Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-398

22 398. országos ülés 1909 január 19-én, kedden. urak nagy része jóMszeműleg feltétlen bizalommal viseltetik a kormány iránt, és ez a bizalom fogja ösztönözni és biztatni őket arra, hogy megszavazzanak egy olyan törvényjavaslatot, a melynek nemcsak betűjét nem ismerik, de szellemével, czéljával sincsenek annyira tisztában, mint a hogy egy törvényhozó kellene hogy legyen azon javaslatok tekintetében, a melyeknek tárgyalásában részt vesz. (Zaj.) Kérem tehát az elnök urat — s ezt a kérésemet Justh Gyulához intézem — méltóztassék megszivlelni, megfontolni ezeket az aggodalmakat, s ha maga is azt kívánja, hogy ezek a törvényjavaslatok komolyan, részletesen tárgyaltassanak, akkor indítványát ilyen szellemben terjeszsze eló'. (Helyeslés halfelöl.) Azért tartom szükségesnek indítványt előterjeszteni, mert a mint egyes képviselőtársaim közbeszólásaiból láttam, ők azt hitték, hogy az elnök ur inditványa fedi az én indítványomat, mert helyesnek tartották azt, hogy minél behatóbb és alaposabb parlamenti tárgyalás alá vétessenek ezek a javaslatok. (Zaj.) Ne befolyásolja t. képviselőtársaimat, midőn a szavazásnál két ellentétes indítvány fog a t. ház előtt állani és az egyiket az elnök terjeszti elő, a másikat én, egyszerű képviselő. (Zaj.) Kérem a t. elnök urat, hogy ezeket az aggodalmakat tegye mérlegelés tárgyává és szíveskedjék oda módosítani indítványát, hogy az 1041. számú javaslat tárgyalásánál először az összes törvényjavaslatok együttesen vétessenek általános' tárgyalás alá, azután pedig minden törvényjavaslatot külön általánosságban és részleteiben is tárgyaljunk. (Zaj.) Ezzel elérhetjük azt, hogy mindenki a maga meggyőződésének, készültségének, tudásának kifejezést adhat és kellő komolysággal vitathatjuk meg a javaslatokat. Ezért terjesztem elő indítványomat. (Helyeslés bal felöl.) Szmrecsányi György jegyző: Molnár Jenő! Molnár Jenő : T. ház! Én azt az indítványt terjesztem elő az elnök ur indítványával szemben, hogy ragaszkodjék a képviselőház az eddigi szokásokhoz. Nevezetesen eddig az volt a szokás, a melyet a házszabályok is megerősítenek, sőt meg is kivannak, tehát nem is szükséges a szokásra hivatkoznom, hogy kitűztek egy törvényjavaslatot az általános és részletes tárgyalás alapjául és akkor, a mikor az általános tárgyalás befejeztetett, feltette az elnök a kérdést, hogy elfogadja-e a ház a javaslatot általánosságban, igen vagy nem, akkor döntött e felett a ház. Ha már most ezeknél a javaslatoknál itt kritikát gyakorlunk akkor, mivel nincsenek a törvényjavaslatok általánosságban ideterjesztve, hanem külön-külön, akkor mi felett fogja az elnök ur a szavazást elrendelni? Hogy kell-e az adóreform vagy nem? Hiszen ez a kérdés már el van döntve, hiszen az mindig programmunk volt, a háznak ebben a kérdésben nem kell döntenie, hanem a felett kell határoznia, hogy a kormány által beterjesztett ilyen és ilyen javaslatot el akarja-e fogadni, igen vagy nem, Én azt hiszem, hogy semmi indok sincs arra vonatkozólag, hogy mi itt kivételt tegyünk. Az elnök ur nagyon szigorúan őrködik, mikor mi felszólalunk, a felett, hogy ragaszkodjunk a házszabályok betűjéhez és szelleméhez, akkor azonban, a mikor adóreformot kellene csinálni, nem ragaszkodnak szigorúan a házszabályokhoz. Ha az az adóreform talán azt czélozná, hogy a néjj terheit apaszszuk, akkor belemennék abba, hogy siessünk, de akkor, a mikor arról van szó, hogy ilyen nagy teherrel, ilyen nagy szolgáltatással megint a népet úgyszólván megsarczoljuk, akkor nem kell sietni, akkor méltóztassék talán ilyen esetben ragaszkodni a házszabályokhoz és azt a perczet, a mely közeledik ahhoz, hogy a népnek terheit még nagyobb mértékben emeljük, egy kicsit toljuk ki. Nem látom be, hogy épen ebben a kérdésben miért tegyünk kivételt. Majd mikor Ausztriával lesz ügyünk, akkor tegyünk valami kivételt, de akkor, a mikor meg akarjuk óvni a népet é& a mikor alkalmunk van jóindulatunkat a nép irányában kimutatni, akkor ne azon irányban mutassuk ki, hanem a hogy a nép és az ország lakossága azt elvárja tőlünk. Ebből az alkalomból arra kérem az elnök urat, hogy ragaszkodjék a házszabályokhoz és ne térjünk el semmi tekintetben az eddigi szokástól- Kérem egyenként az általános vitát elrendelni és annak idején a kérdéseket egyenkint feltenni. Szmrecsányi György jegyző : Mezőfi Vilmos! Elnök: Bocsánatot kérek, kötelességem azokra, a miket egyrészről Nagy György, másrészről Molnár Jenő képviselő urak elmondottak, röviden nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Nagy György képviselő ur teljesen félreértette az én javaslatomat. Molnár Jenő képviselő ur pedig, a hogy észrevettem, nem is volt itt, a mikor azt megtettem. Az én javaslatom az volt, hogy miután itt van egy általános jelentés, tehát általánosságban vita nyittatnék meg és folytattatnék le az összes törvényjavaslatokra vonatkozólag; mikor azután ez a vita bezárult, akkor minden egyes törvényjavaslatra külön tétetnék fel a kérdés, hogy elfogadja-e azt a ház vagy sem általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. Tehát nem egyszerre, egy szavazással, hanem egyénként külön külön történnék általánosságban szavazás az egyes javaslatok felett; és mikor el vannak fogadva az egyes javaslatok általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, akkor a czimnél megengedtetnék ama javaslat felett, a melyre a czim vonatkozik, egy külön általános vita. Ez egyáltalában véve nem házszabály-ellenes, mert hiszen ez kapcsolatos a 207. §-sal. Ez egyszerűsítése a kérdésnek, mert a 207. §. azt mondja, hogy a tárgytól pedig eltérni csakis a ház engedélyével lehet, ennélfogva ez