Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-406
kOQ. országos ülés 1909 január 28-án, csütörtökön. 241 nek nem szokott adómentes értékpajfirja lenni, vagy pedig csak egészen csekély mennyiségben vannak, biztosítékok stb. czéljaira. De vannak pénzintézetek is, főleg jelzálogintézetek, <i melyek a biztosítási alaptól eltekintve, ily adómentes értékpapitokat nem tartanak. Ezek tehát terhelve lennének. Ezért már most vagyok bátor jelenteni, hogy az iparvállalatokra nézve és ily társulatokra nézve, a melyek adómentes papírok levonását nem eszközölhetik, a részvénytársulati adónak hét százalékra való mérséklését fogom javasolni. (Hélyoslés) A mi a többi kérdéseket illeti, a részvénytársulati adónál Éber Antal t. képviselőtársam hozta fel a három évi átlag alkalmazását. (Halljuk!) Megengedem, hogy a háiom évi átlag alkalmazása nem ugyanaz, mint az azelőtti évi veszteség tekintetbe vétele. Ha azok a veszteségek kicsinyek, akkor bosszú évek során át a dolog kiegyenlítődik. Mindazonáltal ezt fen tartandónak vélem, de a veszteségek beszámítását konczedálom . . . Éber Antal: Csak az iparvállalatoknál! Wekerls Sándor ministerelnók és pénzügyminisíer: Hajlandó vagyok konczedálni mindegyiknél, de csak egyévig, mert bogy egyes veszteségek czimén évekig ne fizessenek adót. az lehetetlen, (ügy van!) A mi a kereseti adót és az általános jövedelmi pőtadót illeti, engedelmet kérek, hogy ezeket együttesen tárgyaljam. (Hulljuk!) A kereseti adó ellen felhozatott a kulcs nagysága, hogy elviselhetetlen az 5 százalék, elviselhetetlen terhet ró a szellemi foglalkozásúakra a 4 százalék is. Elismerem annak igazságát, hogy itt két jövedelmi adóval van dolgunk, mert a kereseti adó is az, de engedelmet kérek, a mi viszonyaink közt én messzebbre nem melletek. Belemegyek abba, hogy kontingentáitassék a kereseti adó (Helyeslés.) és ha nagyobb összeget hoz ki, mint a kontingentált összeg, akkor ez a százaléknak leszállítására fordíttassák. (Helyeslés.) de kiindulási pontul az öt, illetőleg négy százalékot veszem. Azelőtt voltam bátor említeni, hogy Franciaországban a tulajdonképeni jövedelmi adón kívül 3%-kal, és a nem értelmi foglalkozásoknál 3 1 /2°/o-kal kontemplálják a jövedelmet érinteni. Vájjon elfogadják-e a t. képviselő urak a 4°/o helyett a francziák 3%-os adózását? Pető Sándor: El! Wekerie Sándor ministerelnók és pénzügymínister: El, mert sztrájkolni készülnek, nem adnak vallomást. (Derültség.) Ez csak igazolja, hogy miért tartottam fenn ezen minimumokat, mert én erre az adómorálra el voltam készülve. (Derültség.) és a t. képviselő urak a koronatanúim a mellett, hogy helyesen jártam el, midőn az általános kereseti adóknál a minimumokat fentartottam, mert ime azt mondják, hogy inkább fizetik azt az 1% büntetést, hogysem vallomást adjanak, KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIII. KÖTET. Polónyi Géza: 5 0 ' 0-ot! Wekerie Sándor ministerelnók és pénziigyminister: Az 5°/ 0 büntetés akkor van, ha felhívás daczára sem adnak vallomást. Most nézzük, mit jelent ez az l°/o? Maradok egy értelmi foglalkozásnál. (Zaj.) Egy közepes keresetet veszek ezen értelmi foglalkozásoknál. Ezek a közepes keresetek fizetnek 150 koronát, például egy ügyvéd. Ez minek felel meg? Ez megfelel ma 150U koronának, de jövőre 5°/o-os adózás mellett megfelel 3000 koronának. 3U0) korona után fog ezentúl is adót fizetni, csakhogy 5%-ot és igy ki fog jönni a 150 korona. Sőt, bocsánatot kérek, tévedtem is, mert nem 5°/ 0 ot, hanem 4°/o-ot fog fizetni. De maradjunk meg ennél a példánál, a mely az 5°/o alá eső kereskedőre vonatkozik, mert Sándor Pál képviselő ur is a vallomás megtagadását jósolta meg. Ha ez az adó 150 korona, akkor ő fizet 1% büntetést, ez kitesz 30 koronát. T. ház! Ilyen olcsón sztrájkolni semmi más téren nem lehet, mert az utolsó péklgény is többet veszít, ha sztrájkol. (Derültséy és znj ) Elnök : Csendet kérek! Wekerie Sándor minisíerelnök és pénzügyminister: Ezt az 5°/ 0 ot, értelmi foglalkozásoknál 4° o-ot, én túlságosnak nem tartom, sőt meg nem engedettnek tartanám, ha tovább mennénk. A mi a jövedelmi tdót illeti, itt foglalkoznom kell a minimumoknak a kérdésével és a gyermekszázalék kérdésével, tHalljuk! Haljuk 1 ) A gyermekszázalékra előre is kijelentem, hogy nekem az ellen semmi é>zrevételem nincs, hogy a két gyermekest egy osztálylyal, a négy gyermekest két osztálylyal alább sorozzuk, (lilénk helyeslés.) de megjegyzem,hogy nem minden jövedelemnél, hanem mondjuk 10.000-ig menő jövedelemnél. (Helyeslés.) A mi azonban a minimumot illeti, a 800 koronát, ezt olyan csekélységnek mégsem tartom. Szeretik feltüntetni, hogy milyen drága az élet és különbséget akarnak tenni főváros és vidék között. Először is én ezen különbségnek a jogosultságát nem ismerem el. Sümegi Vilmos: A vidék is ép oly drága ma, mint Budapest! Wekerie Sándor minisíerelnök és pénzügyminister: A vidéken drágább helyek vannak, mint Budapest. (Igaz! TJyy van! Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Wekerie Sándor minisíerelnök és pénzügyminisler: A fogyasztási adók is mivel terhelik jobban Budapestet, mint a vidéket? (Z>j.) A. husadóban? Hogy Budapesten esznek, vidéken nem esznek húst? Po'ónyi Géza: Lr húst esznek! Wekerie Sándor ministerelnók és pénzügyminisíer: Én a vidék és a főváros közti különbséget nem tartom ennyire kedvezőtlennek a főváros szempontjából. Az orvosi segély, a gyermekneveltetés, a kereseti források bősége a fővárosi 31
