Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-406

406. országos ütés 1909 január 28-án, csütörtökön. 225 birói szerepben való fungálással, a ki a pusztaszeri majorban az intéző gazda, mert az elöljáróság részére átengedett uradalmi épület ennek a majornak tőszomszédságában van. A községi birói fizetés czimén azután beállítanak egy tételt a költségvetésbe, a melyről községi vagyon és jövedelemforrás teljes hiányában pótadó kirovása utján kell gondoskodni, pedig végeredményében ez a birói fizetés az őrgrófi hitbizományi uradalomtól élvezett gazdatiszti fizetés.« Hát nem elképzelhetetlen, nem hallatlan dolog-e ez, t. képviselőház ! Ha nem Kelemen főispán irta volna ezt a dolgot, nyugodtan azt mondhatnák az urak, hogy ez egy izgató szocziálista agyréme. (Felkiáltások a baloldalon. Ugy is van !) íme ez is bizonyítja, t. képviselőház, hogy hasztalan állunk mi elő ilyen megczáfolhatatlan igazságokkal. . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Mezőfi Vilmos : - - - hiába állunk elő ilyen bizonyítékokkal, szavunk hitelre nem talál, mert önök ezeknek igazságát nem akarják elhinni. (Zaj.) Laehne Hugó : Azért csináljuk meg az adóreformot ! Elnök : Kérem Laehne képviselő urat, hogy folytonos közbeszólásaival ne zavarja a szónokot. (Halljuk ! Halljuk !) Mezőfi Vilmos: És mert jól esik önöknek ezt el nem hinni! Azt mondja továbbá a főispán (olvassa) : »Egy igen érdekes kiadási czim, hogy a községi orvosnak szentesi lakásában bevezetett telefonért fizettetik 60 korona«. Kerekegyháza Szentestől több órányira fekszik. Kerekegyházán, ebben az uradalmi községben, a mely gr. Károlyi László 14—15 százalék pótadót fizet, orvos persze nincsen. Minek is volna ? Szentesen lakik és a községi költségvetés szerint csak 60 korona telefondíj van e ezimen felvéve, ennyit fizetnek, hagy a Szentesen lakó orvos telefonon át gyógyítsa Kerekegyházán a betegeket. Azt mondja továbbá a főispán (olvassa) : »Általában ezen uradalmi községek, a melyeknek egész határterülete egyetlenegy földbirtokot képez, önálló községi szervezetre semmiféle jogczimmel nem bírhatnak.« Ugron Gábor: Ez igaz! Mezőfi Vilmos : örülök, hogy Ugron Gábor t. képviselőtársam hallja ezeket, a ki leginkább ostorozta valamikor a Pallavicini-féle földbirtok visszaéléseit. Emlékszem czikkeire ós beszédeire, a melyekben ezen visszaéléseket ostorozta, és igaza is volt, de kíváncsian várom, hogy Ugron Gábor t. képviselőtársam most, a mikor itt van az alkalom, a mód és a lehetőség, hogy ezt a nagy adót, a mely alól most a nagybirtok kibujt, erre hárítsuk rá és az az alól való kibúvást lehetetlenné tegyük, fel fog-e szólalni a földadóról szóló törvényjavaslat revíziójánál és fel fogja-e hozni ezen évek óta általa hangoztatott visszaéléseket most, I KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIII. KÖTET. a mikor mód van arra, hogy a községekről ezen terheket valósággal le is vegyüli. Ugron Gábor: Ez nem az adóreform, hanem a községi szervezet kérdése ! Mezőfi Vilmos : Ezek után, gondolom, hogy ifjú Hegedüs Lorántnak, ha nem is tartozik az agráriusok közé, talán mégis meglehetősen igaza van, a mikor kimutatja, hogy nálunk általában az adó, de különösen a földadó nem progressziv, hanem degresszív, nem fölfelé arányos, hanem lefelé aránytalan, a midőn t. i. azt mondja, hogy ha a kataszteri tiszta jövedelem becsértéke 10 korona, akkor a földre kivetett állami adó százaléka 97.5 százalék, ha húsz korona, akkor 64.5, ha 1000 korona, akkor 34.3, ha 10.000 korona, akkor 33.2. ha 50.000 korona, akkor 33.17, ha pedig 100.000 korona a kataszteri tiszta jövedelem becsértéke, akkor annak földadója 33.16 százalék. Vagyis minél kisebb a birtok, annál nagyobb a földadó, annál nagyobb az összes adó és minél nagyobb a földbirtok, annál kisebb a földadó. T. képviselőház ! En a legnagyobb hálaérzettel fogadnám el és kötelességemnek tartanám, hogy tolmácsoljam, a mennyiben hozzá jogom van, a magyar kisbirtokosok és a földmives munkásság örökké tartó háláját és köszönetét a pénzügyminister ur iránt, ha egy olyan javaslattal állott volna most elénk, a mely ezeket a hallatlan visszaéléseket kiküszöbölné. De a legjobb akarat mellett sem tehetem ezt, mert azok a javaslatok, a melyeket a pénzügyminister ur elénk terjesztett, habár elismerem is, hogy egy-két uj elvet hoznak be adózási viszonyainkba — a létminimumnak és a progresszivitásnak megállapításával, — a gyakorlatban most még nem érvényesülnek ugy, a mint azt mi kívánnék és szeretnők. Az elv azonban, ismétlen, a mit a pénzügyminister ur a progresszivitás és a létminimum megáUapitásával lefektetett, feltótlenül elismerésreméltó, annyival is inkább, mert ezáltal megvan a politikusok kedvencze : a preczedens. Remélem, hogy a mikor végre valahára elérkezik az az idő, hogy ebben a házban egy igazán népparlament fog együtt ülni; a mikor elérkezik az az idő, hogy egy olyan képviselőház lesz itt együtt, a mely Magyarország összes munkáskereső osztályait, a népesség egész egyetemét és annak érdekeit fogja képviselni, a mikor majd nem olyan parlament lesz itt együtt, a melyet gr. Andrássy Gyula egyik beszédében hűen jellemezett osztályparlamentnek, remélem, hogy akkor majd meglesz a mód és a lehetőség arra, hogy ebből a preczedensből kiindulva egy jövendő népképviselet teljes egészében, a maga teljes mértékében megvalósíthatja a fokozatos megadóztatást, a progresszivitást, és a valódi, az igazi létminimumot. Nagy György : Ezért kell az általános titkos választói jog ! ( Simonyi-Semadam Sándor közbeszól.) Mezőfi Vilmos: Simonyi-Semadam képviselő | ur is bizonyára el fogja ismerni, hogy a munkás29