Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-406

M6. országos ülés 1909 január 28-án, csütörtökön. 243 állanak, ugy hogy az itt lefektetett elvek ellenére nem cselekedhetnek. Még csak egy kérdésről kívánok megemlékezni, és azután áttérek majd arra a 20 milliós adóelengedésre. Felhozatott az a panasz, hogy itt a városok viselik a túlságos terheket. A városok terhei itt sok tekintetben lényegesen apasztatni fognak, és / a jövedelmi adóban sem fognak növekedni. Én képtelenségnek tartom azt. hogy a jövedelmi adónál olyan óriási sok tényezővel dolgozhassunk. A t. képviselő úr — Polónyi képviselő úrra ezélzok — azt mondotta, hogy másfélmillió földbirtokos lesz kénytelen bevallani a jövedelmét. Gondolom, azt méltóztatott mondani. Polónyi Géza: A kisbirtokosok vallpmást nem adtak. Wekerle Sándor ministerelnök és pénziigyminister: Eddig is adtak vallomást, mert hiszen a vallomási kényszer minálunk két esetben ma is megvan; megvan a házadónál és a IV. oszt. kereseti adónál. Ugyanezt a vallomási kényszert terjesztjük ki most a kereseti és a jövedelmi adóra. Ugyanazon kényszereszközöket alkalmazzuk akinyomozásnál, a melyeket alkalmaztunk eddigelé, tehát nem látom ezt az ujabb nagy atroczitást, A városokban, mint mindenütt, konczentrálódni fog a jövedelmi adó. Pl. Ausztriában Bécs fizeti a jövedelmi adónak egyharmadát. Miért ? Mert azon jövedelmek nem ugyan Bécsből erednek, de mert az illetők ott laknak, ott konezentrálódnak. Ugyanez fog minálunk is ismétlődni, mert számosan vagyunk, a kik Budapesten fogunk fizetni, mert idevaló lakosok vagyunk, fogjuk fizetni a jövedelmi adót, daczára annak, hogy Budapesten egy krajczár bevételünk sincsen, de a vidékről hozzuk ide a jövedelmet, hogy azt itt elköltsük. Egy hang (a balközépen): De magasabb községi adót fog fizetni. (Ellcnmondásol a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Polónyi Géza: Ez csak a kezelési költségek elhárítása. (Zaj.) Elnök: Ne méltóztassék folytonos közbeszólásokkal a tanácskozás menetét zavarni, ezt tiltja a házszabály. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Még kevésbbé áll az a tétel, t. képviselőház, a mit itt Sándor Pál t. képviselő ur felhozott, jelesül, hogy az általános kereseti adókötelesek fogják fizetni ezt az adót, a földbirtokosok és nem tudom kik helyett. • Hát nézzünk egy kicsit a szemébe ezen kereseti adókötelezetteknek és különösen az ipar és kereskedelem megterheltetésének, mert én nem vehetem közömbösen, hogy engem az ipar és kereskedelem megterheltetésével vádoljanak, a ki talán, .még is egy emberöltőt szenteltem ezen gazdasági ágazatok lehető fejlesztésének. Laehne Hugó t. barátom itt már felemiitette, hogy a megelőző cziklusra vonatkozó kivetési adatok szerint az egész ipar és kereskedelemnél, minálunk az italmérőkkel együttesen 151,647.000 K után volt az adóelőírás; nem a befizetés, hanem az adóelőírás; ez 15 millió koronának felel meg a mai kulcs szerint. Hát ha leszámítom, t. képviselőház a minimálistákat, t. i. azokat a kiskereskedőket, a kiknek a nevében szólalt fel a t. képviselő ur, de elfelejti nekik megmondani, hogy ők jövedelmi adót csak akkor fizetnek, hogyha 800 koronánál több jövedelmük van effektive, akkor, mint voltam bátor mondani, ezek a kis exisztencziák mind kiesnek a kereseti adó alól. (Igaz! Ugy van!) Sándor Pál: Hol vannak az ilyen exisztencziák? (Zaj és mozgás.) Buza Barna: Hála Isten, akkor ne panaszkodjunk. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek t. képviselőház ! Buza Barna : Akkor nincsen nyomor ! (Zaj.) Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Ne az itteni palotákra gondoljon a t. képviselő ur, hanem jöjjön ki velem a vidékre és én meg fogom kérdezni ott a képviselő úrtól, hogy hol vannak ott azok a kereskedők, a kiknek 1000, 1200 koronánál több jövedelmük van. (Helyeslés.) Buza Barna: Csak a Lipótvárosban vannak ! Sándor Pál : És ezek elleu harczolnak' a szövetkezetek! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselőház ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Először is ezen kis exisztencziák tökéletesen kimaradnak adó alól és én ezen ajjproxiniativ számítást teszem, hogy tulajdonkópen az ipar és kereskedelemre, nézetem szerint. 11 millió adó fog esni. Ha ezt 5°/o-kal átszámítom a jövedelemre, ez 220 millió jövedelemnek felel meg. Ugyan, t. kéjrviselő ur. mikor 220 millió lesz az a jövedelem, a mit kivetnek önökre, mivel a kereseti adónál megállapított jövedelmet a jövedelmi adónál már nem emelhetem, hanem az ott kinyomozott jövedelem kell, hogy egyúttal a kereseti adó alapjául is szolgáljon, az a 220 millió fogja viselni a növekedő terheket? Erre méltóztatik azt mondani, hogy ez fogja, nem tudom, más ágazatok helyett viselni a terheket? Csak méltóztassék igazságosnak lenni: az ipart és a kereskedelmet ez a javaslat is dédelgeti. (Helyeslés.) Dédelgeti abban, mert a minimális alapokon megállapított ós a valódi keresetnek meg nem felelő kereseti jövedelmet változatlanul viszi és nem teszi ujabb vizsgálat tárgyává a jövedelmi adónál. (Igaz! Ugy van!) Az adómentes papírok kérdéséről is röviden meg kell még emlékeznem, a melyet Éber Antal t. képviselő ur fejtett ki, igen bő és szép argumentáczióval. Ugyanazon argumentáczióval, a melylyel ez ellen minden tör vényhozásban argu31*