Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-402
110 W2. országos ülés 1909 január 23-án, szombaton. legerősebb fegyverünket kiadtuk : ha megszavazzuk a költségvetést, megszavazzuk az ujonczjutalékot, szóval, hogyha a kormány dolga teljesen rendben van, ha van pénze és katonája, akkor hatalmas fegyvert eresztettünk ki a kezeink közül és akkor kevesebb reménynyel vivhatjuk meg a harczot az önálló magyar nemzeti bank felállitása tekintetében. ötödik és igen fontos indokom az, hogy mi a gazdasági kiegyezésben a kvóta-felemeléssel elég rosszul tettük, de megfizettük az önálló magyar bank felállításának jogát, fizettünk érte esztendőkön keresztül milliókat. Hát most ugyanaz a kormány, a mely a gazdasági kiegyezést megcsinálta, a kvótát felemelte, váltsa be az igéretét, legyen meg, a miért előre kifizettük a milliókat. Rámutatok a bizonytalan nemzetközi helyzetre, rámutatok arra, hogy Ausztria nagy bajban volt és a lojális magyar nemzet nem csinált semmi akadályt Ausztriának : a mikor Bosznia és Herczegovina annektálása miatt az egész világ Ausztria ellen zúdult, a lojális magyar nemzet nem állott a békétlenkedők közé, hanem tűrte ezt a dolgot, a mely az ő nemzeti érdeke ellen való volt, és ha a mi lojalitásunkat azzal akarják megfizetni, hogy még azt sem akarják megadni, a mihez kétségtelen jogunk van, a mihez sem a magyar királynak, sem az osztrák császárnak, sem az osztrák parlamentnek, sem az oszrták kormánynak semmi beleszólása nincsen, akkor igazán nem marad más hátra, mint az, hogy visszatérjünk Kossuth Lajos elméletéhez, hogy az osztrák császári, s a magyar királyi méltóság összeférhetetlen. Azt hiszem, minden függetlenségi érzelmű magyar embernek kivánsága, hogy az önálló magyar nemzeti bank felállitttassék, s azért reménynyel teljesen bocsátom indítványomat a képviselőház Ítélőszéke elé, s kérem indítványom érdemleges tárgyalását. (Helyeslés balfelől.) Elnök: T. ház ! A házszabályok 199. §-a alapján kérdem a t. házat: kívánj a-e Bozóky Árpád indítványát tárgyalás alá venni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem, a kik kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A képviselőház nem kívánja az indítványt tárgyalás alá venni. Következik az indítvány- és interpellácziós könyvek felolvasása. Kérem Szmrecsányi György jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Szmrecsányi György jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az inditványkönyvbe Nagy György képviselő ur f. hó 22-én a következő indítványt jegyezte be : »A kérvények I. sorjegyzékében foglalt 44 darab feliratban városok és vármegyék tiltakoztak a darabont-kormány azon törvénytelen ténye ellen, hogy kormánybiztost nevezett ki és kérték a képviselőházat, hogy az alkotmányellenes kormányt helyezze vád alá, s az alkotmányon ejtett sebeket a késő századok elrémítő példájául sújtó hatalmával torolja meg. A képviselőház a kérvényi bizottság javaslatára 1906. évi Julius hó 7-ikén tartott ülésében ezeket a feliratokat azzal az utasítással adta ki az igazságügyi bizottságnak, hogy az egyéni felelősség megállapítása mellett a megfelelő megtorlás iránt érdemleges javaslatát mielőbb terjeszsze a ház elé. Azóta harmadfél esztendő múlt el, a nélkül hogy az igazságügyi bizottság kötelességét teljesítette volna. A felirattal élt vármegyék jogosan követelték, hogy a darabontoknak, e dögvészes lehelletű politikai haramiáknak bűne megtoroltassék. A magyar országgyűlés képviselőháza nemzete ellen bűnt követne el, ha továbbra is késnék a sújtó megtorlással. Indítványozom tehát: »Aház utasítja az igazságügyi bizottságot, hogy harmadfél évi mulasztás után tegyen a ház parancsának eleget, s 1909. év február hó 1. napjáig feltétlenül terjeszsze elő a darabont kormán)^ bűneinek megtorlására vonatkozó javaslatát.« Elnök: T. ház ! Elsősorban is, mivel a képviselő ur indítványában a ház tekintélyével össze nem férő kifejezést használ, kénytelen vagyok őt rendreutasítani. (Helyeslés. Derültség balfelől.) Másodsorban kimondom, hogy indítványa ki fog nyomatni és a képviselő urak között szét fog osztatni. Az indítvány indokolására nézve vagyok bátor javasolni, hogy az f. évi január 30-án, szombaton, az ülés elején történjék. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most következik az interpellácziós könyv felolvasása. Szmrecsányi György jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az interpellácziós könyvben, a következő ujabb bejegyzések foglaltatnak: Január 21-éről Leitner Adolf a felekezeti anyakönyvi kivonatoknak az államiakkal egyenlő elvek szerint való kezelése tárgyában a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz és január 23-ról Popovics Dusán a horvátországi viszonyokról a ministerelnök úrhoz. Elnök : Javaslom a t. háznak, hogy az interpellácziókra a megszokott időben, félkettőkor térjünk át, egyszersmind újra bejelentem a t. háznak, hogy az interpellácziókra kijelölt időben és pedig annak legelején a ministerelnök ur válaszolni fog Polit Mihály képviselő urnak a Horvátországban a szerbek ellen indított felségárulási perek tárgyában 1909 január 21-én előterjesztett interpellácziójára. Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a napirend szerint a földadókataszter kiigazításáról szóló törvényjavaslat és általában az összes adótörvényjavaslatok (írom. 597, 1042) felett megindult általános vitának a folytatása. Ki következik szólásra ? Vertán Endre jegyző: Somogyi Aladár! Somogyi Aladár: T. ház ! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat, a mely kiváló szakmunka,
