Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.
Ülésnapok - 1906-383
383. országos ülés 19üt> deczember 2^án, szerdán. u3 Szmrecsányi György — a czionista mozgalmak és egyesületek, valamint az azokban résztvevő tanárok és tanítók ügyében, a belügyi és vallásés közoktatásügyi minister urakhoz. Dr. Simonyi-Semadam Sándor — Maszarovics Pál körjegyző törvénytelen eljárása miatt a belügy minister úrhoz. Maniu Gyula — a királyfalvi felszentelt kereszt és a balázsfalvi kőkereszt és emlékkő büntetlen lerombolása miatt a belügyi és igazságügyi minister urakhoz. Nemes Bertalan — a kassai 34. gyalogezred Boszniában levő csapatainak megtámadása és veszteségei tárgyában a ministerelnök úrhoz, Eötvös Károly — több képviselő által a Koczurek-ügyről hozott kúriai Ítélet ellen együttesen kibocsátott nyilatkozat tárgyában a ministerelnök úrhoz, Bella Mátyás — a Liptó vármegyében dúló ragadós marhabetegség tárgyában a földmivelési és a pénzügy minister urakhoz. (Az elnöki szélcet Návay Lajos foglalja el.) Elnök : T. ház ! Mielőtt az interpellácziókra áttérnénk, a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve kívánok a háznak javaslatot tenni. (Halljuk ! Halljuk !) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, 1908. évi deczember hó 3-án d-i'-e. 10 órakor tartsa, és annak napirendje legyen : az 1909. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalása, kapcsolatosan a budapesti Népszínháznak a Nemzeti Színház czéljaira történt bérbevételéről szóló vallás- és közoktatásügyi miniszteri jelentéssel; másodszor pedig az elnöki előterjesztések és irományok bemutatása. ('Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor a legközelebbi ülés idejét és napirendjét ekként megállapítottnak mondom ki. Most át fogunk térni az interpellácziókra. Következik első sorban a ministerelnök ur válasza Surmin György képviselő urnak interpellácziójára, a horvát nemzetiségű vasutasokkal való bánásmód tárgyában. A ministerelnök urat illeti a szó. Wekerle Sándor ministerelnök; T. képviselőház ! Surmin György képviselő ur a kereskedelemügyi minister úrhoz kérdést intézett a horvát nemzetiségű alkalmazottak és munkások rendszeres zaklatása, igaztalan elbocsátása, gyengébb javadalmazásban való részesítése miatt, és végül a miatt, hogy a Magyarországba való áthelyezés mellett üldözéseknek vannak kitéve, és kérdi, hogy a minister ur meg akarja-e ezeket szüntetni ? Először is kénytelen vagyok a t. ház előtt a leghatározottabban kijelenteni, hogy a t. képviselő urnak ezen feltevései és vádjai alaptalanok. Az államvasuti munkások és alkalmazottak között nemcsak hogy különbség nem tétetik, hanem, miután komoly törekvésünk az, hogy Horvátországban lehetőleg odavaló illetőségűek és a horvát nyelvet birok alkalmaztassanak, ég inkább enyhébb elbírálás alá szoktuk venni a horvát illetőségűeket és a horvát nyelvet bírókat, és legyen meggyőződve a t. képviselőház, hogy igen sokszor a selejtesebb elemet is inkább preferáljuk, csakhogy azon politikai követelménynek, hogy Horvátországban odavaló illetőségűek alkalmaztassanak, megfeleljünk. Egyébként, hogy mennyire alaptalan a t. képviselő urnak vádaskodása, erre nézve csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy a kereskedelemügyi minister ur a legbehatóbb vizsgálatot indította meg e tekintetben és a t. képviselő ur által felhozott vádak tekintetében, és ezek a vádak a vizsgálat során egytől-egyig alaptalanoknak bizonyultak. (Tetszés.) így először is azt mondta a képviselő ur, hogy húsz munkás nem részesült abban a magasabb díjazásban, a melyben a munkások részesülnek, ha két éven tul vannak alkalmazva. Először is három éven tul részesülnek magasabb javadalmazásban azok a munkások, a kik állandóan vannak alkalmazva, és vizsgálat tárgyává tétetett, ott, a hol azok a munkások állítólag nem részesültek nagyobb javadalmazásban és kiderült, hogy ott a munkáshiány következtében kivételesen még magasabb javadalmazásban részesültek. (Zaj a baloldalon.) Második vádja a képviselő urnak, hogy sérelmesnek jelenti azt ki, hogy egy Turkovics nevű állami alkalmazott, váltóőr, tizenhét évi szolgála után elbocsátatott. Hát ez egy másik, Neuwirth nevezetűvel egyetemben a vasúti árukat rendszeresen megdézsmálta, a sörszállitmányokat, a palaczksöröket kiitták, a hordókat megfúrták. (Nagy zaj a jobb- és baloldalon. Elnök csenget.) Azt állítja a képviselő ur, hogy bíróilag igazolta az ártatlanságát. Nem felel meg a valóságnak, hogy bíróilag igazolta ártatlanságát, valamint azon állítása sem, hogy a másik bűntársának, Turkovicsnak a bűnét magára vállalta. Másik vádja a képviselő urnak, hogy egy Barlovics nevű fütőházi munkás besúgás folytán elbocsáttatott. Ez teljesen valótlan. Május 4-én szembeszállott főnökével, akkor elbocsáttatott, azóta, mivel javulást igért, visszavétetett. Surmin képviselő ur azt állítja, hogy Kovacic József remenici pályaőr, a ki Jakab János pályafelvigyázótól azt kérte, hogy erre a munkára adjanak segítőket, elutasittatott. Hát kérem, a pályaőrök kötelesek nemcsak a pályára vigyázni, hanem ottan tisztító és gyomláló munkálatokat is teljesíteni. Ez a pályaőr ezt megtagadta és azt mondotta, hogy ez neki nem feladata. Ezért megintetett. Később azután, midőn maga is belátta, hegy ez neki kötelessége, feladatát teljesítette és vissza is vették. Ugron Gábor : Ezek a horvát nemzeti sérelmek. (Derültség.) Wekerle Sándor ministerelnök: Itt van kérem azután, hogy a kocsifeürók azt panaszolják, hogy túl vannak terhelve, hogy eddig hárman teljesi-