Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-406

238 Í-Ob. országos ülés 1909 január 28-áii, csütörtökön. megmaradásuk, korlátolt számuknál fogva, biztositható, tehát ha ilyen állandóan alkalmazott tisztviselőkkel végeztetem ezt a kisebb arányositási műveletet ? (Igaz! Ugy van!) En azt hiszem, ebben is nagy garanczia van, (Igaz ! Ugy van!) hogy ez a művelet becsületesen és igazságosan fog végrehajtatni. (Igaz ! Ugy van !) Arra a konklúzióra jutok tehát, hogy a ki sokat kér, az néha keveset vagy épen ellenkezőt ér el. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy ezen törvényjavaslatnak intézkedései ebből a szempontból is jól át vannak gondolva. (Helyeslés.) Felmerült még, t. képviselőház, az a kérdés is, hogy a kisgazdáknak valami befolyás biztosittassék a földadókataszteri felvételeknél. (Halljuk ! Halljuk!) És most már bocsánatot kell kérnem, hogy olyan hosszasan foglalkozom ezzel a kérdéssel, de hiszen a vitában ezt nagyon sokat fejtegették. (Halljuk! Halljuk !) Hát, t. képviselőház, én annyira viszem az önmegadóztatásnak az elvét — és ez a lényeges különbség köztem és Vázsonyi Vilmos t. képviselő ur közt, mert ugy látom, hogy én az önmegadóztatást, ő pedig az önmegnemadóztatást akarja, (Elénk derültség.) — hogy a földadó minden kérdésének megállapításánál tulaj donkéjjen csak az előadói szerepet viszem, de a döntést a vármegyei és országos bizottságokra bizom. Messzebb menni nem lehet. Miben bizom én % Eljárásunknak és argumentumainknak igazságában. Ez az én egyedüli fegyverem ; a határozat ki van véve a pénzügyi közegek kezéből, ezt a szakbizottságokra bizom. De hogy alakitsuk ezt a bizottságot; kivel választassuk meg a megyei bizottságot, ha nem a törvényhatóságokkal ? En sok aggályt hallottam arra nézve, hogy milyen bizottságokat fognak a törvényhatóságok alakitani, de még nem hallottam, hogy valaki más javaslatot tett volna arra nézve, hogy ki lenne a mi viszonyaink között megbízható azzal, hogy azokat megalakítsa. A mi az országos bizottságok kérdését illeti, többet nem tehetek, mint hogy az országgyűlésre bizom a bizottság többségének megállapítását és a j^énzügyministerium részére csakis azért tartom fenn a kinevezési jogot 14 tagra nézve, hogy azon hiányokat pótoljam, a melyek esetleg a választások folyamán betöltött helyek következtében előállanak, tekintettel a különböző vidékekre és a különböző gazdasági ágakra. En nem vihetek be ily fontos kérdés elintéztetése czéljából kisgazdákat oda, a hol a bizottsági tagoknak olyan műveltséggel és olyan magasabb látkörrel kell birniok, hogy képesek legyenek megítélni a földadóban mutatkozó aránytalanságokat necsak egyes vidékre, hanem az egész országra nézve. (Helyeslés.) Oda ezen kérdésekhez alaposan értő, magasabb látkörű szakembereket kell kinevezni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kisbirtokos ott nem lesz képviselve. (Mozgás és zaj a haloldalon. Halljuk! Halljuk !) Elnök ; Csendet kérek ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister : Hiszen pl. a mi gazdáink és gazdasági íróink közt akárhány van olyan, a ki épen a kisbirtok érdekeinek képviseletét tette egész élethivatásává. Ilyen egyének lesznek hivatva ott ezen döntő bizottságokban a kisbirtokosokat képviselni. (Élénk helyeslés.) Az eljárást pedig ugy kell megállapítanunk, a mint az meg is van állajjitva, hogy a községeknek olyan befolyást engedünk, a minő azokat megilleti. A mi azt a kívánságot illeti, a melyet, ugy tudom, az alvidéki gazdák és tegnap Várady Imre képviselő ur is kifejeztek, hogy minden község maga választhasson bírákat, midőn az ő adója felett határoznak, ez már mégis messzire vezetne. Nagyon szeretek bizni az erkölcsi tényezőkben is, de a saját ügyében valakit önmaga fölé még se állithatok oda bírónak. Igenis meglesz a községeknek és mindenkinek a kellő befolyása azért, mert az osztályokba sorozás az érdekelt gazdáknak és a községi elöljáróságnak közreműködése mellett kell hogy történjék. Meglesz azért, mert a legszélesebb körben, nemcsak az illető községben, hanem még a szomszédos községekben is fel fog hivatni az érdekeltek figyelme a kataszteri munkálatokra és mindenkinek joga van nemcsak a saját adója, hanem mások adója ellen is reklamálni és felszólalni. Azok a t. képviselő urak, a kik ismét attól félnek, hogy nem tudom micsoda eljárás folytán ez vagy amaz kibujhatik az adó alól, megvan a biztosítékuk arra nézve, hogy ne csak saját adójuk kérdésében, a mely, azt hiszem, hogy nincs is, (Derültség.) hanem a mások adójára nézve is reklamálhassanak. (Mozgás és derültség. Halljuk! Halljuk!) Nem kicsinylésképen mondom ezt, hanem inkább arra vonatkozólag, hogy egyes oly kéjaviselő urak, a kik a kisbirtok állítólag sértett érdekeinek képviselőiként szerepeluek itt, talán annak a földbirtoknak és annak a kisbirtokosnak aj. érdekét inkább méltóztatnának azokra bízni, a kik e kérdésben tényleg érdekelve vannak. (Elénk helyeslés. Mozgás a baloldalon.) Buza Barna : Fogadatlan prókátorok ! Elnök : Csendet kérek ! Wekerle [Sándor ministerelnök és pénzügyin inister : Minden törekvésem odairányul, hogy a földadó megállapitásánál azok az aránytalanságok, a melyek ma kétségtelenül fennállanak, az egész vonalon megszüntettessenek. (Elénk helyeslés.) Megszüntettessenek minden dédelgetés nélkül egészen addig a határig, a meddig az igazság követeli azoknak megszüntetését. (Elénk helyeslés.) De annyira azután nem mehetek, hogy a földadónál, vagy a házadónál, általában a reáladóknál is progressziót állapítsak meg. Sehol az egész világon ilyen progresszió megállapítva a földadónál nincsen, de nem is lehet. A fokozottabb adóképesség nem a reáladóknál juthat kifejezésre, a hol a hozadékot adóztatjuk meg, hanem az egyénnél, hol a jövedelmek együttesen konczentráltatnak. A jövedelem nagysága lehet az egyedük ismérve ennek, nem pedig a földbirtok nagysága. Nagy György: Pedig a függetlenségi párt