes tár­gyalás során ezek némely része javíttatni fog, de azt kérdezi a szomszéd társam is, hogy akkor mért fogadom el a törvényjavaslatot. Erre, épen azért mert elfogadom, felelni kívánok. Elfogadom elsősorban azért, mert a törvényjavaslat korszerű elveket állit fel és egy részében ezen elveken épült fel és alapszik. Elfogadom továbbá azért, mert az eddigi adórendszer oly botrányos és oly vér­lázi tóan rossz volt, hogy minden törvényjavas­latot, a mely ezen csak a legkisebb javitást is esz­közöl, el kell fogadni. Elfogadom azért is, mert ettől a törvényjavaslattól némi javulás mégis vár­ható lesz, elsősorban a földadó százalékának leszál­lításából a kisbirtokra nézve is. Valamit mégis csak lehet várni, valami könnyí­tést a kisbirtokra nézve, ámbár belátom, hogy a legnagyobb hasznot ebből is azok fogják húzni, a kik eddig is aránytalanul csekély terhet viseltek. A jövedelmi adó szaporítása és a művelési ág változtatása folytán a reájuk nehezedő adótöbb­lettel pótoltatik ez a hiány. Ezenkívül remélek valamit a kataszteri kiigazítástól is, és ha a mű­velési ágváltoztatás is keresztülvitetik, ezt teljesen igazságosnak és szükségesnek tartom, valamint helyesnek és jónak tartom azt is, hogy az önálló pusztai birtokok adózási kedvezménye meg lesz szüntetve. Méltánylom a t. kormány helyzetét, mert csak most hallottuk vagy olvastuk, hogy már Lukács pénzügyminister idejében is készítettek valami tervezetet a kataszter kiigazítására vonatkozólag, de nem mertek vele előállani a nagybirtoktól való féltükben. A t. pénzügyminister ur előállott ezzel a törvényjavaslattal, neki talán sikerül ezt keresz­tülvinni. Ezt csak kezdetnek tartom egy uj és jó irányban, igaz, hogy gyenge kezdetnek, de kezdet­nek tartom. Hát t. ház, és t. képviselőtársaim, a kik a törvényjavaslat ellen beszélnek és szavaz­nak, azt kérdezem : ha akármelyik kormány ké­szítene egv ilyen adóreformot, mivel kellene kez­denie ? Csépány Géza : Nemcsak kezdeni kell, hanem meg is kell csinálni. (Zaj.). Kecskeméti Ferencz: Vájjon azokat, a miket én most elősoroltam, nem kellene-e akármelyik kormánynak is megcsinálnia, sőt nem ezekkel kellene-e kezdenie. Nem kellene-e az önálló pusz­taságok adókedvezményét megszüntetnie ? Csépány Géza: Hogyne ! Kecskeméti Ferencz: Nem kellene-e a míve­lési ágban beállott változásokat keresztülvinni ? Nem kellene-e a helytelen osztályozást és az aránytalanságokat kiigazítani ? Azt hiszem, hogy akármelyik kormány csinálna is ilyen adóreformot, ezeket akármelyiknek is meg kellene csinálnia, sőt ezekkel kellene kezdenie. Hát akkor t. képviselő­társaim, miért hátráltassam én ezeknek véghez­vitelét, miért ne kezdené meg az adóreformot ez a kormány ? Nem vagyok én sem egészen meg­elégedve ezzel a reformmal, de igenis helyeslem, hogy halasztást nem szenved többé a dolog, hogy a reform tényleg megtörténik. Ha ez a kormány megcsinálja az adóreformot, majd más kormány folytathatja, más kormány tovább mehet és tovább is kell mennie, mert valóban nagyon szomorú perspektíva nyílnék a jövendőre nézve, ha azt kellene himiünk, hogy — a mint a t. előadó ur is mondotta — ez a törvény száz esztendőre készül, ha azt kellene hinnünk, hogy ennek az ország lakosságának, ha nem is száz esztendeig, de csak évtizedekig is ezen most megalkotandó törvény szerint kellene adóznia. Nem hiszem, hogy az ilyen törvény ilyen mó­don hosszú életű maradjon ; a mi jó benne, az élni fog, a mi pedig rossz vagy hiányzik, azt hiszem, hogy rövid idő alatt korrigáltatni, illetőleg pótol­tatni fog. Semmi sem állja útját annak, hogy ezt a reformot a következő kormányok folytassák és kiegészítsék. Ezek az okai annak, hogy én, mint beszédem elején mondottam, ezt a törvényjavaslatot minden melléktekintet nélkül elfogadom, kijelentve egy­szersmind azt is, hogy a részletes tárgyalás során magam is szándékozom bizonyos módosításokat tenni, s ha képviselőtársaim közül, habár az ellen­zék részéről is, valaki ugyanolyan irányú indít­ványt vagy javaslatot fog tenni, azt is meg fogom szavazni. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. (Éljenzés.) Polónyi képviselő ur kivan szólni. Polónyi Géza : T. ház ! Egy határozati javas­latom fekszik a képviselőház előtt a létminimum tárgyában. Miután arról szereztem tudomást, hogy a kérdésnek szavazásra való feltétele tekin­tetében . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Polónyi Géza: ... aggályok merülhetnének fel, röviden kijelentem, hogy ezen határozati javaslatot most a czimnél nem kívánom szavazás alá bocsátani, illetőleg hogy azt itt ezennel vissza­vonom, de fentartom magamnak, hogy a meg­felelő szakasznál a részletes vita során újból be­térj eszthessem. Elnök : Polónyi Géza képviselő ur határozati javaslatát visszavonta. Szavazás előtt szó illeti még elsősorban az előadó urat, azonkívül Bozóky Árpád képviselő urat, a kinek határozati javaslatát kivüle még kilenczen irták alá. Először is az előadó urat illeti a szó. Hoitsy Pál előadó : T. ház ! Az itt elhangzott beszédekre voltaképen nyilatkozni nem kívánok, mert hiszen tudtommal a törvényjavaslatnak cziméről van szó. En azért ülök itt, hogy a rjénzügyi bizottság álláspontját képviseljem; de daczára annak, hogy öt nap óta folyik a vita, a czimre

Next

/
Thumbnails
Contents