Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-398

398. országos ülés 1909 január 19-én, kedden. 21 tom engem megtanított arra, hogy ezt igy előzetesen igenis hangoztatták az elnöki székből, de a czimnél az általános vitának felújítását sohasem engedték meg. Mi történnék már most? Az elnök ur a maga teljes jóhiszeműségében előterjesztené ezen indítványt; a ház többsége elfogadná; általánosságban letárgyalná az összes egybevont törvényjavaslatokat és azután, midőn a részletes tárgyalás alkalmával a czimnél akarnák az általános vitát provokálni, akkor megszólalna az elnöki csengetyű, s mindjárt a kezdő mondatnak első negyedét belefojtanák a szónokba. (TJgy van! balfelöl.) Ismerem a házszabályok kezelési módját; tudom azt, hogy talán 20—25 esetben, midőn megkisérlettem a czimnél a kérdéshez általánosságban hozzászólani, megkaptam az elnöki figyelmeztetést, hogy szorosan ragaszkodjam a czimhez. Ha tehát a képviselőháznak komoly óhaja, hogy ezen javaslatok behatóan tárgyaltassanak, akkor kérem az elnök urat, hogy oly irányban módosítsa indítványát, hogy előbb az 1041. számú javaslatot általánosságban letárgyalja a ház, s ezen javaslat tárgyalásakor az összes javaslatokhoz hozzászólhassanak a felszólalók, de ezenkívül éjDen a komoly, az érdemleges vita színvonalának, s a tanácskozás eredményének biztosítása czéljából a többi javaslatokat is egyenként általánosságban tárgyalni fogja a ház. Ha tényleg komoly a ház szándéka az adóreform tárgyalása tekintetében, akkor ilyen indítvány elől nem zárkózhatik el, mert ez az indítvány módot és alkalmat nyújt a beható megvitatásra. Rosszul mondja Burgyán Aladár t. képviselőtársam, hogy majd az elnök ur indítványa szerint az összes törvényjavaslatok feletti általános vita bezárása után a czimnél lehet az egyes törvényjavaslatokhoz hozzászólani. Ezt a módozatot először azért sem lehet elfogadni, mert a törvényjavaslatok között ellentétes természetűek is vannak. Lehet, hogy valakinek tetszik a földadókataszter kiigazításáról, a földadó-százalék megállapításáról szóló javaslat, ennek a törvényjavaslatnak az intézkedéseit helyesli, de nem helyesli azokat a törvényjavaslatokat, a melyek a házadóról, a melyek az általános kereseti adóról, vagy a melyek a jövedelmi adóról intézkednek.^ Már most milyen helyzetben lesz az illető? Altalánosságban elfogadhatja-e a törvényjavaslatot akkor, a mikor egyes meghatározott külön törvényjavaslatok ellen jogos, méltányos, igazságos aggodalmai lehetnek ? így valósággal arra kényszeritheti az elnöki indítvány elfogadása az egyes képviselőt, hogy lelkiismeretén erőszakot tegyen, mert vagy az egészet kellene visszautasítani és ebben az esetben elesnének azok a törvényjavaslatok, a melyeknek törvényerőre emelkedését óhajtaná szavazatával elősegíteni, vagy pedig kénytelen lenne megszavazni általánosságban olyan törvényjavaslatokat, a melyeknek intézkedéseit károsaknak, veszedelmeseknek tartja. Milyen nagy veszedelem lenne ez ? En azt hiszem, — az elnök ur iránt való teljes tisztelettel — hogy a midőn ezen indítványt előterjesztette, talán a kérdésnek ezt az oldalát nem is vette figyelembe, mert ha ezt vizsgálat tárgyává teszszük, akkor valószínűnek tartom, hogy elő sem terjesztette volna. így lehetetlenné lesz téve az általánosságban való tárgyalás. Mire is fogja azután feltenni az elnök ur a kérdést? Hiszen teljesen különálló törvényjavaslatokról van szó, a melyek természete, lényege nem egyezik meg, a melyek más-más rendeltetésűek, más-más czélt szolgálnak és a melyekre nézve pro és contra a legjogosabb aggodalmak merülhetnek fel. És ne méltóztassanak most avval a megnyugtatással eló'állani, hogy majd a czimnél hozzá lehet szólni az egyes javaslatokhoz. Hiszen előttünk fekszenek a példák. Valahányszor egy ellenzéki szónok a czimhez szólott, beszéde kezdetén az elnök a szónokot félbeszakította és megvonta tőle a szót. Egyértelműleg ekként kezelték a házszabályokat ugy Justh Gyula elnök, mint a két alelnök, Návay Lajos és Rakovszky István. Azt mondották, hogy a czimnél nem lehet megismételni az általános vitát és kényszeritettek minket arra, hogy ilyenkor szorosan a czimhez szóljunk, ugy, hogy logikailag tulajdonképen meg sem lehetett magyarázni, hogy milyen irányban illet meg valakit a czimnél a jog a felszólalásra. Ez, t. képviselőház, lehetetlen kísérlet. Ha az elnök urnak vágya, hogy az adóreformjavaslatokat behatóan részletesen is megvitassuk, akkor ugy méltóztassék, a hogy én elterjesztem, elfogadtatni, hogy az összes javaslatoknak együtt, általánosságban való letárgyalása után minden egyes törvényjavaslatot külön-külön tárgyaljunk általánosságban és minden egyes törvényjavaslatnak általánosságban való elfogadása, illetőleg visszautasítása tekintetében is külön-külön, egyenkint határozhasson a képviselőház. TJgy sem tudom megérteni ennek czélját, miért kellett e sok szerencsétlen tőrvényjavaslattal annyira sietni. Soha annyi rossz és sérelmes intézkedés törvényjavaslatba lefektetve még nem lett. Hiszen érthető, hogy Wekerle Sándor ministerelnölc ur, mint joénzügyminister, miért kívánja, hogy ezek az adóreformjavaslatok olyan gyorsan tárgyaltassanak. Azért, hogy ne legyen idő a vélemények kialakulására, mert — nem akarom ezzel képviselőtársaimat sérteni — bizony elenyészően csekély kisebbségben vannak azon képviselőtársaim, a kik igyekeztek gondosan áttanulmányozni ezen különben is kuszált és szövevényes javaslatokat és igyekeztek ebben a kérdésben tiszta képet nyerni. (Zaj.) A képviselő