Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-410

ÍÍO. országos ülés 1909 február 4-én, csütörtökön. 32? nak, sokkal több adót fog fizetni, mint eddig. Azt hiszem, hogy a kisbirtokosra ez a teherszaporulat jobban fog nehezedni, mint a nagybirtokosra és pedig azért, mert daczára annak, hogy én magam is konczedálom, hogy a nagybirtoknál is történt a művelési ágban változás, mégis a kisbirtok e czimen súlyosabban lesz megterhelve, hiszen a földhiány miatt a kisbirtokosok rétjeiket feltörték és sok helyen a közös legelőt is felosztották és szántóvá alakitották. De a szőlőültetés terén is többet tett a kisbirtok a nagybirtoknál és igy e czimen többet fog adóban fizetni. Helytelennek tartom a földadónak 20%-ban való megállapítását és pedig azokra a vidékekre nézve is, a melyek eddig földteherinentesitési járulékot nem fizettek. Helytelennek tartom, hogy mikor az országnak legnagyobb részére nézve a földadó kulcsát 25 "5%ról 20%-ra szállítjuk le, akkor az országnak egy specziális viszonyok között levő vidékére — értem a határőrvidéket — csaknem 3%-kal felemeljük a földadó kulcsát. Helytelenítem a kulcsnak egy tételben 20%ban való megállapítását, azért, mert ez lehetetlenné teszi az aránylagos megadóztatást, a progresszivitást. Én a földadónál is kívánom a progresszivitás és létminimum behozatalát. Nem fogadom el ebben a tekintetben azoknak ellenvetését, a kik azon a czimen, hogy a reáladóknál nem lehet a progresszivitást és a létminimumot megvalósítani, épen a legszélesebb néprétegekre és az ország lakosságának legnagyobb részére nézve teljesen kizárják a létminimumnak alkalmazását. Hiszen miben különbözik egy törpe-birtokosnak helyzete a munkás helyzetétől, a kinek nincs birtoka ? Az a kisbirtokos szintén kénytelen a keze munkájából fentartani magát, s hogyha napszámosmunkát nem végez, földjének hozadéka teljesen elégtelen arra, hogy őt eltartsa. Már most tegyük fel, hogy az illető munkaképtelenné válik, akkor annak a két-három holdas birtoknak hozadékából képtelen megélni és igy véleményem szerint különösen azokban az esetekben, a mikor munkaképtelenség is hozzájárul, a legnagyobb igazságtalanságra vezet az a tétel, hogy az a kisbirtok hozadéki adó alá esvén, arra nézve a létminimum nem alkalmazható. Véleményem szerint a létminimumnak a földadónál való nem alkalmaoda fog vezetni, hogy ezeket a kis exisztencziákat majd idővel tönkre fogjuk tenni, különösen azokban az esetekben, a mikor munkaképtelenség is beáll, a kisbirtokos tönkretétele kikerülhetetlen. A progresszivitással szemben azt hozzák fel, hogy ezt a "földadó természete nem birja meg. Bocsánatot kérek, ha a földadó elbírta eddig a megfordított progresszivitást, miért ne birná el azt a progresszivitást, a mely a nagybirtokot akarja jobban megadóztatni ? Én azt hiszem, hogy ezek csak olyan tudományos tételek, a melyeket minden ilyen kérdésben megtalálunk, és a melyek csak arra szolgálnak, hogy bizonyos igazságtalanságokat igazoljanak. Ha, t. ház, elbírta eddig a kisbirtokos azt a progresszivitást, azt hiszem, jövőre is elbírná emezt a progresszivitást, csak próbálja meg a t. pénzügyminister ur, és próbálja meg a t. képviselőház, szavazza meg és meglátja, hogy daczára minden ellentétes elméleti nézetnek, lehet ezt a progresszivitást gyakorlatilag nagyon szépen alkalmazni, annál is inkább, mert hiszen tudjuk, hogy Angliában, a hol pedig a hozadéki adók rendszere áll fenn, nagyon magas létminimum van és a progresszivitás is keresztül van vive. Különösen helytelennek és elfogadhatatlannak tartom a szőnyegen levő törvényjavaslatot azért, mert véleményem szerint a földadókataszternek olyan értelemben való kiigazítása, a mint az kontempláltatik, abszolúte nem fog arra vezetni, hogy az eddig létezett aránytalanságok megszűnjenek. Véleményem szerint a gyakorlatban a földadó-kataszternek kiigazítása több lehetőséget nyújt arra, hogy ezek az aránytalanságok még nagyobbak legyenek a kisbirtok terhére. Mert az, hogy egy törvény képes-e az általa kitűzött czélt elérni, nem annyira a törvényhozás intencziójától, mint inkább attól a módozattól függ, a hogyan az a törvény az életben végrehaj tátik. Már pedig ki garantálja nekem azt, hogy a vármegyei földadóbizottság és az országos föladóbizottság, a mely teljesen kizárja a kisbirtoknak képviseletét, a földkataszter-kiigazítást, a jövedelmi fokozatok felállítását, az osztálybasorozást a kisbirtok előnyére és a nagybirtok hátrányára fogja eszközölni ? Ki garantálja nekem azt, hogy azoknak utódai, a kik Kolár Ádámot 1764-ben száműzni akarták és annak idején követelték, hogy száműzzék és könyveit égessék el, hogy azok utódai oly kataszteri kiigazítást eszközöljenek, a mely az ő hátrányukra a kisbirtokost fogja az aránylagos megadóztatáshoz segíteni. És ne feledjük, hogy éjoen a vármegyék voltak azok, a melyek 1780-ban, II. József halála után . . , Tálos István : Császár ! Vlád Aurél: ... császár ; legyen császár ; mondom, József halála után a földmérési munkákat elégették, mert attól tartottak, hogy azok alapján fogják behozni a földadót. Most, mikor a végrehajtás terén minden hatalom, úgyszólván minden erő ez osztály kezébe helyeztetik, annak a kisbirtokosnak legyen bizalma az iránt, hogy a földadókataszterkiigazitás, az osztálybasorozás, a jövedelmi fokozatok felállítása az ő előnyére fog történni ? Azt hiszem, a kisbirtokosnak abszolút nincs és nem lehet bizalma, ha a törvény végrehajtásában ily fórumokra bizatik. A pénzügyminister ur és a bizottság indokolása szerint autonóm testületekre bizatik a törvény végrehajtása. Csakhogy épen az a baj, hogy ezekből az autonóm testületekből majdnem teljesen hiányzik a kisbirtok képviselete. A vármegyék, hogy modern szóval éljek, a nagybirtok szakszervezetét képezik, abszolúte nem alkalmasak arra, hogy a kisbirtok érdekeit képviseljék. Egy hang (a középen): A családi hitbizományok is ott vannak! (Mozgás.)