Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-408
W8, országos ülés 1909 január 30-án, szombaton. 289 behozni, csupán a jövedelmi adónál. Azt a 12—14%-os adót tehát, a mely a föld jövedelmét érinti, irgalmatlanul beszedik attól a kisbirtokostól, daczára annak, hogy csak két vagy négy hold földje van. Ellenben a kereseti adónál érvényesül a létminimum; a ki csak 800 K jövedelmet mutat ki, az teljesen adómentes lesz. Tehát a mi javaslatunk, a melylyel üldözzük a kereskedőket és iparosokat és előnyben részesítjük a gazdatársadalmat, azt tartalmazza, hogy a kisgazda a létminimum esetén is megfizeti a maga 12 — 14°/o adóját, de a kiskereskedő és a kisiparos, az ügyvéd és orvos nem fizeti meg még az ő 5 és 4° 0-os adóját sem. (Igás! ügy van!) Azt mondják, hogy ez olyan lényegtelen dolog, hogy kereskedőnél és iparosnál nem lesz létminimum. Ez bizonyos grand seigneuri álláspont, de sajnos, az adatok az ellenkezőt bizonyítják. A legutolsó összeírást, az 1903/1907. összeírást veszem alapul, a mely rendkívül szomorú képet nyújt az ország súlyos viszonyairól. III. oszt. kereseti adó alá vonatott az országban összesen 439.974 adózó fél és mit méltóztatnak hinni, mennyi esik ebből létminimum alá? Hihetetlen nagy.számok: 393.317 ember, tehát kilenez-tizedrész létminimum alá esik és csupán csak 49.157 nem esik létminimum alá. Ez bevilágit Magyarország kereső osztályának viszonyaiba. Most vegyük a főbb kategóriákat. Például itt vannak a kereskedők: nem veszem valamennyit, csak a fűszerkereskedők, vegyeskereskedők, déligyümölcskereskedők kategóriáját, a mint az össze van foglalva a statisztikai adatokban. Ezeknek száma volt az egész országban 43.738; ebből létminimum alá esik 36.520, adózó lesz csak 6218, vagyis csupán 14°/o-a az összes kereskedőknek az, a mely jövőben az adófizetők kategóriájába beleesik. De nézzünk az intelligens pályán egy-két kategóriát. Ügyvéd van az országban 3427, létminimum alá esik 1908, adót tehát csupán 1519 fizet, vagyis 45°/o. Meg szomorúbb a helyzet az orvosok kategóriájánál. Rendkívül megdöbbentő adatok ezek, t. képviselőház, megdöbbentők nem azért, mintha azt gondolnók, hogy e kategóriák kibújnak az adó alól. (Zaj. Elnök csenget. Ealljulc! Halljuk !) hanem azért, mert a megélhetési és kereseti viszonyok rendkívül súlyos voltát bizonyítják az országban. Orvos van 3265, közülük létminimum alá esik 2590 és csupán 675, vagyis 25% fizet adót. Ezek megdöbbentő adatok. (Mozgás. Zaj.) Emödy József: Hát a közjegyzők ? (Zaj. Elnök csenget.) Holló Lajos: De kedvezőtlenek a viszonyok, t. képviselőház, még Budapesten is, a hol pedig azt hiszBzük, sokkal jobbak a megélhetési ós kereseti körülmények. KÉPVH. NAPLÓ. 1906 —1911. XXIII. KÖTET. Budapesten van összesen 2041 kereskedő, a kik közül létminimum alá esik 1162 s csupán 879, azaz 42 0 /o fog adóztatás alá esni. A budapesti ügyvédeket illetőleg már kedvezőbb az arány. 1030 ügyvéd közül (Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) 36 7 esik létminimum alá és 728 fog adót fizetni. A budapesti 886 orvos közül 348 esik létminimum alá és 542 fog adót fizetni. Tehát még a fővárosban is, a hol pedig a megélhetési és kereseti viszonyok kétségtelenül a legjobbak, még itt is olyan nagy arányban jelentkezik a létminimum hatása, hogy az állam pénztárába eddig szállított adójövedelmeit jó nagy részét az állam elveszíti. Hogy ez a fizetett adókra vonatkozólag is milyen perczentuácziót fog eredményezni, az szintén érdekes jelenség. (Zaj. Elnök csenget.) Összes harmadikosztályu kereseti adó czimén fizettetett a, hivatalos összeállítás szerint egy évben 21,531.000 korona. Ebből létminimum alá esik — megjegyzem, hogy ez az ország összes kereseti adója — 9,153,000 K. Tehát az összes fizetett kereseti adóknak 44°.o-a létminimum czimén el fog jövőben esni. A kereskedők — a kiket emiitettem — 2,373.990 korona adót fizetnek most, a miből létminimum alá esik 1,366.280 korona, vagvis 55°/ 0 . Egy hang (a baloldalon): Adómorál! Holló Lajos: Az ország összes ügyvédei fizetnek 314.320 koronát, a miből létminimum alá esik 98.300 korona, vagyis 32°/o. Az orvosok fizetnek 203.405 koronát, a miből létminimum alá esik 130.100 korona, vagyis itt ismét 65°;o-a esik el az adónak. (Zaj. Elnök csenget.) Mindebből az következik, hogy még a kereső osztályok ezen kategóriájánál is, a melyeknek fontosságát, az állami és társadalmi életben való nagy súlyát és jelentőségét senki kétségbe nem vonja, milyen nagy mértékben szükség van arra, hogy azok az alsó kategóriák, a melyek a keresés stádiumának első vagy végső szakában vannak, a létminimum által védelmeztessenek. Es a mikor mindez történik, mikor nem birjuk a földmivesközönségre is a létminimumot átvinni és nem birunk annak adójából is 44 0 /o-ot leirni, akkor azt mondják, hogy mi egy olyan adópolitikát folytatunk, a mely épen a kereső, az iparos és az intelligens osztályokra van sújtó hatással? Azt hiszem, ezt az állítást a felhozott adatok fényesen megezáfolják. (Igaz! ügy van! Elénk helyeslés.) Mi épen ezeknek a kisebb exisztencziáknak megélhetését akarjuk könnyíteni és az adót a progresszivitás alapján a magasabb jövedelmekre ráróni. Rárójjuk azért, hogy ott pótoljuk ezen csökkenéseket és fogyatkozást, mert az államot segélyforrások nélkül meghagyni nem lehet. Azt gondolom, hogy az a tendenczia, a mely az 37
