Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-411

kii. országos ülés 1909 február 5-én, pénteken. 351 és bizonyítékokkal megerőtleniteni. (Helyeslés balfelől.) Sándor Pál t. barátom először is azzal foglalkozott, a mit én a kereseti adóval szemben a házbérminimumok elferdített feltüntetése által okozott izgatásokról mondottam. En azt mondtam, hogy azok, a kik az országban röpiratokkal és szónoklatokkal az adójavaslatok ellen izgatnak, azt hirdetik, hogy az adóreformjavaslatok a kereseti adónak a házbér alapján megállapított minimális tételeit felemelték és ez a felemelés a polgárság, az adófizető közönség hátrányára történt egyenesadó-felemelést jelent. Azt mondottam, hogy ez rosszhiszemű izgatás, mert ez a valósággal ellenkezik. Sándor Pál t. barátom felolvasást is tartott egy kis könyvből és azt mondotta, hogy ez az én állításom nem felel meg a valóságnak ; azt mondta t. barátom, hogy sehol az országban a házbérminimumok felemelését nem tüntették fel ugy, hogy ez egyúttal adóemelést is jelent. Hát én épen t. barátom lojális szívességéből vagyok abban a helyzetben, hogy állitásom valódiságát bebizonyíthassam, mert t. barátom volt olyan szives, azt a kis könyvet a melyre ő hivatkozott és a melyre én is hivatkozom, tegnap egész lojalitással rendelkezésemre bocsátani. A midőn ezt Sándor Pál t. barátomnak megköszönöm, leszek bátor épen ezen kis könyvből bebizonyítani, hogy erre az izgatásra nézve határozottan az az igazság, a mit én mondottam. Ez a könyv egy röpirat a kereseti és jövedelmi adóról az uj adójavaslatokban ; szerkesztette és előterjesztette dr. Glücksthal Samu, az adóreformellenes agitáeziónak vezértudósa,(Mozgás.) az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésnek ügyésze. Minden további megjegyzés helyett felolvasom azt, a mit dr. Glücksthal Samu ebben a röpiratban a házbérminimumokról mond. Ismerteti a minimális házbértételeket az eddigi törvények szerint, valamint az uj törvényjavaslat szerint s azután azt mondja, hogy »a fokozat, a mint látjuk, lényegesen tér el az eddigi érvényben levő fokozattól és pedig az adózók rovására, a menynyiben az adóalapot valamennyi tételnél lényegesen felemelte«, — és itt következik azután a példa. Azt mondja : »P1. ha valaki 2000 korona lakbért fizetett« — méltóztassék ezt megfigyelni, nagyon érdekes számítás — »ugy eddigelé annak másfél-, usque háromszorosa, átlag tehát 2i/

4szerese volt számítandó ; ez kitett 4500 korona minimális üzleti nyereséget, a tervezet értelmében pedig annak két-, usque hatszoros összege, átlag tehát négyszerese számítandó, a mi 8000 korona minimális kereseti nyereségnek felel meg. A ki már most ezt olvassa . . . Sándor Pál : Tovább ! Tovább ! Buza Barna: ... az az egyszerű kisember, a kinek a javaslatok nincsenek kezénél; a kinek nincs módjában tényleges összehasonlítás alapjá,n kiszámítani, hogy mennyi adót fizetett eddig és mennyit fog ezután fizetni. . . Sándor Pál: Ott áll az is az összehasonlításban ! Buza Barna : Hiszen itt van ; ezt mondom — az ebből az összehasonlításból feltétlenül azt a következtetést fogja levonni, hogy az ő adója 4500 és 8000 korona arányában emelkedni fog, vagyis, ha fizetett eddig 45 koronát, fizetni fog ezután 80 koronát. így adták ezt elő azokon a népgyűléseken és azon a gyűlésen is, a melyre Sándor Pál t. barátom tegnap hivatkozott és a melyen én is jelen voltam. S természetes, hogyha igy adják elő, ha csak ezt mondják el, akkor a közönségben idegesség, ingerültség és az adóreform ellen izgalom támad. De ha Glücksthal Samu lett volna olyan igazságos és olyan jóhiszemű, hogy tovább folytatta volna példáját és mondta volna, hogy eddig a 4500 korona minimális üzleti nyereség után 10%-ot fizettek, tehát 450 koronát, ezután pedig a 80C0 korona minimális nyereség után csak 5%-ot, vagyis 400 koronát fognak fizetni, akkor mindjárt látta volna mindenki, látta volna az egész adózó polgárság, hogy ennél a tételnél itt nem adófelemelés, hanem leszállítás van, (Igaz I Ugy van!) mindjárt látta volna, hogy nem igaz az, a mit Glücksthal Samu mond, hogy t. i. az adózó rovására változtatja meg a javaslat a minimális tételeket. Ellenkezőleg, egyenesen az adózó előnyére változtatja meg. Mezőfi Vilmos: Ki hiszi ezt ? Buza Barna : A ki nem hisz a számoknak, az menjen Glücksthalhoz és higyje el az ő állításait. Sándor Pál : Ez egyenesen rosszhiszemű, hisz ott van a végeredmény, azt tessék felolvasni. Buza Barna: Csodálatos, hogy emberek ilyen vakmerő ferdítésekkel mernek Magyarország egész közönsége elé odaállani, csodálatos, hogy a mikor maguk olyan példát hoznak fel, a melyből ha kiszámítják az adóösszeget, az adó leszállítása egész matematikai bizonysággal nyilvánvaló, mégis erre a példára röpiratban és egészen komoly tudományos színezettel azt merik állítani, hogy adóemelés történik és hogy a tételek az adózó közönség rovására vannak, megváltoztatva. Ha egy falusi prókátor a falusi bírót akarja ilyen primitív módon becsapni, azt még érteném, de hogy az Omke ügyésze oda merjen állani az ország közönsége elé és az ország közönségét akarja ilyen primitív ferdítésekkel becsapni, azt nem vagyok képes megérteni. Sándor Pál : Az a ferdítés, a mit most mond a képviselő ur ! Buza Barna: Én már igazán nem tudok más bizonyítékot felhozni, mint az illetőnek saját röpiratát. Sándor Pál: De hisz ott a végeredmény! Azt tessék felolvasni. Buza Barna: Minden adózóban meghagyja a röpirat azt a gondolatot, hogy adója a minimális házbértételek alapján emelkedni fog. Ezért, t. ház, ha azt mondottam, hogy tudatos ferdítésekkel dolgoznak, ha azt mondottam, hogy ezekben az izga-