Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-410

328 410. országos ülés 1909 február 4-én, csütörtökön. Vlád Aurél: Ily körülmények közt sokkal helyesebbnek látnám azt, hogy ha a vármegyei bizottságokban a tagok egy részét a pénzügyminister nevezné ki, mert ő, ha akarja, a kinevezés alkalmával a kisbirtok érdekét és javát is tekintetbe veheti, de a vármegyék többsége ugy, a mint ma össze vannak állítva, teljesen alkalmatlanok arra, hogy a kisbirtokot megfelelő képviselethez juttassák és e tekintetben megfelelő védelemben részesítsék. A pénzügyminister és a joénzügyi bizottság az indokolásban azt akarják elhitetni, hogy a kisbirtok terhe csökken és egy kimutatást is találunk, a melynek értelmében a kisbir. tokra nehezedő adó még ott is, hol az adókulcs fölemeltetik, kisebb lesz, mint a mennyi eddig volt. E kimutatás készítője, véleményem szerint, nagyon helytelen álláspontot foglal el, a mennyiben a földbirtokra vonatkozólag az általágos jövedelmi adó kulcsát a kataszteri jövedelem 2.5 százalékában állapítja meg. A mi a kisbirtokot illeti, ez nem fog megvalósulni, ellenkezőleg a kisbirtokra vonatkozólag ez a kulcs sokkal nagyobb lesz, mert ha az átlagbérleteket tekintetbe vesszük, látjuk, hogy sokkal nagyobb összegeket lehet elérni a kisbirtoknál, mert nagyobb a konkurrenczia, többen vetekednek a földért, míg nagy bérletekért sokkal szűkebb körre terjed a konkurrenczia és nagyon kevesen vannak, a kik oly nagy tőkével rendelkeznek, hogy nagyobb birtokot bérbe vehetnek, és igy már ez a körülmény is, eltekintve a földéhségtől és földhiánytól, sokkal nagyobb bérösszeget képes biztositani a kis bérleteknek, mint a nagyoknak. A kisbirtokosnál csaknem az egész bruttó jövedelme a földnek fog jövedelmi alapul szolgálni, és igy nem 2 és %% l

esz az adóalap, hanem sokkal magasabb . . . Egy hang (balfelől): Miért ? Vlád Aurél : Meg fogom magyarázni, hogy miért. Azért, mert a nyers jövedelemből a kisbirtokosnál nem fogják levonni a munkabért, hiszen ő maga dolgozik, és minthogy neki sokkal kevesebb a kiadása, csaknem az egész nyers jövedelem jövedelmi alapot fog képezni. Még a családjában elfogyasztott gabonát és a levágott disznót is be fogják számítani a jövedelmébe, azt sem lehet abból leszámítani. A kisbirtokra tehát sokkal nagyobb kulcsot fognak alkalmazni ós igy jövőre sokkal aránytalanabb adót fog fizetni, mint a nagybirtok. T. ház ! A földbirtoknál a létminimum alkalmazását azért is kizártnak tartja a pénzügyi bizottság és a minister ur, mert a földbirtoknál nem annak egész jövedelmét veszi adó alá, hanem csakis egy fiktív, a kataszterben megállapított jövedelmet, már pedig a minister ur szerint létminimumot csak ott lehet alkalmazni, hol az egész jövedelmet vesszük adó alá. Pedig a kereseti adónál alkalmazza a létminimumot akkor, ha az általános jövedelmi adó kivetésénél azt találjuk, hogy összes jövedelmi forrásaiból nem bír az adózó akkora jövedelemmel, mely a létminimumot meghaladja. Ha a kereseti adónál lehet ezt az elvet alkalmazni, miért ne lehetne a földadónál is alkalmazni ? Ha kiderül, hogy sem a földbirtokból, sem egyéb jövedelmi forrásból nincs az adózónak annyi jövedelme, mely a létminimumot meghaladja akkor ittjis alkalmazni lehet a létminimumot. Én nem is követelném, hogy a földadónál olyan nagy létminimumot biztosítsunk, megelégedném, ha 300 korona jövedelemnél alkalmazzuk, mert valóban nem is birtokosok, hanem tényleg proletárok azok, kik birtokuk megmunkálása, személyes megmunkálása után ennél több jövedelmet nem élveznek. A progresszivitás ellen azt a látszólagos érvet is felhozza a ministeri indokolás, hogy a progresszivitás ma is érvényesül, mert a nagybérletek sokkal kisebb bérjövedelmet biztosítván, a nagybirtok jövedelme aránylag kevesebb. Csak hogy ezért a nagybirtok jövedelme még sem kisebb, mert egy holdnak hozadéka, ha 1000 holdas birtokos kezében van is, ceteris paribus ugyanannyi mint ha egy holdat birna az illető. A nyers hozadék és tiszta jövedelem aránya más összefüggésben a birtok nagyságával. Más tekintetben is előnyben van a nagybirtok, mert megfelelő gazdasági eszközökkel és gépekkel fel lévén szerelve, sokkal olcsóbban vagy legalább olyan olcsón tud produkálni, mint kisbirtokos, a ki saját maga munkálja meg a földjét. Én tehát abszolúte nem látom garantálva azt, hogy ez a törvényjavaslat, ugy a hogy van, képes lesz a kisbirtokosra vonatkozólag az aránytalanságokat megszüntetni, továbbá egyáltalában nem látom biztosítva sem a létminimum adómentességét, sem a progresszivitást. Azonkívül a kataszteT kiigazítása sem mondatik ki kötelezőleg legalább a latifundiumokra és a holtkézre vonatkozólag, a mint azt Polónyi Géza képviselőtársam kérte, mert épen ezeknél a nagybirtokoknál még a képviselőtestület sem lesz abban a helyzetben, hogy a kataszter kiigazítását kérje. Hiszen tudjuk, hogy az ilyen nagybirtok akkora sulylyal nehezedik ana a képviselőtestületre, hogy ott megmoczczanni sem mernek, és nem mernek a nagybirtok érdekei ellen fellépni. Vagy vegyük az önálló pusztákat, a hol a képviselőtestületben úgyszólván nincs is más, csakis az illető uradalomnak alkalmazottai. Ott hogyan fogják kérni az u. n. uradalomnak az alkalmazottai, a kik a képviselőtestületben benne vannak, annak a kataszternek kiigazítását épen az uradalomnak hátrányára ? Ilyen körülmények között, különösen, ha tekintetbe veszem azt, hogy a pénzügyi és az állami közegek sem fognak merészelni a nagybirtokosok, a latifundium-birtokosok ellen fellépni — hiszen tudjuk, hogy ezeknek politikai súlya milyen nagy — abszolúte nem látom biztosítottnak azt, hogy ez a törvényjavaslat meg fogja szüntetni az életben azokat az aránytalanságokat, a melyeket eddig tapasztaltunk, másrészről pedig én az általános választói jog elvén.