Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-411
352 kii. országos ülés i'J09 február 5-én, pénteken. tásokban megkerülik az igazságot, azt hiszem, hogy igazat mondottam, mert határozott tény, hogy az a Glücksthal Samu, a ki a Pester Lloyd hasábjain mindenkit, a ki az ő szuverén tekintélye ellen felszólalni merészel, hatalmi szóval leanalíabétáz, határozottan elferdítette az igazságot, határozottan megtévesztette az ország közönségét, mert a valódi tényállást tendencziózusan, félrevezetési szándékkal hiányosan, megcsonkítva, körülmetélve adta elő az országnak. (Elénk derültség.) Igaza van Sándor Pál t. barátomnak, én visszavonom a mit mondottam, s kijelentem, a hogy a röpiratoknak az az özöne, a melyről én szólottam, tényleg nem pakoló-papir és hogy tévedtem, a mikor ezen röpiratokat pakoló-papirokkal hasonlítottam össze, mert a pakoló-papir nem izgat, nem férdit és nem terjeszt valótlanságokat. Egy hang (a középen) : Hanem pakol! Buza Barna: Majd ti is pakoltok, azt hiszem, nem sokára! Második tétele a múltkori felszólalásomnak, a melyet Sándor Pál t. barátom erősen megtámadott, az a három milliárdnyi földbirtok jövedelmének kérdése. Találkoztam felszólalásomban egy közbeszólással és tegnap telj esitette Sándor Pál azon Ígéretét, hogy be fogja bizonyítani, hogy nem bruttó, hanem nettó tiszta jövedelem a magyar földbirtoknál az a három milliárd korona. Nem láttam, nem vettem észre, hogy exakte, matematikai pontossággal bebizonyította volna, csak azt hallottam, hogy felsorolta a 70-es évektől kezdve a magyar föld évi hozamát és bebizonyította, hogy ez a hozam évről-évre emelkedik és nagy aplombbal kivágta az 1906. évi termés hozamát és bizonyította, hogy az 4200 millió korona volt és ezzel akarta igazolni, hogy nem is 3000 millió, hanem 4200 millióról van szó, tehát az a 3 millió már a termelési költségek levonása után állapitható meg. Ebben sem látok teljes jóhiszeműséget, mert mindenki tudja, hogy az 1906. évi termés abnormis jó termés volt Magyarországon, a mely 50 esztendőben egyszer fordul elő a Gondviselés jóvoltából. (Igaz! ügy van! balfelől.) Sándor Pál: Nem is vettem példának többet, mint csak 3000 milliót. Buza Barna: Már most ezen egy esztendőnek az eredményét állítani oda, hogy ezzel azt mutassa, hogy a jövedelméhez képest a földbirtok milyen kévés terhet visel, ez sem . . . Sándor Pál: Ez sem igaz, megint rosszul olvasott, nem tud olvasni! Ugron Gábor : Tessék csak egy milliót letenni, majd megolvassa jól! Buza Barna : Az a Schlesinger és Pollakovies czég például, a melyről megemlékezni méltóztatott, ha valamelyik esztendőben azon kedvező helyzetbe kerülne, hogy megütne egy 100.000 koronás főnyereményt és akkor annak az esztendőnek az eredménye rá nézve 100.000 koronával kedvezőbben alakulna, mint a többi esztendők mérlege, milyen igazság lenne az, ha akkor mindig annak az esztendőnek az eredményét emlegetnék és azt kívánnák, hogy az a Schlesinger és Pollakovies ezég évi adója mindig ezen egy esztendő után igazodjék. Igazságos lenne ez, hogy a t. barátom a helyes átlag szerint 300,000.000, a legtöbb termésű év eredményét venné fel csak azért, hogy még rikítóbban tüntesse fel az ő hívei előtt, az iparos és kereskedő polgárság előtt, hogy a földbirtok jóformán semmi adót nem fizet, hanem minden teher a többi kereső osztályokra hárul. Az én t. barátom emiitette azt az állításomat is, hogy a kereskedelmi és iparkamarák leirataikban szintén elferdítve adják elő a földjövedelem kiszámítást, mert az ipari jövedelemnek a kereskedelemügyi minister által kimutatott összegéből sietnek levonni a munkabérekre eső részt és csak a fennmaradó, tehát a nettó összeg után számítják ki az ipari és kereskedelmi foglalkozások által fizetett adót és állapítják meg a 2%%-os adót, ellenben a föld jövedelménél nem jut eszükbe, hogy ott is munkások dolgoznak, ott is vannak munkabérek és nem jut eszükbe ezeket a munkabéreket levonni a magyar földnek jövedelméből, hanem a bruttó jövedelmet veszik és annak alapján számítják ki azt, hogy a magyar földbirtok csak 3% adót fizet. Erre az állításomra hivatkozott Sándor Pál barátom és azt mondotta, hogy ez az állitásom valótlan, hogy a kereskedelmi kamarák nem igy járnak el, sőt tovább ment és azt mondotta, hogyha én a kereskedelmi kamaráknak ilyet inszinuálok. ha a kereskedelmi kamarákat azzal gyanúsítom, hogy ilyen tendencziózus ferdítésekkel állanak emlékiratukban az ország elé, akkor ez az eljárásom, becsületrabló eljárás. Sándor Pál : Ezt nem mondtam, ilyet csak Buza Barna állit, ilyen szavakat én nem használok ! Buza Barna: Itt van a naplóban. Ez is hamisítás ? Sándor Pál: Tessék felolvasni! Buza Barna (olvassa) : »Itt tehát az én t. képviselőtársam és barátom csak egy egészen hamis dologból indulhatott ki s következtetését mindjárt a legbecsületrablóbban adta elő a ház előtt«. Sándor Pál: A következtetést! Buza Barna : Leszek bátor erről a becsületrablásról szintén hiteles adatok alapján beszámolni. Itt van a magyar országgyűlés mélyen t. képviselőházához intézett közös kérvénye a magyar kereskedelmi és iparkamaráknak, a melyen alá van irva Fritz Pétertől és Lánczy Leótól kezdve lovag West Edéig a magyar kereskedelmi és iparkamarák egész elnöksége. Mit mond ez a felirat \ (Olvassa) : »Pedig a magyar királyi kereskedelemügyi minister ur ő nagyméltósága által a múlt évben közzétett emlékirat, »A hazai kisipar és gyáripar állásáról és fejlesztésének szükségérők czimű nagybecsű munka, kilenczedik oldalán