Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-402

kÚ. országos ülés 1909 /. Magyarországon fentartani, ez meggyőződésem szerint vétek maga a társadalom ellen. Mert, t. pénzügyrninister ur, nem hiszem, hogy valaminek rombolóbb hatása legyen egy társadalomra nézve annál, ha az egymásra zúdított társadalmi osztályokba a fizetett denuncziánsok rendszerét ültetjük be. (TJgy van! balfelől.) Bozóky Árpád: Tessék megnézni, mit csinálnak a mezei őrök ! Nagy György: Vagy az erdőőrök! (Zaj.) í Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza: Még csak két-három megjegyzésre kívánok szorítkozni. Méltóztassék figyelembevenni azt, hogy itt az egész birságrendszer kizárólag a pénzügyrninister hatásköre alá tartozik ; csak a kihágás tekintetében tartozik az a kompetens hatóság alá. Méltóztassék figyelembe vedni azt, hogy minden adónemnél külön határidőt szab a pénzügyrninister. A törvény még azt sem határozza meg, hogy az adóvallomások mely időben adandók be ; ez rendelettel fog meghatároztatok A t. pénzügyrninister urnak szabadságában áll minden adónemre olyan határidőt megállapítani, a minőt neki tetszik. Ha pl. valaki az urak közül ma elutazik, nem is sejtheti, hogy holnap megjelenik egy'pénzügyministeri rendelet, a mely a földadóra vagy a házadóra stb.-re egy határidőt szab meg, mert a törvény ebben a pénzügyrninister urat nem korlátozza. Más törvényekben legalább benne van, hogy mennyi idő alatt kell a vallomást beadni. Az osztrák törvények egy hónapi határidőt szabnak ki a rendeletek közzétételétől számítva a vallomások beadásáig, míg a pénzügyrninister ur esetleg olyan határidőt is lehetővé tesz, hogy a polgároknak lehetetlen elkészülniök arra az időre, a mikor vallomás alá kerülnek, ugy hogy nem volna nagy auxezis tőlem, és nem volna nehéz kimutatnom, hogy annak, a kinek többféle adó alá tartozó vagyona van, valósággal ott kell laknia az adóhivatal közelében. A mi a kezelést illeti, a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat 100 rubrikát tartalmazó főkönyvi lapról beszél. Erről majd még beszélünk, t. ház. De mi indította a pénzügy minister urat arra, hogy akkor, midőn jövedéki kihágásról beszél s midőn kihágásnak minősít valamit, ugy jár el, a mint ez a javaslat szól, akkor, a midőn van egy kihágási törvényünk, a melynek 31. §-a kihágások elévülését hat hónapban állapítja meg, kivéve ha más törvény másként nem intézkedik. Ez alatt mi jogászok azt értettük eddig, t. minister ur, hogy csak kevesebb elévülési idő szabható ki és hogy az a maximális idő. Azonban a t. pénzügyrninister ur előáll most és a jövedéki kihágás elévülési idejét 3 esztendőben állapítja meg, vagyis annyi időben, mint a mennyi a vétségekre nézve áll fenn. Mondja meg nekem t, pénzügyrninister ur, hogy ha valaki 3 esztendeig vonható jövedéki kihágási eljárás alá, vagyis az alatt az idő alatt KÉPVH. NAPLÓ 1906 —1911. XXIII. KÖTET. anuár 23-án, szombaton. 13? háromszor eshetik jövedéki kihágási eljárás alá, a mihez nem kell más, mint valami rosszlelkű denuncziáczió, hogy miképen lehet támogatni, hogyan lehet motiválni azt, hogy ilyen fizetett denuncziáns rendszer mellett folytatott kivételes eljárás mellett, három esztendő alatt évüljön el az ilyen kihágás? Sajnálom, hogy az időből kifogyván, nem jutottam abba a helyzetbe, hogy nagyobb összefüggésben adhattam volna elő mondanivalóimat. Mindenesetre nagy köszönettel veszem a t, képviselőház tagjainak türelmét, a kik megajándékoztak vele. Most csak arról volna még szó, hogy mi az én konklúzióm? Ha én ma egy párt tagja volnék, akkor előállottam volna a konferenczián egy határozati javaslattal, a mely a lényeges sérelmeket enyhíteni kívánja s a mely ha honoráltatnék, és meg is szavaztatnék elfogadhatnám a javaslatot. Az egyes képviselőnek is megvan az a joga, hogy a házban határozati javaslatot nyújthat be, csakhogy ki azt tapasztalta magáról, hogy az idők változnak, nem fog a ház előtt azzal alkalmatlankodni, hogy határozati javaslatokkal áll elő. A ki mögött párt nem áll, az nyugodt lehet a felől, hogy hiába terjeszt a ház elé javaslatot vagy módosítást. (Mozgás.) Meglehet, hogy sokban tévedtem, de egyetlen egy adatot sem talál előterjesztéseimben a t. pénzügyrninister ur, a melynek forrását hiteles adatokkal igazolni ne tudnám. Túloznak a tények és szakaszok! De bármiként legyen is, egyelőre abban a véleményben vagyok, hogy ha végiggondolom ennek az adóreformnak rendszerét és annak túlzásait, botlásait, sérelmeit, akkor én egyszerűen lehetetlenségnek tartom, hogy plenáris ülésben ezen a reformon ugy lehessen változtatni, hogy az arányos és igazságos adóreform legyen. Legyenek róla meggyőződve, hogy nagyon szívesen fogok rendelkezésre állani a vitatkozás terén, sőt tovább megyek, nem fogok visszariadni attól sem, hogy ha részletes vita lesz — mert látom, hogy lesz, — annak során azon szakaszoknál, a melyeknél aggodalmaim merülnek fel, azokat előadjam. Nagyon örvendenék annak, hogy ha csak egy homokszemmel is hozzájárulhatnék ahhoz, hogy ehhez a munkához ne fűződjék az az emlék, a mi, félek, hogy be fog következni, hogy az országban igen sok könny és fohász fogja kisérni a pénzügyrninister ur emlékét, jjedig jobb sorsra lett volna édemes. Én nyugodt, lélekkel mondhatom, hogy objektíve megvizsgáltam ezt az adóreformot és mert láttam, hogy súlyos csapások és katasztrófák háramolhatnak az országra, az én konkluzumom nem lehet más, mint az, hogy az előttünk fekvő javaslatokat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el. Elnök: A napirend tárgyalására szánt idő letelvén, mielőtt az interpellácziókra áttérnénk, 18