Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-406

236 406. országos ülés 1909 január 28-án, csütörtökön. a peu pré, három milliárddal tüntettem fel. Erre csak azok hivatkozhatnak, a kik nincsenek tisztában azzal, hogy mit értünk mi nemzeti produkczió alatt. Mi az adózásnál a földnek járadékát keressük, a föld erejéből, termőképességéből eredő járadékot. A nemzeti produkczió megítélésénél pedig keressük azt, hogy annak az összes földnek összjövedelme, az összes produkcziónális költségekkel együtt a bruttó jövedelme mit reprezentál. Bs mikor ezt emiitettem, akkor sem abszolút igazságként emiitettem fel. Ezek a tételek, ha nemzeti jövedelmeket számítunk, oly labilis alakokon vannak, hogy önmagukban véve alapul nem fogadhatók el. Ezeknek belső igazsága abban rejlik, hogy ha ezt éveken át ugyanazon adatok alapján folytatjuk, akkor ezek az adatok képét nyújtják annak, hogy haladás vagy pedig visszaesés mutatkozik-e valamelyik gazdasági ágban. Ezek relatíve használható adatok, de nem abszolút igazságok. De helyesek a tekintetben is, hogy ha különböző jövedelmi forrásokat összehasonlítunk, ebből megközelítő képét nyerhetjük annak az aránynak, hogy egy nemzeti produkczió egyes ágakban mit képes előállitani. A hol erre utaltam, ott azt az arányt akartam feltüntetni, — mert valaki nem méltatta nálunk kellőleg az ipari és kereskedelmi foglalkozásból eredő nemzeti jövedelmet — azt igyekeztem kimutatni ilyen számadatok alapján, hogyha nagy képét kívánom nyújtani a mi nemzeti produkcziónknak, akkor csakis ugy állithatom azt oda, nagy számokban kifejezve, hogy három milliárd a földnek jövedelme, mig az ipari foglalkozásoké két milliárd csak. Ezt az arányt akartam én feltüntetni, hogy a nemzeti produkczió kétötöde kezdetleges ipari állapot mellett is az ipari foglalkozásokra esik. Es ha Sándor Pál képviselő ur hivatkozik a három milliárdra, miért nem hivatkozik a két milliárdra ? Mert ez az igazi arány, és mikor megállapítja a terheltetést a földbirtok és az általa képviselt keresetek között, hol fogja megtalálni azt, hogy azok kétötödét viselik a közterheknek ? (Helyeslés. Ugy van !) T. képviselőház, ugy kell a következtetéseket és tételeket levonni, a mint azok állanak. A ki e kérdéssel foglalkozott, azt fogja látni, hogy ilyet adóalapul venni, egyenesen abszurditás lenne. (Igaz ! Ugy van !) Mert itt benne van az én jövedelmem, a cselédemnek, az alkalmazottamnak az iparosomnak, mindenkinek a jövedelme, ez a nemzeti produkczió, de nem az a jövedelem és földjáradék az, a melyet az adózásnál keresek. (Helyeslés. Ugy van !) A földadónál különösen az aránytalanság lett kiemelve túlzottan és igazságtalanul a kis- és a nagybirtok között. Ez az aránytalanság hogy fönnáll, az kétségtelen. Hiszen én utalok reá ebben a javaslatban és azért kívánom, hogy a törvénynyel ezt az aránytalanságot megszüntessük. Tehát itt egyes adatokkal előhozakodni nem lehet, a melyek, bocsánatot kérek, sohasem állnak meg agy, mert extrém példákból nem lehet Ítélni. •A nagybirtok nálunk viszonylag, átlagban véve, kevésbbé van megterhelve, (Helyeslés.) de ez sem áll mindenütt. Voltam bátor nemcsak felhozni, de egy alkalommal ki is mutatni, hogy igen sok nagybirtok van, a mely a kataszter által annyira meg van terhelve, hogy ezen nagybirtoknál arról lehet szó, hogy leszállítsuk az adót, de nem arról, hogy felemeljük. Egy hang (a jobboldalon) : Például a Felvidéken ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénziigyminister: Akárhány ilyen nagybirtok van a Felvidéken is erősen megadóztatva, de még erősebben a Dunántúli részen. (Helyeslés.) Legyünk tehát igazságosak a nagybirtok iránt; én az igazságot keresem. De a nagybirtok aránytalan megadóztatása természetes körülmények között és azok folytán fejlődött. Méltóztatik tudni, hogy a kataszter kiigazitásánál az 1867-"— 1872-iki ár-adatok vétettek alapul, a melyeket azután redukálni kellett, a midőn azon mezőgazdasági termények, a melyekből a nagybirtok a főjövedelmet merítette, mint a gyapjú- és szemtermelés, később árban hanyatlottak, tehát a kataszter revíziójánál az elsősorban figyelembejövő árhanyatlást akarták érvényesíteni. Másodszor a művelési ágak változása az erdőknél és legelőknél állott be, a mi leginkább a nagybirtoknál nyilvánult meg időközben és a mi a kataszterben nem nyer kifejezést. (Ugy van !) Harmadszor az ármentesítés szintén kiváló mértékben érintette a nagybirtokot, valamint a belvizszabályozások és amoliorácziók, a melyek a föld jövedelmét gyarapítják, szintén kiválóan a nagybirtoknál érvényesültek. Pető Sándor (közbeszól). Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügymi nister : Az én argumentáczióim helytállók, nem ugy, mint a t. képviselő úréi, a ki, azt hiszem, nem tud helytállani az ő argumentácziójáért, a mely nem szakszerű, hanem izgató jellegű. (Helyeslés és taps.) Azt sem hagyhatom figyelmen kívül, t. képviselőház, hogy az intenzivebb gazdálkodás is egyes nagybirtoknál inkább érvényesült, ugy, hogy a földnél az intenzivebb gazdálkodás folytán előállott amelioráczió is az osztályok között differencziákat idézett elő. De bárha a valóságban így áll a tétel, t. képviselőház, a javasolt kataszteri kiigazításnak épen az a czélja, hogy minden különbség nélkül ezeket az egyenlőtlenségeket megszüntessük. (Helyeslés.) Megszüntessük pedig először az által, hogy ha el méltóztatik fogadni a javaslatot, még a f. év folyamán fölveszszük a művelési ágváltozásokat és ennek alapján már az 1910-iki évtől kezdve szedjük a magasabb adót, a mi bizonyos tekintetben az aránytalanságot már enyhíteni fogja, (Helyeslés.) mert kétségtelen, hogy a művelési ágakban beállott változások a nagybirtokot jobban érik, mint a kisbirtokot.