Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-407

4Ö7. országos ütés 1909 Buza Barna: Ha már ellentét lehet a gaz­dasági ágak között, ha lehet érdekközösség és érdekellentét, én azt hiszem, hogy érdekközösség van feltétlenül az összes termelő tényezők között. Ezeknek a termelő tényezőknek, tehát a föld­mivelésnek és iparnak, melynek feltétlenül egy­másra vannak utalva, lehet azután ellentétes érdekük a másik nagy ággal, a közvetítéssel, a kereskedelemmel. De ha vannak is ilyen ellentétes érdekek, nem azoknak kiélesitésén, elmérgesitésén, hanem elsimításán kell dolgoznia mindenkinek. Polónyi Géza : Vasárnap majd nyilatkoznak az iparosok. Buza Barna : Mondhatom, hogy tartom maga­mat a magyar ipar és kereskedelem olyan jó barát­jának, olyan lelkes hivének, mint Sándor Pál. Kell is tartanom, mert függetlenségi párti ember vagyok, és meggyőződésem az, hogy Magyarország függet­lenségének legbiztosabb, sőt egyedül lehetséges útja az, ha a magyar ipari termelést odáig fejleszt­jük, hogy a magyar belső fogyasztás szükségletét teljesen fedezni tu.dj&. (Helyeslés.) Ez fogja jelenteni nálunk a függetlenséget, mert akkor nem szoru­lunk többet gazdaságilag Ausztriára. Es ha én ezt hiszem és vallom, akkor képtelenség azt gpn­dolni, hogy én az iparnak, az ipar fejlődésének, és a mi ennek feltétele, a kereskedelem fejlődésé­nek ellensége vagyok. Egyenes ráfogás és rossz­hiszemű ferdítés, ha azt mondják, hogy az iparnak és kereskedelemnek ellensége ez a párt, mely az iparfejlesztési törvényt megszavazta . . . Farkasházy Zsigmond: Aszubvencziót! (Zaj.) Buza Barna: . . mely évenként milliókat és milliókat fordit az iparnak és kereskedelemnek támogatására és fejlesztésére. (Igaz! Ugy van!) Rosszhiszemű izgatás ez azok részéről, a kik ki­csöppenve a hatalomból, abban reménykednek, hogy valahol megint zavaros támad és abban, a zavarosban megint halászhatnak, és hogy ezt a zavarost előidézhessék, az iparost és a kereskedőt a földmivelő ellen uszitják és lázítják. Pedig ismét rátérek erre, ezzel teszi a legrosszabb szolgálatot Sándor Pál az iparnak és a kereskedelemnek, mert ez az akczió feltétlenül kell, hogy ellen ­akcziót szüljön. (Igaz! Ugy van!) Már most gondolja meg Sándor Pál mint hadvezér, ha mi jól tudjuk, hogy Magyarországon ma a lakosság 70 százaléka él a földmivelésből és 17 százaléka iparból és kereskedelemből, micsoda hadvezér az, a ki a 17 százalékos hadseregét a 70 százalékos hadsereg ellen akarja háborúba vinni ? (Igaz! Ugy van!) Jóakarója-e az iparosnak és a keres­kedőnek az, a ki a földmivelő ellen harczba akarja vinni és ezzel provokálni akarja, hogy a föld­mivelő azután védekező harczba lépjen az iparos­sal és a kereskedővel szemben ? Ki húzza majd itt a rövidebbet ? Ki a gyengébb fél, a földmivelő vagy az iparos és a kereskedő ? Mikor Sándor Pál az iparost és a kereskedőt harczra tüzeli a földmivelés ellen, akkor én azt olyannak nézem, mint mikor Györgye királyfi a kis Szerbiát háborúra akarja tüzelni Mágyar­KJÉPVH. HAFLÖ. 1906 1911. XXIII. KÖTET. január 29-én, pénteken. 265 ország és Ausztria ellen. (Zajos helyeslés és taps.) Nem az a barátja az iparosnak és a kereskedőnek, a ki mindig azt mutogatja neki: nézd, a te rová­sodra, a te ellenedre a földmivelőt támogatják. Nem az a barátja, a ki mindig az ellentétet igyek­szik kiszínezni, előtérbe hozni, hanem ki azt hirdeti, azt akarja megvalósítani, hogy a gazda­sági életnek három ága, a földmivelés, ipar és a kereskedelem becsületes harmóniában, a mint kell, az ország érdekében, egymást megértve, egymást kiegészítve működjenek és igyekezzenek megvaló­sítani Magyarország gazdasági jólétét és boldogu­lását. (Elénk helyeslés.) Én tulaj donképen csak azért voltam bátor felszólalni, mert t. képviselő társam Pető Sán­dor . . . Bozóky Árpád: Beszélj már az adójavasla­tokról ! Buza Barna: Ennek kívánok eleget tenni. Pető Sándor t. képviselőtársam felszólalásában a pénzügyi bizottság javaslata egy bizonyos ren­delkezésének az apaságát reám akarta tolni. Csak azért bátorkodom felszólalni, hogy kijelentsem, hogy én nem vagyok ennek a rendelkezésnek az apja. Pető Sándor nagyon téved, ha ezt a rendel­kezést lex Buza Barnának nevezi. De ki akarom jelenteni, hogy igenis, ezt a rendelkezést én nagyon jónak és helyesnek tartom, ezt a magzatot oly egészségesnek tartom, hogy egy perczig sem szé­gyenlem, ha ezen magzat apaságával engem gyanú­sítanak meg. Ez pedig az a változtatás, melyet a pénzügyi bizottság tett az eredeti javaslaton, mikor a tőkekamatadó eredetileg öt százalékra tervezett leszállítását, megszüntetve az eddigi tíz százalékos adókulcsot visszaállította. Polónyi Géza: Nem valami nagy lelkesedés kiséri. Buza Barna : Ez már igazán gazdasági kérdés, itt már igazán objektív szempontokat vehetünk figyelembe. Én meghallgattam a 10 százalék ellen felhozott érveket is, teljes mértékben méltánylom a t. minister urnak azt a nagy konczepczióju tervét, mely ehhez a nagy adóleszállitáshoz fűződik, a mely az idegen tőkét akarja ezzel Magyarországba hozni és Magyarország gazdasági megerősödését elősegíteni. De bármily tisztelettel vagyok ezek iránt a nagy tervek és konczepcziók iránt, határo­zottan az a meggyőződésem, hogy a tőkekamatadó leszálHtása épen nem fogja ezeket a czélokat szol­gálni és elősegíteni. Elsősorban az a meggyőződésem, hogy ha ebben az országban a II. osztályú kereseti adót és az I. osztályú kereseti adónak egy részét kivéve, semmiféle adót leszállítani nem tudunk, mert az ország pénzügyi helyzete nem engedi, ha itt föld­mivelőnek, iharosnak, kereskedőnek az adóját nem szállíthatjuk lejebb, mint a milyen a mostani adótétel, akkor teljes képtelenség és igazságtalan­ság az, hogy épen azoknak az adóját szállítsuk le, a kik legkönnyebben kapják jövedelmüket, a tőke­pénzesek adóját, a tőkekamatadót. 34

Next

/
Thumbnails
Contents