Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-406
406. o/szagos ülés 1909 január 28-án, csütörtökön. 235 létminimum olyan általános alapelv, hogy akkor utánzat nélkül nem lehet javaslatokat csinálni; hanem detailintézkedéseiben egyenesen a mi viszonyainkhoz alkalmazkodik. Azt a szemrehányást tették először is általában, elvi szempontból, hogy midőn másutt áttértek a jövedelmi adóztatásra, a hozadéki adókat mellőzték. Engedelmet kérek, sehol a világon, a hol áttértek a jövedelmi adóztatásra, a hozadéki adókat nem mellőzték. Én ezt az indokolásban ki is fejtem. Hogy Poroszország és egyes német államok a házadót és a földadót átengedték a községeknek, ez nem annyit jelent, hogy a hozadéki adót mellőzték, ez csak annyit tesz, hogy ott a községek fogják ezentúl a hozadéki adókat szedni, de a teherviselés szempontjából, az adózó szemjaontjából közömbös, hogy kinek fizeti. Igaz. hogy Poroszország mellőzte az iparadót. csak egy átmenetre tartotta azt fenn ; de ha az ujabb fejlődést méltóztatik nézni, azt méltóztatik máris látni, hogy egy javaslat van készülőben, vagy talán elő is terjesztetett, mely a részvénytársulatokat, és pedig ä részvénytársulatokat tágabb értelemben, egy külön 7 2 / 8 °/o-ig terjedő adó alá veti. Éber Antal: De a jövedelmi adó alól kivétetnek. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister ". A jövedelmi adó alól kivétetnek, de most a jövedelmi adó alá tartoznak. Csak azt akarom mondani, hog}^ a hozadéki adót ott sem mellőzték olyan könnyedén, hanem átutalták. Polónyi Géza: Csökkentek a községi terhek ! Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Bocsánatotkérek, de detailokba nem megyek bele. Ott annyira növekedtek a községi terhek, hogy az állami szolgáltatás egyötödét, némelyütt egyhatodát képezte az összes szolgáltatásnak. A mi adóreformunkkal azért kell sietni, hogy mi is olyan állapotba ne jussunk, hogy a helyhatósági szolgáltatások nem tudom hányszorosan múlják felül az állami szolgáltatást. Ez is egy nagy indok az adóreformnak mielőbbi életbeléptetésére. Ugyancsak azt látjuk Ausztriában, hogy a hozadéki adókat ott sem mellőzték. A jövedelmi adó ott is megvan és a hozadéki adók is megvannak. Vázsonyi képviselő ur felhozta azt, hogy ez igaz. csakhogy Ausztriában a hozadéki ndók milyen mérséklésével mentek át a jövedelmi adóra. Ugyan t. képviselő ur, ha ezt tekinti, hogy mi milyen mérsékléssel megyünk át, az egészet méltóztassék venni, mert pl. ha Poroszországot veszem, Poroszország a vagyoni adót külön szolgáltatásképen ádapitotta meg, Ausztria a kereseti adót 20%-kal mérsékelte ugyan, de ott nem volt általános jövedelmi pótadó, mint nálunk, hanem a jövedelmi adó egy egészen uj tehertételt képezett. Viszont azt látjuk, hogy nálunk lényeges mérséklés van. Elmarad a pótadó, s helyébe jön a jövedelmi adó, másodszor a létminimum nálunk agy van megállapítva, hogy a ki a létminimum alá esik, nemcsak jövedelmi adót, hanem kereseti adót sem fizet, tehát az alsóbb osztálvok egészen kibocsáttatnak a szolgálatás alól. Harmadszor, az adóminimumok, melyeket megállapítunk, szintén mérséklést jelentenek és azonkívül az értelmi foglalkozást is mérsékeltebb adó alá vontuk. Ha tehát ezeket a mérsékléseket, melyeket a jövedelmi adó életbeléptetésével együttesen hoztunk javaslatba, figyelembe méltóztatnak venni, akkor nem lehet azt felhozni, hogy Ausztriában az iparadó 20%-os mérséklésébe mentek bele, mert nálunk ez a mérséklés nagyobb 20%-nál. Képtelenségnek méltóztatott azt nyilvánítani, hogy megtartjuk az általános kereseti adót és behozzuk a jövedelmi adót. En utalok a nálunk sokkal boldogabb viszonyok közt lévő Francziaországra. Francziaországban nem tudom hány jövedelmi adót kíséreltek meg, melyeket nem fogadtak el. A progresszív adó ellen ott bizonyos averzió van. S akként igyekeznek ezen segíteni, hogy csak a nagy jövedelemnél kezdve hozzák be a progressziv adót, de a hozadéki adót is megtartják, még pedig ugy, hogy az általános kereseti adónak megfelelő foglalkozás ott külön 3y2%-os jövedelmi adó alá,az értelmi foglalkozás 3%-os jövedelmi adó alá esik. A ki tudja, hogy mit tesz Francziaországban 3 és 3 1 /2% és mit tesz minálunk 5%-nak a kinyomozása, az nem merheti azt mondani, hogy Francziaországban enyhébb lesz a tulaj donképeni hozadéki adó mint nálunk. Mikor ily példákat látunk, ne méltóztassék a mi viszonyainkat figyelembe véve rossznéven venni, azt, hogy nem állunk elő könnyelműen a kereseti adó eltörlésével. Ennek megvan a maga belső igazsága, a mire vissza fogok térni akkor, a midőn ezekkel a kérdésekkel fogok foglalkozni. A helyes arány megállapításánál először azzal kellett tisztába jönnünk, hogy mivel kívánjuk mi a földet terhelni. A földadóra nézve azok a béradatok, a melyeket beszereztem és a melyek talán a föld járadékát legjobban tüntetik fel, azt igazolják, hogy a földadó korántsem olyan csekély, mint fel méltóztatik itten hozni. A béradatok azt igazolják, hogy a földbérleteknél, a kataszteri tiszta jövedelemhez mérve, átlag 101/,% nálunk a valódi földadó és jjedig azt látjuk, hogy azoknál a földbérleteknél, a hol a kataszteri tiszta jövedelem nem haladja meg a 200 koronát, 7.9%-ot tesz a bérátlag, azoknál, a hol 200 és 1000 korona között van, 9.5%-ot, az 1000 koronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelemmel biró birtokoknál pedig 11.2%-ot. Ez a földnek járadéka. Kelemen Samu képviselő urat, a ki kifogásolta, hogy a járadékot vagy a földbérletet nem lehet kiindulási pontul venni, csak arra vagyok bátor figyelmezttni, hogy hiszen a hozadéki adónál, a földadónál nem a földbirtokból elérhető jövedelmet adóztatjuk meg, hanem a földnek azt a járadékát, a mely a vidéken szokásos átlagos vagy közönséges gazdálkodás mellett abból átlag elérhető. Egyedül ezt lehet venni ennél a hozadéknál kiindulási pontul. Sokan szeretnek hivatkozni arra, hogy én egyszer a földbirtokból eredő nemzeti produkcziót 30*