Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-407

4Ö7. országos ütés 1909 Buza Barna: Ha már ellentét lehet a gazdasági ágak között, ha lehet érdekközösség és érdekellentét, én azt hiszem, hogy érdekközösség van feltétlenül az összes termelő tényezők között. Ezeknek a termelő tényezőknek, tehát a földmivelésnek és iparnak, melynek feltétlenül egymásra vannak utalva, lehet azután ellentétes érdekük a másik nagy ággal, a közvetítéssel, a kereskedelemmel. De ha vannak is ilyen ellentétes érdekek, nem azoknak kiélesitésén, elmérgesitésén, hanem elsimításán kell dolgoznia mindenkinek. Polónyi Géza : Vasárnap majd nyilatkoznak az iparosok. Buza Barna : Mondhatom, hogy tartom magamat a magyar ipar és kereskedelem olyan jó barátjának, olyan lelkes hivének, mint Sándor Pál. Kell is tartanom, mert függetlenségi párti ember vagyok, és meggyőződésem az, hogy Magyarország függetlenségének legbiztosabb, sőt egyedül lehetséges útja az, ha a magyar ipari termelést odáig fejlesztjük, hogy a magyar belső fogyasztás szükségletét teljesen fedezni tu.dj&. (Helyeslés.) Ez fogja jelenteni nálunk a függetlenséget, mert akkor nem szorulunk többet gazdaságilag Ausztriára. Es ha én ezt hiszem és vallom, akkor képtelenség azt gpndolni, hogy én az iparnak, az ipar fejlődésének, és a mi ennek feltétele, a kereskedelem fejlődésének ellensége vagyok. Egyenes ráfogás és rosszhiszemű ferdítés, ha azt mondják, hogy az iparnak és kereskedelemnek ellensége ez a párt, mely az iparfejlesztési törvényt megszavazta . . . Farkasházy Zsigmond: Aszubvencziót! (Zaj.) Buza Barna: . . mely évenként milliókat és milliókat fordit az iparnak és kereskedelemnek támogatására és fejlesztésére. (Igaz! Ugy van!) Rosszhiszemű izgatás ez azok részéről, a kik kicsöppenve a hatalomból, abban reménykednek, hogy valahol megint zavaros támad és abban, a zavarosban megint halászhatnak, és hogy ezt a zavarost előidézhessék, az iparost és a kereskedőt a földmivelő ellen uszitják és lázítják. Pedig ismét rátérek erre, ezzel teszi a legrosszabb szolgálatot Sándor Pál az iparnak és a kereskedelemnek, mert ez az akczió feltétlenül kell, hogy ellen akcziót szüljön. (Igaz! Ugy van!) Már most gondolja meg Sándor Pál mint hadvezér, ha mi jól tudjuk, hogy Magyarországon ma a lakosság 70 százaléka él a földmivelésből és 17 százaléka iparból és kereskedelemből, micsoda hadvezér az, a ki a 17 százalékos hadseregét a 70 százalékos hadsereg ellen akarja háborúba vinni ? (Igaz! Ugy van!) Jóakarója-e az iparosnak és a kereskedőnek az, a ki a földmivelő ellen harczba akarja vinni és ezzel provokálni akarja, hogy a földmivelő azután védekező harczba lépjen az iparossal és a kereskedővel szemben ? Ki húzza majd itt a rövidebbet ? Ki a gyengébb fél, a földmivelő vagy az iparos és a kereskedő ? Mikor Sándor Pál az iparost és a kereskedőt harczra tüzeli a földmivelés ellen, akkor én azt olyannak nézem, mint mikor Györgye királyfi a kis Szerbiát háborúra akarja tüzelni MágyarKJÉPVH. HAFLÖ. 1906 1911. XXIII. KÖTET. január 29-én, pénteken. 265 ország és Ausztria ellen. (Zajos helyeslés és taps.) Nem az a barátja az iparosnak és a kereskedőnek, a ki mindig azt mutogatja neki: nézd, a te rovásodra, a te ellenedre a földmivelőt támogatják. Nem az a barátja, a ki mindig az ellentétet igyekszik kiszínezni, előtérbe hozni, hanem ki azt hirdeti, azt akarja megvalósítani, hogy a gazdasági életnek három ága, a földmivelés, ipar és a kereskedelem becsületes harmóniában, a mint kell, az ország érdekében, egymást megértve, egymást kiegészítve működjenek és igyekezzenek megvalósítani Magyarország gazdasági jólétét és boldogulását. (Elénk helyeslés.) Én tulaj donképen csak azért voltam bátor felszólalni, mert t. képviselő társam Pető Sándor . . . Bozóky Árpád: Beszélj már az adójavaslatokról ! Buza Barna: Ennek kívánok eleget tenni. Pető Sándor t. képviselőtársam felszólalásában a pénzügyi bizottság javaslata egy bizonyos rendelkezésének az apaságát reám akarta tolni. Csak azért bátorkodom felszólalni, hogy kijelentsem, hogy én nem vagyok ennek a rendelkezésnek az apja. Pető Sándor nagyon téved, ha ezt a rendelkezést lex Buza Barnának nevezi. De ki akarom jelenteni, hogy igenis, ezt a rendelkezést én nagyon jónak és helyesnek tartom, ezt a magzatot oly egészségesnek tartom, hogy egy perczig sem szégyenlem, ha ezen magzat apaságával engem gyanúsítanak meg. Ez pedig az a változtatás, melyet a pénzügyi bizottság tett az eredeti javaslaton, mikor a tőkekamatadó eredetileg öt százalékra tervezett leszállítását, megszüntetve az eddigi tíz százalékos adókulcsot visszaállította. Polónyi Géza: Nem valami nagy lelkesedés kiséri. Buza Barna : Ez már igazán gazdasági kérdés, itt már igazán objektív szempontokat vehetünk figyelembe. Én meghallgattam a 10 százalék ellen felhozott érveket is, teljes mértékben méltánylom a t. minister urnak azt a nagy konczepczióju tervét, mely ehhez a nagy adóleszállitáshoz fűződik, a mely az idegen tőkét akarja ezzel Magyarországba hozni és Magyarország gazdasági megerősödését elősegíteni. De bármily tisztelettel vagyok ezek iránt a nagy tervek és konczepcziók iránt, határozottan az a meggyőződésem, hogy a tőkekamatadó leszálHtása épen nem fogja ezeket a czélokat szolgálni és elősegíteni. Elsősorban az a meggyőződésem, hogy ha ebben az országban a II. osztályú kereseti adót és az I. osztályú kereseti adónak egy részét kivéve, semmiféle adót leszállítani nem tudunk, mert az ország pénzügyi helyzete nem engedi, ha itt földmivelőnek, iharosnak, kereskedőnek az adóját nem szállíthatjuk lejebb, mint a milyen a mostani adótétel, akkor teljes képtelenség és igazságtalanság az, hogy épen azoknak az adóját szállítsuk le, a kik legkönnyebben kapják jövedelmüket, a tőkepénzesek adóját, a tőkekamatadót. 34