Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-406
bö6. országos ülés 1909 január 28-án, csütörtökön. 233 olyan kérdések, a melyeket ka alaposan akarunk szabályozni, nem lehet máról holnapra megoldani. (Elénk helyeslés.) Mi gyakorlatilag is igazoltuk, hogy mi ezt fontos kérdésnek tekintjük. (Igaz! ügy van!) Ez az adóreform három év múlva lép életbe, és mi már a folyó évi budgetben a városok háztartásának segélyezésére két millió koronát vettünk fel a költségvetésbe. (Élénk helyeslés.) A tárgyalások során azt mondottuk, hogy hajlandók leszünk az adóknak 1—2 százalékát a községeknek átengedni. S legyen megnyugodva Kelemen Samu t. képviselőtársam, hogy e tekintetben nem azon eszme merült fel a városi képviselők körében és nem az fogadtatott el általuk, hogy azt a két milliót aritmetikai egyenlőséggel oszszuk szét, hanem hogy megállapítjuk azokat az elveket, a melyek alapján, a nélkül, hogy kedvezmények gyakoroltatnának, előre meghatározott jogszabályok szerint és a szükséglet mérvéhez képest lesznek az egyes községek a segélyben részesitendők. (Elénk helyeslés.) Tovább megyek, t. képviselőház, messzebbmenő intézkedéseket is kell tenni. Akkor, a mikor látjuk, hogy más államokban a helyhatósági szolgáltatások milyen óriási mértékben emelkedtek, annyira, hogy pl. Poroszországban nem ritkán hat-hétszeresét teszik az" állami szolgáltatásoknak ; mikor nálunk is egy növekedő irányzattal állunk szemben : akkor gondoskodnunk kell arról, hogy ne a 200 millió egyenesadóra pótlékként, teherként állapitsuk meg, rójjuk ki mindig ezeket a növekedő szükségleteket, hanem épen ugy, mint az államnál, más és más bevételi forrásokat is bocsáthassunk a községek rendelkezésére. (Élénk helyeslés.) Mert a pótlékoknak szisztémája egymagában véve, akárhogy szabályozzuk is, nem lesz képes a növekedő szükségleteket kielégiteni. (Elénk helyeslés.) Mindezek ofyan elvek, a melyeket magunkévá tettünk, a melyekkel foglalkozunk, de ezeket olyan összeköttetésbe hozni a legjobb esetben három év múlva életbe léptethető adóreformmal, hogy azért ezzel megint szüneteljünk, azt hiszem, senki sem akarhatja. (Helyeslés.) A községek helyzete a folyó esztendőben lényegesen rosszabbodott, t. ház, mert egy tetemes részét engedjük el azoknak a közadó-szolgáltatásoknak, a melyek eddig községi pótlékok alá estek. Ha tehát a községek nem szedhetnek egy-egy elengedett adó után pótlékot, természetesen ez nem azokra nézve, — a kik adó-elengedésben részesülnek,— hanem a többi adózóra nézve a tehernek növekedését jelenti. (Ugy van!) Ha, t. ház, a teherviselési képesség szerint akarjuk berendezni a mi közszolgáltatásainkat, akkor arra legyünk elkészülve, hogy a.gyengébbnek válláról leveszszük a terheket és az erősebbnek vállára helyezzük. (Elénk helyeslés.) A községek helyzete e tekintetben, hogyha ezek a javaslatok elfogadtatnak, már a jövő évtől kezdve lényegesen javulni fog, mert hiszen méltóztatik a javaslatból látni, hogy a művelési ágakban EÉPVH, NAPLÓ. 1906 1911. XXUI- EÖIEI. előállott változások még a folyó évben vétetnének fel és 1910-től kezdve már a változott művelési ágaknak megfelelő adózás állna be, ugy hogy az ezáltal előálló földadónövekedés egyúttal a községi pótlékok alapjául is fog szolgálni. Maguk ezek a javaslatok a szolgáltatások tekintetében olyan intézkedéseket foglalnak magukban, hogy részint egyes kisebb, fejadó természetű szolgáltatások szedésére jogositják fel a községet, részint egyes adómentesen hagyott közszolgáltatások vagy keresetforrások után megengedik a jövedelemnek megfelelő községi j)ótlékok szedését. (Helyeslés.) Pető Sándor t. képviselőtársam annyira ment azután, hogy még azt sem tartja elégnek, hogy ez a reform az egyenes adók egész körére kiterjed, hanem mint nagy hibát hozta fel azt, hogy nem szabályozzuk egyúttal a fogyasztási adókat, az illetékeket, különösen az örökösödési illetéket. Ez nem hiba, t. képviselőház ; ellenkezőleg: végtelen könnyelműség lenne, ha együttesen vettük volna fel ezeket a kérdéseket. (Helyeslés.) Bizonyos irányelvek valósítását ki lehet tűzni, hanem ilyen nagy matériát vele közvetlen összefüggésben nem álló kérdésekkel összeköttetésbe hozni annyit tenne, mint a közvéleményt megterhelni, megtéveszteni, (Ugy van!) mert ezen nagy matériának áttekintése — azt merem mondani — csak a szorosabb értelemben vett szakember előtt világos a maga egészében, a törvényhozás és a közvélemény azonban itt jóformán csak maguknak az irányelveknek megismerésére szoritkozhatik. Azt a kívánalmat a fogyasztási adók terén, a melyet ő akar talán valósítani, — ugy tudom, a fogyasztási adókat is lehetőleg az egyéni teherviselési képesség szempontjából Idvánná szabályoztatni — ezt megvalósítani nem lehet. Farkasházy Zsigmond: Ne emeljék egyik évről a másikra 40 millióval ! Pető Sándor: A húst, a czukrot ne terheljék agyon adókkal! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Wekerle Sándor ministereinök és pénzügyin in ister : Az illetékek terén azonban megvalósíthatók lesznek egyes modern elvek. Ezekre vonatkozólag azonban én most Ígéretet nem teszek. A ki komolyan foglalkozik a mi közszolgáltatásaink rendezésével, és javaslatoknak előkészitésével, az nagyobb matériát nem ölelhet fel, mint a mennyit itt nyújtunk. Itt vannak ezek a javaslatok ; ezek végrehajtása nagyon pontos és lelkiismeretes munkát igényel; itt vannak egyéb javaslatok, a melyek sürgős természetűek, igy a bányatörvényjavaslat, a tisztviselők pragmatikája, a melyet annyira sürgetnek. (Igaz ! Ügy van !) Itt van egész sorozata a törvényjavaslatoknak, a melyek mindegyike nemcsak rövid egy-két évre terjedő működést, de évek hosszú során át tartó működést, a szakemberek részéről emberöltőn át való foglalkozást tesz kívánatossá. Ha vannak is tehát eszmék, a melyek igazságát elismerem, ne pre30