Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-404

176 40í. országos ülés 1909 január 26-án, kedden. azon szándékát, hogy az eddig adómenteseknek nyilvánított értékpapírokat is a jövedelmi adó alanyai közé akarja foglalni. Felolvasta azt a szöveget, a melynek alapján az adómentesség biztositva van és egyenes kijátszásnak, szerződésszegésnek, sőt a tisztességbe ütköző cselekménynek minősítette azt a szándékot, a mely az adómentes értékpapírokat is jövedelmi adó alá akarja foglalni, illetőleg meg akarja akadályozni azt, hogy egyes pénzintézetek, egyes vállalatok, az értékpapírok révén az adózás alól kibújjanak. Barta Ödön : özvegyek és árvák is. Emődy József: Okfejtése ügyes volt, de szerény nézetem szerint nem volt tökéletes. T. képviselőtársam ugyanis e részben azt mondja : »Mondják azt, hogy kérem, ez nem hozadékadó, itt csak a hozadékadókra gondultunk, hogy a szelvény nem esik adó alá, tehát a jövedelemadónál ezt be kell hozni. Engedelmet kérek«, — mondja Éber Antal t. képviselő ur, — »épen a szelvényeknél a megkülönböztetés, hogy hozadék- és jövedelmi adó teljesen tárgytalan és játék a szavakkal, mert a szelvény hozadéka, az azon egyén jövedelme, a ki azt élvezk. Téved az igen t. képviselő ur, midőn kifogásolja azt a disztinkcziót, mely korábban adómenteseknek mondott értékpapírokat hozadékadómentesnek nyilvánítja ezentúl is, a jövedelmi adó alanyaiul pedig képesiti őket. Én el tudok képzelni oly esetekot, midőn a jövőben ugyanezen értékpapírok egyszer adómentesek, egyszer pedig a jövedelmi adó alá vonhatók lesznek. Ha az a szelvény külföldre kerül, ha ott fizetik ki annak az értékét, ha annak tulajdonosa ott költi el azt a pénzt, melyet ezen szelvényért kapott, azt ott jövedelmi adó alá vonni nem lehet, tehát teljes mértékben érvényesül az adómentességi klauzula. Ha azonban az a szelvény itt marad a belföldön, ha annak értékét tulajdonosa itt költi el, akkor kell, hogy jövedelmi adót fizessen, mert ha nem fizetne, akkor a jövedelmi adónak azon sarkalatos tétele, mely kimondja, hogy minden jövedelem, bármely forrásból származzék is, adóköteles, nem volna keresztülvive. Midőn a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslat drákói szigorral intézkedik arról, hogy minden jövedelem meg legyen adóztatva, a föld-, a házbérjövedelem, az ipar, kereskedelem, a bányászat stb. az általános kereseti adó alá eső haszonhajtó foglalkozás jövedelme, tőkevagyonból és egyéb tőkekamat és járadékadó tárgyát képező bevételből eredő jövedelem, a szolgálati viszonyból, ideértve a munkabérviszonyt is, eredő jövedelem, fizetés, bér, zsold, dij, tiszteletdíj, lakáspénz, lakpénzpótlék, személyes pótlék, korpótlék, működési pótlék és jutalom fejében, sőt még a házszentelési koledából eredő jövedelem megadóztatás alá esik, hogy akkor épen a leggazdagabb, a legtehetősebb egyének és alanyok, midőn adót fizet itt mindenki, a ki él és mozog, kibújhassanak nagy mértékben meglevő értékpapírjaik révén a megadóztatás alól, ezt én az osztó igazsággal összeegyeztethetőnek nem tartom. (Helyeslés.) A sok közül csak egy példát fogok felhozni. Itt van az Első Magyar Altalános Biztosító Társaságnak a mérlege. A sok közül nem hozom épen azért ezen mérleget ide, mintha nem viseltetném teljes tisztelettel azon intézet iránt, a melynek alapitói között egy Apponyi György, Deák Ferencz, báró Eötvös József, Károlyi György, Sennyey Pál báró találhatók, és a melyet ők a nemzetnek akaratából és valódi, legális szükségletéből kifolyólag alapítottak 52 év előtt, hanem azért mutatom be a t. háznak épen ezen mérleget, mert ezen mérleg képezi egy tipikus példáját annak, hogy milyen tarthatatlanok a viszonyok az adózás terén nálunk. T. képviselőház ! Az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnak 1907-ben . . . Hódy Gyula: Ki az elnöke 1 Emődy József: Az első általános biztosítótársaság üzleti nyeresége volt az 1907-ik évi elemi üzletágban 2,866.872 korona, az életüzletágban 1,235.146 korona az összes nyereség pedig 4,102.018 korona. Értékpapír állománya volt 1907. évi deczember 31-ikén 111,950.686 korona. Nem tudtam alaposan az utolsó fillérig kiszámítani, hogy az értékpapirállományból mennyi az adómentes, mennyi az adóköteles, csak hozzávetőleges számitásom szerint az adóköteles értékpapírok összege 14,357.509 koronát tesz ki, míg az adómentes értékpapír-állományt 97,593.177 koronában állapítottam meg. Az értékpapír-állomány után, nem az egész állomány után, csak az adómentes állomány után, az évi kamat kitett 1907-ben 4,187.451 koronát. Miután, mint előbb említettem, a nyereség csak 4,102.018 korona volt, fennálló törvényeink szerint akkor, midőn ezen társulat kereseti adóját kiszámították, jogosítva voltak az értékpapír-állomány kamatait a nyereségből levonni, s ebből kiviláglik, hogy az a nagy, hatalmas, nehéz milliókban dolgozó társulat tulaj donképen egyetlen egy fillér kereseti adót sem fizet, sőt kereseti adót a jelen törvény alapján ezentúl sem fog fizetni. De az már szerény véleményem szerint valóságos paródiája volna az osztó igazságnak, hogy a jövedelmi adó alól értékpapírok révén egy ilyen horribilis nagy méretekben dolgozó intézet kibújhasson. (Igaz ! ügy van !) Magyarország nem oly gazdag, hogy nagylelkű, lovagias és doktriner tisztességü készfizető legyen akkor, mikor egyetlen egy alanytól 150—200.000 korona adót jogosan szedhetne be. Éber Antal képviselőtársam egy igen szellemes hasonlatban hivatkozott Mátyás király oligarcháira, kiknek kapzsisága folytán kénytelen volt az akkor életben lévő lucrum camarae nevű adót tributum fisci-re átváltoztatni. A dolog ugy állt, hogy ezen oligarcháknak adómentességet igért, de ezek oly hatalmasak voltak, hogy egyszerre észrevette, hogy semmi jövedelem sem folyik be ez adóból, akkor gondolt merészet és nagyot és átváltoztatta az adó nevét lucrum camarae-ről tributum fisci-re. Konstatálom, hogy ezek az