Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-406

242 hOG, országos ülés 1909 január 28-án, csütörtökön. viszonyokat, azt merem mondani, kedvezőbbekké teszi. (Igaz. ! Ugy van !) Ily körülmények közt anynyival kevésbbé tartom jogosultnak ezt a különbséget megtenni, mert a minimum alá esők a vidéken többnyire realitással is birnak, és azon realitások után mégis fognak valamely adót fizetni,' a nagyvárosokban levők azonban realitással nem birnak, tehát a minimum ó'reájuk egész terjedelmében érvényesül. Mindazonáltal én a minimumot komolyan veszem. (Hal!juh! Halljuk!) Ha gyakorlatilag alkalmazzuk, ez a gyakorlatban nem 800, hanem 1000, 1100, 1200 K-át tesz majd ki. Azok a tapasztalatok, melyeket az osztrákok szereztek, azt mutatják, hogy az 1200 K-ás minimumot 1600, 1700-nál tudták csak utolérni. Kimunkálni sem tudják, önmaguk negligálják az alsóbb tételeket, mert annyi teendővel járna, hogy képtelenség lenne a gyakorlatban keresztülvinni. Nálunk ez ép igy fog lenni. 1100, 1200 K-ás jövedelem lesz tényleg menten maradó, mindazonáltal itt is a szegényebb néposztály kivánságát honorálni akarom. és nem az összegben és a differencziában keresem a megoldást, hanem abban, hogy a nőnek és a családtagnak a keresete ha napszámból vagy hetibérből ered bizonyos összegig a férj jövedelméhez nem számitható, (Általános élénk helyeslés.) s hogy a gazdasági cselédek, ipari és kereskedelmi munkások bizonyos Összegig adó alá vonassanak. Ez az, a mit igazságosnak tartok, s ezért ezt magam fogom indítványozni. (Élénk helyeslés.) Ugyancsak itt vagyok bátor íelemliteni azt, hogy a 4. osztályú kereseti adónál — s ez már csakugyan osztrák utánzat, de tökéletesebb kiadásban — az a hátrány mutatkozik, mint minden fokozatos adónál, hogy bizonyos fokozatok szerint növekszik. Ezeket szigoiuan szokták érvényesíteni, de előfordulhat, hogy az adófokozatok közt a növekedés 100 K, a magasabb jövedelem pedig, a mely ezen fokozatba esik, csak 1 K. Azt vagyok bátor tehát javaslatba hozni, hogy az adótöbblet, ha a magasabb adóosztály, magasabb kulcsa alkalmaztatik, ne haladhassa meg a jövedelemnövekvés 50°/

0-át. (Helyeslés.) Ezek lennének azok a mérséklések, a melyeket vagyok bátor proponálni. Az adókivetést illetőleg a spiczlirendszert emiitette fel Sándor Pál képviselő ur. Én a redutban hallottam már ezeket a kifejezéseket, ezek jól ki voltak munkálva. (Derültség.) De egyet megjegyzek. Hogyha az adómorált várja a kéjjviselő ur az önvallomásoktól, a kulcs mérséklésétől, higyje el, hogy az az egész ülés, a melyet ott tartottak, mindennek bizonyítékát képezte, csak annak nem, hogy az adómorálnak szélesebb tért törekszenek szerezni. (Derültség.) Ezzel ugy e gyűléssel, mint a gyűlés folyamán felmerült érvekkel végeztem is. (Helyeslés.) Azok nem tárgyilagos, szakszerű érvek voltak, hanem a javaslat ellen felhozott agitaczionális érvek voltak, (ügy van!) Csak annyit vagyok bátor felhozni, hogy a tanukra, szakértőkre és a könyvvizsgálatra vonatkozólag ez a javaslat nem foglal magában szigorúbb intézkedéseket, mint foglalnak a mai törvények. Méltóztassanak megnézni a mai adókezelési törvénynek 17. §-át, méltóztassanak megnézni a felszólamlási bizottságra vonatkozó eljárást, méltóztassanak megnézni a közigazgatási bizottságokról szóló j>aragrafusokat, a tanúkihallgatás, szakértő-kihallgatás,.mindezek ebben is benne vannak, a könyvvizsgálat is benne van akképen, hogy ha valaki könyveit nem akarja megmutatni, nem kényszer utján fogjuk a könyveket beszerezni, hanem a hivatalból megállajütandó adatok alapján fogjuk az adót kivetni. Sándor Pál: A javaslatban más áll. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Ezek mind olyan dolgok, hogy nem látom, hol van itt a spiczli-rendäzer. Polónyi Géza: Az megvan! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Nem akarok a franczia rendszerről szólni, a mely sokkal szigorúbb, de méltóztassék összehasonlítani akár az osztrák, akár a porosz, vagy akármelyik német államnak törvényeivel, hogyan nyomozzák ott ki a tiszta jövedelmet, és azt fogják látni, hogy ugy atanuzás, mint a szakértők meghallgatása, nemkülönben a könyvvizsgálat és általában az adatgyűjtések tekintetében sokkal messzebbmenő és szigorúbb intézkedések vannak életbeléptetve, mint a hogyan én tervezem. Sándor Pál: Alacsonyabb kulcscsal és tanudijazás nincs. Nagy György: A kémkedést nem szabad megjutalmazni. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy a tanudijazásnál az első feltétel az, hogy tanudijazás először csak akkor lehet, ha az illető követeli a tanudijazást, másodszor azt a tanudijazást rendeletileg fogom megállapitani. Épen azért vettem fel, mert a t. képviselőház ós a tör-. vényhozás bőkezűségét többre becsültem, mint azt a dijat, a melyet én fogok megállapitani. (Derültség.) Mert abban legyen nyugodt, hogy az a dij, a melyet én fogok megállapitani, körülbelül egyenértékű lesz a közönséges napszám dijával. (Derültség.) A kazuisztikát egy törvényben nem lehet kimeríteni, itt csak elveket lehet megállapitani és hiába is túlságosan a detailokba menni, mert az élet változó követelményei olyan ujabb kérdéseket vetnek felszínre, a melyekkel szemben kötött kézzel nem mozoghatunk és helytelenül járunk el, ha minden részletet felveszünk a törvénybe. A végrehajtási utasításban van ezen szabályozásnak helye. Hiszen azok a végrehajtó közegek a minister utján a törvényhozásnak, a nagy közvéleménynek állandó ellenőrzése alatt