Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-394

412 3'M. országos ülés 1908 deczember 16-án, szerdán. emigránsok kiadását. Ezt azonban nem teljesítették, sőt a kik közülök a török hadseregbe beálltak, rangjuk szerint léptek be, igy például Bem, Guyon és Kmety tábornokok. Személyesen ismertem egy férfiút, nem rég balt meg, magyarból lett török, Mabmud Hambi, ki musirpasaságig, tehát a legmagasabb tábornoki rangig vitte fel. Második hazát találtak ezek ott, működési teret és becsülettel szolgáltak, ugy a magyar, mint a török névnek becsületet szerezve. Sőt ott él ma is a legnagyobb magyarnak nevezett Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön pasa, szintén becsületet szerezve ugy a magyar, mint a török névnek, mentve a pusztulás veszedelmétől tűzvészek alkalmával, nagy fáradsággal a török fővárost. Köztiszteletnek örvendve most is aktive szolgál és három tűzoltóregimentje van. A törökök nagyon jól tudják, hogy kicsoda és a kik francziául tudnak, igy említik nekünk: le fils de votre grand patriote. Ilyen íme Rákóczitól kezdve mostanáig a török nemzet hangulata irántunk. Sokan tudják, magam is csak tapasztalatból tudtam meg, hogy pl. Konstantinápolyban a magyar menekülteknek, a kik nem tartoztak a katonai bránshoz, hogy állást teremtsenek maguknak, Abdul Mecsid ő felsége teljes adómentességet adott mindennemű vállalataikra, ugy hogy Konstantinápolyban akárhány üzlettulajdonost ismertem, tősgyökeres magyarokat, az egyik pláne nagy hotellel birt és a hotel jövedelme után semmiféle adót nem fizetett, mert emigránsnak özvegye volt. A nagylelkűség ilyen példáit adták, hogy a magyar emigráczió tagjait még adómentességben is részesítették. Magam vagyok tanúbizonyság reá, hogy a 80-as években volt olyan özvegy, a ki még mindig élvezte ezen jogot. Ezelőtt 20 esztendővel történt, hogy a magyar Akadémia által kiküldve a Corvinák kutatására, Yámbéry és Fraknói társaimmal és Nyári Jenő báró szintén akadémiai társammal, Törökországban huzamosabban tartózkodtunk s kutatásokat tettünk. Nyári Jenő, mint a főrendiház tagja, és én már akkor is mint a képviselőház tagja, kegyesen, szívesen pártfogoltattunk és mindenhová bejutottunk, főleg a plevnai hős Gházi Ozmán pasa közbenjárása folytán, de maga a szultán fermánjai és a most újra nagyvezérré lett Kiamil pasa intézkedései következtében, a hol magyar történelmi dolgok voltak. Elutazásunk alkalmával tehát illendőnek tartottuk Nyári barátommal együtt, 0 felségétől elbúcsúzván, a tapasztalt sok szívességet megköszönni. Búcsúkihallgatásra jelentkeztünk Abdul Hamid most is uralkodó szultán O felségénél, a ki első hadsegédét, Emin Beyt, azóta Emin basát kiküldötte hozzánk és ez szó szerint tolmácsolta a szultán azon üzenetét, a melyet 1888 végén a magyar parlamentnek is tudtul adtam. 0 felsége előrebocsátva azt, hogy örül rajta, hogy birodalma fővárosában a magyar történelembuvárok és régiségkutatók magukat jól érezték és eredményt mutathattak fel, szórói-szóra ezeket üzente: »A török és a magyar fajt testvérfajnak, ennek következtében a közöttük fennlévő rokonszenvet is a legtermészetesebbnek tartja, és ő részéről kész minden adandó alkalommal megmutatni, hogy azt melegen támogatja, és felhatalmaz engem arra, úgymond, hogy én ezt idehaza a legilletékesebb helyen tudtul is adhassam.« A legilletékesebb hely pedig akkor is az a testűlet volt, a melynek ma is szerencsés vagyok tagja lenni, a képviselőház, és akkor tolmácsoltam is a háznak egy beszédben a szultánnak ezen üzenetét. És csaknem hasonló szavakat hallottam magam is 0 felsége a szultán szájából most a legutóbbi alkalommal, két" éve, mikor szükségképen több államra is kiterjedő diplomácziai előkészületek után a szultán 0 felségének engedélyét kinyertük arra, hogy Rákóczi Ferencz, Thököly Imre és bujdosó társaik hamvait Magyarországba, mint szülőföldjükre, édes hazájukba visszaszármaztassuk. Ez igen nagy dolog arra nézve, a ki tudja, hogy a török vallásnak egyik fő-alaptétele az, hogy a holtak nyugalmát nem szabad zavarni és ezért a sírok és koporsók megbolygatását a törökök nagy véteknek tartják. De mindamellett, hogy igy van, és mindamellett, hogy a szultán a török birodalomnak nemcsak császárja, uralkodója, de legfőbb papja is, a magyar nemzetnek ezen hő kívánságát teljesülni engedte. Én abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy mint a képviselőház kiküldöttje, mint az országos bizottság elnöke jelentem meg ez alkalommal; s midőn kihallgatásra jelentkeztünk 0 felségénél, megköszönni ezen kegyét, akkor ő ismételte ugyanazokat a szavakat, hogy a magyar és a török testvérnép közötti rokonszenvet mindig melegen fogja ápolni, és arra kért, hogy tolmácsoljam az egész ozmánság üdvözletét a magyar nemzetnek. (Éljenzés.) Ez nagy dolog volt egy török fejedelem szájából, minthogy a török uralkodók a fősúlyt a vallásra szokták fektetni, e szavaiban pedig a szultán a nemzetre, a fajra is súlyt helyezett és az egész ozmánságot említette, a mi még több a török birodalomnál, mert az összes mohamedánságot jelenti. A szultán O felsége egyébként is véghetetlen kegyességgel fogadott bennünket. Megelőzőleg elrendelte, hogy a hol a magyar országos küldöttség megjelenik, ott a katonaság mindenütt fegyvert vonjon, a mi meg is történt; mikor pedig Kisázsiába mentünk Thököly sírjához, O felsége külön udvari vonatot rendelt számunkra megfelelő kísérettel, és az ő parancsára az izmidi váli, vagyis kormányzó basa, és a rodostói váli mindig fényes katonai fogadtatásban részesítették a magyar parlamentnek és