Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-404

kOk. országos ülés 1909 január 26-án, kedden. 177 oligarchák a mi korszakunkban is jelentkeznek, (Igaz! Ugy van!) még pedig sikeresen, azért kérem Éber Antal képviselőtársamat — sajnálom, hogy nincsen itt — ne akarjon ő bölcsebb, ne akarjon ő igazságosabb, ne akarjon ő tiszteségesebb lenni, mint a milyen volt Mátyás király az igazságos, (Derültség.) és egyezzék bele abba, a mit nekünk az adómentes értékpapírokra vonatkozólag dr. Wekerle Sándor feltálalt. (Helyeslés jobbfelől.) Még egy itt elhangzott állítást kell a mezőgazdaság szempontjából megvilágítanom, mert nem akarnám, hogy bizonyos jogosultságra vergődjék itt az a nézet, mintha a mezőgazdák és a mezőgazdaság ezen adójavaslatokban valami jogtalan előnyökben részesültek volna. Polónyi Géza t. képviselőtársam szombaton tartott beszédében hosszasan foglalkozott azon hátrányokkal, melyeket szerinte a háztulajdonosok a földbirtokosokkal szemben elszenvedni lesznek kénytelenek. Szembeállította a földbirtok 20%-os adókulcsát a házbéradó 17%-os kulcsával, azon megjegyzéssel, hogy a kataszteri tiszta jövedelem a valóságos jövedelemnek elenyésző hányada, mig a házbéradó maga a brutális valóság. Polónyi Géza t. képviselőtársam még azt a képtelenséget sem tartotta kizártnak, a melyet Hieronymi Károly a városházán tartott nagygyűlésen — a melyen azonban csak nagyon kevesen jelentek meg — hozott fel, hogy a földbirtokosok igazi és tulaj donképeni jövedelmüknek csak három százalékát fizetik. Ez ugyancsak nevetséges és merész állítás akkor, a midőn tudjuk, hogy hiszen ezen valóságos jövedelem országszerte írott haszonbéri szerződésekből merített statisztikai adatok alapján a kataszteri tiszta jövedelemnek két és félszeresében van megállapítva. Magam is gyakorlati mezőgazda vagyok, meglehetős régóta foglalkozom gazdasággal, de egész praxisomban még egyetlen egy olyan birtokot sem láttam, a melynek tényleges jövedelme a kataszteri tiszta jövedelemnek tízszerese volna, a mint Polónyi Dezső t. képviselőtársam állította, de olyat igen is láttam számtalant, a mely még annyi tényleges jövedelmet sem hozott, mint a mennyiben kataszteri tiszta jövedelem megállapittatott. (ügy van! jobbfelől.) E tekintetben kérem t. képviselőtársaimat, ne méltóztassanak magukat tévedésbe ejtetni azon holdankénti 20—30 forintos haszonbérek által, mert ha vannak is ily exorbitans haszonbérek — nem tudom, hogy vannak-e — akkor is méltóztassék azt fontolóra venni, hogy ezen magas haszonbérekben benne van már a tőkének egy része is, azoii része, a melyet a bérlő a föld termő erejéből, tehát a tőkéből magából kizsarol. A hitelesség kedvéért bátor leszek felolvasni, hogy Polónyi Géza t. képviselőtársam midőn megtette összehasonlítását a házbirtok és a földbirtok között, mit mondott (olvassa) : »A kataszteri tiszta jövedelem ma, a mint már előbb emiitettem 2.5-ed, 3-ad, 4-ed, 10-edrésze is lehet a valóságos jövedelemnek. Ámde háznál nincs kataszteri jövedelem. Ott a legbrutálisabb módon végrehajtott vallomási kényszer alapján a valóságos jövedelem van megadóztatva. Már most, a mint egy konkrét példával ülusztrálni fogom, mit jelent az, ha valaki a jövedelemnek a fele, harmada vagy tizede után fizet csak 20%-ot és mit jelent ez, ha valóságos jövedelem után fizet 17%-ot. Jelenti azt, hogy a házbér háromszorosan, négyszeresen akkora adót visel, mint pl. a föld.« Én, t. képviselőház, már akkor, a midőn Polónyi Géza képviselő ur ezt mondta, egy közbekiáltással tiltakoztam ezen számítás ellen, azt mondván, hogy a képviselő ur kalkuluson kivül méltóztatik hagyni a házaknál az adómentességet. Hogy mennyire jelentékeny és mennyire tekintetbe veendő ez, t. képviselőház, azt egy példával leszek bátor illusztrálni. Tegyük fel, hogy én a mai napon vásárolok egy 10.000 korona jövedelmet hozó földbirtokot, t. képviselőtársam pedig vásárol ugyancsak ma egy 10.000 korona jövedelmet hozó házat, illetve fölépít egy ilyen uj házat, s azután egy emberöltő után, mondjuk 30 év múlva, ismét összetalálkozunk és akkor pontosan elmondjuk egymásnak, hogy ki mennyi adót fizetett ezen lefolyt idő alatt. Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapján ezen esetben a földbirtok fizetni fog földadó czimen 800 koronát, házosztályadó czimén 25 koronát — egy ilyen kisbirtoknál egy öt-hat szobás lakást vettem alapul — és fizetni fog jövedelmi adó fejében 290 koronát, összes egy évi adója tehát ennek a földbirtoknak 1115 korona, vagyis 30 év alatt fizetni fog 33.450 koronát. Az a fővárosi ház pedig, a melynek 10.000 korona jövedelme van, házbéradó czimen fizet 1700 koronát, jövedelmi adó czimen pedig ugyancsak annyit, mint a földbirtok, vagyis 290 koronát, egy évi adója tehát lesz 1990 korona, 30 év alatt pedig 59.700 korona volna fizetendő, csakhogy ez a ház 15 éves adómentességet élvez. Markos Gyula; 15 évig pedig stájgerol! (Derültség.) Emődy József: S ennek folytán csak 29.800 koronát fog fizetni, vagyis 3600 koronával kevesebbet, mint a földbirtok. Az eddigiekből is méltóztatik látni t. ház. és azt hiszem, hogy sikerült is kimutatnom, hogy mindazon vádak, a melylyel bennünket az egész vonalon illetnek, sajtóban és népgyűléseken, összejöveteleken egyaránt, és a melyeket ezen javaslatok ellen harczba visznek, hogy t. i. ezek a javaslatok elsősorban és majdnem kizárólag csak a mezőgazdaságnak kedveznek, igenis teljesen tarthatatlanok, (Ugy van ! Ugy van /) mert hiszen a földadó maga, daczára annak, hogy 74 millió koronában van kontingentálva, tulaj donképen mégis adóemelést jelent, még pediglen azért, mert hiszen jól tudjuk, hogy a földadó egyik alkotó részét a földtehermentesitési járulék képezi, a mely a földadónak 8'4%-át teszi és hogy ezen KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIII. KÖTET. 2£