Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-401

kOÍ. országos ülés 1{)Ö9 január 22-én, pénteken. 165 mint a hogy az meg van terhelve ma és ezen egyesitett 20%-os adókulcsot senki sem fogja levenni a földbirtokososztály nyakáról. Most még tudjuk azt, hogy e czimen ma csak 17%%-ot kellene fizetnie, tehát 2.9%-kal kevesebbet, mint fizetni fog a földtehermentesitési járulék-adósságnak a törlesztése után. Ezt a kérdést is csak azért hoztam fel, t. képviselőház, hogy időt adjak a mélyen t. pénzügyminister urnak és a képviselőháznak is arra, hogy a részletes vitánál gondolkozzék a felett, s keressen és találjon módot arra, hogy a földadó törvényben keresztülviendő ezen merev egyesitést bizonyos módosításokkal enyhitse. Az egyik mód erre, hogy a földtehermentesitési járulék. a kontingentált 74 millió koronányi adóösszegben egy külön összegben állapittassék meg oly feltétellel, hogyha a konverzió ki lesz egyenlitve, ezen külön kontingentált összeg fizetése alól a földbirtok felmentessék (Helyeslés) és pedig akként, t. képviselőház, hogy a földadó kulcsa ennek arányában fokozatosan leszáüittassék. (Helyeslés.) Ezen két kérdés után legyen szibad röviden még egy-két általános kérdéshez hozzászólanom. (Halljuk ! Halljuk!) Az adótörvények tárgyalása során igyekeztek némelyek ellentétet támasztani nemcsak itt, de kinn az országban is (Igaz! Ugy van !) az egyes kereső osztályok között. Magyarország 20 millió népessége közül 9 millió a kereső, a kik között 6 millió férfi és 3 millió nő. Ebből a 9 millióból 6 millió földmiveléssel foglalkozik, vagyis az egész kereső népességnek 71%-a. Iparral foglalkozik 1.150.000, az összes kereső népesség 13%-a; kereskedelemmel és forgalmi ágazattal foglalkozik 400.000, vagyis az összes kereső népesség 4%-a, és szabad foglalkozásúak vannak 200.000-en. A 9 millió kereső közül önálló 2,600.000, a kik közül őstermeléssel foglalkozik 2 millió, iparral 430.000, kereskedéssel 120.000 és szabad pályán van 20.000. TV képviselőház.! .Én azt hiszem, hogy a ki a közélet terén mozog, a ki irányitani óhajtja a közvéleményt, a ki a közélet előrevitelében hathatósan és igazán a közczélok előmozdítására akar működni, annak nem szabad azt keresnie, hogy egyes kereseti, foglalkozási ágazatoknál -milyen az adó mérve, hanem annak arra kell törekednie, hogy a 9 milliónyi kereső között az adó igazságosan, egységesen és keresetük arányában oszoljék meg. T. képviselőház ! Ha ezen 9 millió keresőnek évi jövedelmét tekintjük, akkor a statisztikai adatokból fővonásokban a következő eredményre jutunk; A mezőgazdasági termények értéke évenkint kitesz körülbelül 4000 millió koronát; az állattermékeknek évenkinti értéke kitesz körülbelül 600 millió koronát; erdőgazdasági és egyéb mezőgazdasági termékek értéke 400 millió koronát, KEPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XXIII. KÖTET. ugy hogy az összes mezőgazdasági termékek nyersértéke évenkint körülbelül 5000 millió koronára tehető. Ebből, t. képviselőház, a mai munkás- és gazdasági viszonyok között, ha 5%-ot veszünk tiszta tövedelemnek, — azt hiszem, nem taksálom kevésre — 250 millió korona jövedelem származik, a minek 25.5%-a, vagyis a mennyit a földadó és a földtehermentesitési járadék kitesz, 63 millió korona, ugy hogy, a kik az mondják, — a kereseti osztályokat össze akarván egymással vesziteni, irigységet akarván bennük egymás iránt kelteni és táplálni —- hogy a földbirtokososztálynak 74 millió koronában kontingentált adója tulkedvezmény, azok ezekből az adatokból láthatják, hogy erről itt egyáltalában nem lehet szó, mert ha a statisztikai adatok szerint a mezőgazdaságnak évi terményeit és az ezek alapján megállapitható tiszta jövedelmet vesszük, az is csak 63 millió koronára rug. Itt van azután, t. képviselőház, az ipar. Magyarországon az összes ipari részvénytársaságok vagyona 1350 millió korona, ugy hogy az ipari részvénytársaságok tiszta Vagyona összesen 900 millió korona, üzleti eredményük pedig, pl. az 1906-ik évben a következő volt: nyereségszámlájukon 740 millió, veszteségszámlájukon 687 millió a mi tiszta nyereségül 53 milliót eredményez. Itt vannak azután a hitelviszonyok. A 4813 hitelintézetnek összes vagyona 8300 millió korona, tiszta jövedelme pedig 125 millió K-a. Az én véleményem tehát, t. képviselőház, az, hogy ugy itt a parlamentben, mint a közéletben senkinek sem szabad arra törekednie, hogy a földbirtokosságot az iparossággal, ezeket a kereskedőkkel, szóval egyiket a másikkal szembehelyezzük, hanem igenis, minden foglalkozási ágnál, minden keresetnél meg kell állapitanunk az igazságos jövedelemnek megfelelő és ahhoz arányuló adókulcsot. Panaszolják, hogy az adó tönkreteszi az ipart és kereskedelmet. A múltban és nehezebb adózási viszonyok között sem láttam egyetlen ipari vagy kereskedelmi vállalatot, a melyet az adóteher tett volna tönkre. Az ipar és a kereskedelem fejlődésének gátjául nem a megadóztatást, hanem ennek egyik nagy gátjául azt tartom, hogy Magyarországon az iskoláztatás sem helyes irányú, (ügy van!) Minden országban, a mely ipart, kereskedelmet, közgazdasági életet akar fejleszteni, első kötelessége az ifjúságnak közgazdasági pályára való nevelése volna. Ezzel szemben Magyarországon a főiskolák hallgatói közül az egyetemen van évenként 12.000, a műegyetemen, a mely már szakpálya, csak 1200. A, gondolom, 174 gimnáziumnak évenként 54.000 tanulója van, a reáliskoláknak csak 10.000. Nézzük most már ezzel szemben a közgazdasági szakiskolákat. (Halljuk ! Halljuk !) A mezőgazdasági tanintézetek tanulóinak létszáma 2600, az ipari szakiskoláké 7400, a kereskedelmieké 7800, ugy hogy az összes gazdasági szakiskoláinkba 14