Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-408

408. országos ülés Í909 január 30-án, szombaton. 269 Elnök: Méltóztatnak a ministerelnök ur javaslatához hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy a jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a zárszámadás vizsgáló bizottságnak. Az igazságügyminister ur kivan szólni. Günther Antal igazságügyminister: Van szerencsém két törvényjavaslatot benyújtani. (Halljuk ! Halljuk!) Az egyik szól a polgári eljárásra vonatkozólag az 1905. Julius 17-én Hágában kelt nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről (írom. 1085), a másik a teljeskoruak gyámságára és hasonló védelmi intézkedésekre vonatkozólag 1905. Julius 17-én Hágában kelt nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről (írom. 1086). Kérem a t. házat, hogy mindkét törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasitani méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az igazságügyminister ur előterjesztéseihez hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy a két törvényjavaslat ki fog nyomatni, a képviselők között szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik az igazságügyi bizottságnak. Következik Nagy György képviselő ur indítványának (írom. 1083) indokolása. Nagy György képviselő urat illeti a szó. Nagy György : T. ház ! Mikor a Fejérvárykormány vád alá helyezésére vonatkozó indítványomat, illetőleg azt az indítványt, hogy a vád alá helyezésre nézve az igazságügyi bizottság javaslatát február 1-én terjeszsze a ház elé, megindokolom, kötelességemnek tartom, hogy tömören, hű, megbízható képét adjam az egész • kérdésnek. Nehogy a határozathozatalnál t. képviselőtársaimat esetleg az vezesse, hogy az ellenzéki függetlenségi és á8-as balpártnak egyik tagja terjesztette elő ezt az indítványt, érveimet a hivatalos adatokra, a hivatalos bizonyítékokra alapítom és ismertetem ennek a kérdésnek a parlamenti és bizottsági tárgyalások folyamán eddigi történetét. Ezen ismertetésnél vissza kell mennem arra, hogy még az 1905. esztendőben, mikor a Fejérváry-kormány a maga törvénytelenségcinek egy részét elkövette, több város, több törvényhatóság élt a kérvényezésnek alkotmányos jogával. Nevezetesen Heves, Hont, Kolozs, Sopron, SzolnokDoboka, Trencsén, Ung, Vas és Zala vármegyék, Győr sz. kir. város, Zombor sz. kir. város kérvényt adtak be a képviselőházhoz, a melyben tiltakoztak a kormány azon törvénytelen ténye ellen, hogy kormánybiztost nevezett ki és kérték a t. házat, hogy az alkotmányellenes kormányt e ténye miatt is helyezze vád alá és az e alkotmányon ejtett sebeket a késő századok elrémítő példájául sújtó hatalmával torolja meg. Borsod vármegye kérte Kristóffy József belügyminister törvénvtelen rendeletének az 1886 : XXIL t.-czikk 19. §-a értelmében való hatályon kivül helyezését és a belügyminister vád alá helyezését. Maros-Torda vármegye kérte Bihar Ferencz honvédelmi minister és Kristóffy József belügyminister törvénytelen rendeleteinek hatályon kivül helyezését és a ministerek vád alá helyezését. Hont, Zala, Borsod, Sopron, Győr, Nógrád, Fehér, Mosony, Háromszék, Kolozs, Csik, Szabolcs, Torda-Aranyos, Szilágy. Abauj-Toma, Sopron megyék, Hódmező-Vásárhely, Pécs, Győr, Szeged sz. kir. városok tiltakoznak kérvényükben a kormány törvénytelen és alkotmányellenes ténykedései ellen, kérik a törvénytelen intézkedéseknek hatályon kivül helyezését és a kormány vád alá helyezését, egyúttal kérik Kristóffy Józseffel szemben a törvényes alapon álló törvényhatósági határozatok megsemmisítése miatt . . . Sümegi Vilmos: Bolondok házába kellene csukni KristórTyt! Nagy György : . . . a vád alá helyezést és kérik Bihar honvédelmi minister vád alá helyezését is. A képviselőház 1906. május 30-án tartott ülésében kiadta ezeket a kérvényeket a ház kérvényi bizottságának azzal az utasítással, hogy soron kivül tárgyalja le és tegyen javaslatáról a háznak jelentést. A kérvényi bizottság ennek a hazafias kötelességnek igyekezett is eleget tenni, mert már 1906. Julius 7-én Zakariás János képviselő, mint előadó, a javaslatot előterjesztette, s beszédében említést tett arról, hogy a vármegyék és városok kérvényében foglalt bűnökön kivül még igen sok súlyos, azután elkövetett bűn terhek a Fejérvárykormányt. Felemiitette az 1906. február 19-iki törvénytelenséget, mikor a magyar parlamentet a király parancsára szuronyos bakák verték szét, azután a belügyminister azon rendeletét, a melylyel megtiltotta, hogy a képviselők beszámolót tartsanak, és mindezekre való tekintettel beszédében a következőkép nyilatkozott (olvassa) : »És ha meggondoljuk, t. ház azt, hogy mindezt a kormány azért tette, hogy a nemzet legszentebb jogainak érvényesítését, a nemzet nyelvének és jelvényeinek a hadseregben való érvényesítését megakadályozza, ha meggondoljukaztt.ház, hogy mindezta kormány azért tette, hogy a nemzetnek az önálló vámterület iránti küzdelmét szintén meggátolja és megakadályozza, tehát hogy lehetetlenné tegye ennek a nemzetnek gazdasági önállóságát, és hogy lehetetlenné tegyék itt a népjólét emelését, ha meggondoljuk t. ház azt, hogy mindezt azért tette, hogy a nemzeti akarattal szemben egy más akaratnak érvényesülését segítse elő, annak az akaratnak, a mely felelőtlenül akarta gyakorolni ebben az országban, nem a magyar király alkotmányos jogait, hanem az abszolút és a nemzetnek nem felelős felségjogokat akarta itt érvényesíteni: ha mindezeket meggondoljuk, akkor t. képviselőház, lehetetlen, hogy át ne érezzük azt, hogy ezeknek a sérelmeknek megtorlatlanul maradniok nem szabad.« Ezt a kijelentést zajos helyesléssel fogadták a napló bizonysága szerint az egész képviselő-