Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-407

266 kOl. országos ülés 1909 január 29-én, péntekem Felhozzák ezzel szemben, — Éber t. barátom statisztikát is olvasott fel róla — hogy ez tulaja donképen nem a nagy tőkepénzesek adója, hanem a kisemberek adója, mert a magyarországi takarékbetétek túlnyomó része kisbetétekből, 4000 koronáig terjedő betétekből áll. Én[még kiegészítem Éber t. barátomnak statisztikáját, mert tényleg 1,400.000 betétből 1,100.000 betét 2000 koronán alul van, tehát tényleg 200—300—1000 koronás betétek a túlnyomó része a magyarországi takarékbetét-állománynak. Azt kérdem, hogy annak a kisembernek számára, a ki betesz 100 forintot a takarékpénztárba, vagy a ki betesz 1000 forintot, oly nagy különbség lesz-e az , . . Lányi Mór: Nagy pénz az az öt forint is ! Buza Barna: Jöjjünk csak tisztába, hogy öt forint-e. Száz forintnak a kamatja 4 forint, a tőkekamatadója 5%, az 0'2%. vagyis 100 forint után 20 krajczár. Tehát ha a tőkekamatadót felére leszállítjuk, akkor annak a. száz forintos betétfl kisembernek évi jövedelme a betétjéből nem négy forint, hanem 4 frt 20 kr. lesz. Hát az a kisember, a Id 'utoljára is nem abból a betétből él, a kinek az csak egy mellékes megtakarított tőkéje, teljesen egyre megy vele, hogy 4 forintot, vogy 4 forint 20 krajczárt kap-e a tőkéje után. (Zaj.) Meggyőződésem szerint ez a 20 krajczár egyáltalában nem fogja azokat a kisembereket arra bírni, hogy a jiénzüket ne tegyék jobban a takarékpénztárba. Ha arról volna szó, hogy módunkban van a kisembert segíteni, hogy módunkban van megadni ezt a többletet is, a 4 forint helyett 4 forint 20 krajczáros többletet, egy szót sem szólanék ellene, sőt a legnagyobb örömmel szavaznám meg. De egy országban, a hol —

: hogy egyebet ne emlitsek — válságban van a bortermelés és a hol a bortermelés válságát az okozza, hogy jmnak a bornak, a melynek literje 10 fillér, az adója 14 fillér, és a hol nincs módunk, nincs jíénzünk arra, hogy a bornak italadóját leszállítsuk, abban az országban mi még nem gondolhatunk arra, hogy a takarékbetétek jövedelmét 0-2%-kal emeljük. Énnek semmiféle gazdasági eredménye nem lenne, ez azokra a kisemberekre nézve semmiféle javulását az anyagi helyzetnek nem eredményezné és én azt a 4 milliót, a mibe ez a magyar államnak kerülne, tisztán csak kidobott jaénznek tartanám. Hogy állunk Ausztriával szemben ? Azt mondják, hogy Ausztriába fognak ezután menni a magyar takarékbetétek és hogy Ausztriából nem fog ide bejönni a takarékbetét. Lányi Mór: Ott másfél perczent a tőkekamatadó.! Buza Barna : Azt mondja Lányi t. barátom, " hogy másfél perczent a tőkekamatadó, de azt is konczedálni fogja nekem, hogy Ausztriában az átlagos betéti kamatláb 3% és 4% között váltakozik, 4% majdnem a maximum, Magyarországon pedig az átlagos betéti kamatláb .4—4y

2

—5% között váltakozik, hogy ma Magyarországon -a betéti kamatláb egy fél százalékkal vagy egy százalékkal magasabb mint Ausztriában. Hát t. képviselőház, hogyha ez 1% különbség nem hozza ide az osztrák tőkét, hogy az az osztrák tőkepénzes azért, .mert 1%-kal többet kapna itt, mint Ausztriában, még nem jön ide a tőkepénzével, nem tudom, hogy hogyan méltóztatik elgondolni, hogyha még "

2

/io%-kal többet .méltóztatnak adni, ho_gy. már akkor idejön. Polónyi Géza : Hol van az az 5%-os betét t Buza Barna: 4%%-ot adnak, 5%-ot is, ha nem is a zöme az egésznek. (Folytonos zaj és közbekiáltások.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Buza Barna : Még a betéti állományok dolgában sem állunk olyan rosszul Ausztriával szemben, mert Ausztriában 1906-ban a takarékpénztári betétek összes állománya volt 4900 millió korona, Magyarországon j>edig ugyanakkor 2500 millió korona ... Lányi Mór: A folyó számlákkal együtt ? . Buza Barna: Nem, csak a takarékpénztári betétek, a folyó számlák ebben, nincsenek benn. Tehát a betétek állománya épen megfelel Magyarország és Ausztria gazdasági helyzete különbségének. Én tehát nem látom be, hogy valami veszedelem volna a takarékpénztári betéteknél, hogy itt nálunk mért csökkene vagy pusztulnának a takarékpénztári betétek, sőt ellenkezőleg, nagyon is emelkednek, mert Ausztriában az emelkedés az egyik évről a másik évre volt 1—!%%> Magyarországon pedig a takarékpénztári betétek összes emelkedése egyik évről a másikra 2%, tehát nagyon is emelkedőben vannak a takarékpénztári betétek. Ily körülmények között nem tudom semmi, okát látni annak, hogy mikor senkinek az egész országban az adóját leszállítani nem tudjuk, éjien akkor a takarékbetétek, a tőkepénznek az adóját szállítjuk le. Lengyel Zoltán: Mindig az adós fizeti, minél több az adóssága, annál többet fizet! Buza Bama: Ez az, t. képviselőház, a miért én határozottan azon meggyőződésben vagyok, hogy a tőkekamatadónak félszázalékkal való leszállítása Magyarországon semmiféle igazolható szükség nincsen, mert ha az adóleszállitásra módunk lesz, igen sok más adótétel van, a melynek leszállítása sürgősebb és indokoltabb, mint a tőkekamatadóé. Épen ezért voltam és vagyok én a tőkekamatadó kulcsának fentartása mellett. T. képviselőház ! Röviden végzek és ki kell jelentenem, hogy hajlandó vagyok abba belenyugodni és elfogadni azt, hogy a pénzintézetek által nagyon sokat kifogásolt az a 21. §. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra vonatkozólag, a mely, ha a bankráta 8%, a 3%-nál magasabb kamatszedést 15%-kal sújtja, eltöröltessék. Mellette vagyok ennek azért, mert először ennek a rendelkezésnek a gyakorlati megvalósítását igen nehéznek tartom, másodszor azért, mert, hogy a hitelkamatláb oly magas Magyarországon mmdendenütt, ennek nem a vidéki pénzintézetek, az okai,