Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-401

104 íOi. országos ülés 1909 január 2Í-én, pénteken. mondta, hogy a földtehermentesitési járulék végösszege 22 milliót tesz ki. A földtehermentesitési konverzió törlesztési tervezetéből és az évi költségvetésekből megtudjuk, hogy a földtehermentesitési államadósságnak évi törlesztésére az évi költségvetésben 17,500.000 korona fordittatik, vagyis a kontingentált kamatokra, kezelési költségekre a 22 millió koronából csak 17 millió korona fordittatik a földtehermentesitési járulék törlesztésére. Ha ebből a 22 millió koronából másfél százalékot leirunk behajthatatlanság vagy visszatérítés czimén, még mindig azt látjuk, hogy körülbelül 3 milliót tesz ki évenkint az az összeg, mely fenmarad a földtehermentesitési járulék és a földtehermentesitési adósság törlesztése között. A földtehermentesités kérdését itt az adójavaslatoknál nem ok nélkül hoztam fel, és most rátérek ezen kérdés konklúziójára. Kik fizetik ezen földtehermentesitési járulékot és miért fizetik? Fizetik a földbirtokosok, fizeti a földbirtok, és fizetik azért, hogy az 1848-ban elvállalt státusadósság ezen földtehermentesitési járulék által törlesztessék. Mostani törvényeinkben a földadó és a földtehermentesitési járulék külön százalékban van megállapítva. A földadó 17.1%-ban, a földtehermentesitési járulék 8.4%-ban, és e kettő együtt teszi azt a 25.5%-ot, melyet földtehermentesitési járulék és földadó czimén a földbirtokososztály fizet. A tárgyalás alatt levő földadószázalék megállapításáról szóló törvényjavaslat most a földadót és a földtehermentesitési járulékot egyesiti és ez egyesitett kétféle természetű szolgáltatást egy adókulcs alapján 20 százalékban mondja követendőnek. Igaz, hogy ezen 20 százalék kedvezményt jelent ma a földadó tekintetében a földbirtokos osztályra nézve, mert hiszen az eddigi kulcsot 55 százalékkal leszállitja, azonban ez csak addig kedvezmény, a mig a földtehermentesitési járulék fennáll, mert mihelyest az a földtehermentesitési járulék megszűnik, a földbirtok — minthogy egyesítve van a két szolgáltatás — a mostani 17 1 százalék helyett még mindig fizetni fogja a most megállapítandó 20 százalékot. Igaz, hogy ezen egyesítés mellett fontos indok szól, az t. i. hogy az egyesítés következtében a kezelés könnyebbé tétetik, egyszerűsittetik. Ez teljesen igaz, mert hiszen, ha egy kulcs alatt egy tételben vettetik ki és haj tátik be a földadó és a földtehermentesitési járulék, az az adókezelést sokkal egyszerűbbé teszi. Én azonban főleg történeti, azután pénzügyi és igazságossági tekintetekből ezen egyesítés ellen sokkal fontosabb indokokat tudok felhozni. így például már közjogi szempontból is az egyesítés ellen szól az, hogy a földadó : státusjövedelem, a földtehermentesitési járulék pedig : státusadósság. Pénzügyi szempontból ellene szól az, hogy a földadó állandó jövedelme az országnak és a földtehermentesitési járulék pedig csak időleges, időhöz kötött szolgáltatás. Az előadó ur ezen törvényjavaslatoknak száz évet jósol. Ha most egyesítjük a földadót a földtehermentesitési járulékkal és e kettőnek együttes kulcsát 20 százalékban állapítjuk meg, hát majd ha az államnak ez a státusadóssága, a földtehermentesitési kötelezettség le lesz törlesztve, senki sem fogja levenni arról a földbirtokról a most megállapítandó 20;* százalékot, a mely helyett most földadó czimén csak 17.1 százalékot fizet. Tehát sem nem igazságos, sem nem jogos az, ha minden fentartás nélkül ezt az egyesítést mereven kimondanók, mert ebben a rövidebbet egyedül csak a földbirtokos, csak a föld húzná, mert — mondjuk — évtizedek multán ki fog emlékezni arra, hogy itt valamikor földtehermentesitési járulék is volt a 25.5 százalékban, hogy ebben a 20 százalékban földtehermentesitési járulék is foglaltatik ? Ezt az idők el fogják éviteni és a letűnendő évtizedek ezt a 20-százalékot egész összegében földadónak fogják minősíteni. Én tehát az igazságosság szempontjából sem tartom helyeselhetőnek a földadónak a földtehermentesitési járulékkal egy adókulcsban való oly merev egyesítését, mint a hogy ezt az előttünk fekvő földadóról szóló törvényjavaslat czélozza. Ámde harmadik indokom is van, a mely ezen egyesítés ellen szól. (Halljuk! Halljuk !) A földtehermentesitési járulék csak bizonyos státusadósságok törlesztésére szolgáló járulék, ez nem olyan státus jövedelem, a mely a kincstár bármilyen kiadásainak fedezésére fordítható. A földtehermentesitési járuléknak megvan a maga meghatározott czélja, hogy hova fordítandó és oda is kell fordítani. A földtehermentesitési járulék czélja az, hogy az úrbéri és rokontermészetű követelések és kártalanítások kiegyenlítésére fordittassék. Ha már most ilyen mereven egyesitjük a földtehermentesitési járulékot a földadóval, ezen összegek elesnek a törvényben meghatározott czéljuktól. Mert hiszen ma is vannak, sőt lesznek olyan kártalanítások, a melyeket az államnak kell fizetnie. Hiszen itt van a jászkunoknak adandó redempczionális kártalanítás ; a ház azt elfogadta, kimondotta az ő kártalanításukat és a kormányt utasította is egy megfelelő tőrvényjavaslatnak a beterjesztésére. Ebből is láthatjuk, hogy földtehermentesitési járuléknak nemcsak a már megállapított kártalanítások tekintetében, hanem a még ezután megállapítandó kártalanítások tekintetében is fontos hivatása és jövője van. Épen ezen általam elmondott három indokból semjogtörténetileg, sem az igazságosság szempontjából, sem pedig pénzügyi szempontból nem tartom a földadóról szóló törvényjavaslatnak azon intézkedését szerencsés megoldásnak, hogy a földtehermentesitési járulékot a földadóval mereven egyesítve, egy kulcs alá helyezzük. Mert, a mint szerencsém volt kifejteni, ha most nem is, de később, a mikor az államadósság teljesen törlesztve lesz, a földbirtokososztálynak nagyobb megterheltetése fog bekövetkezni,