Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-394

39b. országos ülés 1808 deczember 16-án, szerdán. 413 Magyarországnak kiküldötteit. Katonai diszszel, lovasság elől vág tatása mellett, kisértek minket Izmidbe és Rodostóba, mindenütt legnagyobb ünnepélylyel és fénynyel látva bennünket, mint az előttük kedves magyar nemzet és parlamentje kiküldöttjeit az én személyemben és b. Förster személyében, a ki főrendibázi tag. íme az ozmán körök, elkezdve magától a szultántól, mind igy gondolkoznak és éreznek a magyar nemzet iránt. Itt van, ime, — a tegnapi napon kaptam — egy törökországi, konstantinápolyi levél, a melyet az ottani levéltárakban dolgozó kiküldött tudó­sunk ir nekem. Arról értesit ebben a levélben, hogy a mióta Kiamil basa nagyvezérnél bemutat­kozott és ajánlatunkra felújította a húsz esztendő­vel ezelőtti emlékeket, ugyanazon szívességgel fogadtatott, mint mi akkor. Mi több, a mai napon is, mikor fájdalom a két birodalom közötti barátságos viszony elhidegült, sőt imitt-amott élesen is fejlődött, a törökök olyan nemesen gondolkozó nép, hogy tőle, a magyar kormány tudós küldöttjétől, a ki hozzá római katholikus pap, a szívességet épen nem vonták meg, hozzá ma is olyan előzékenyek, sőt gyengédek, hogy az el­hidegült viszonyról, a mely mindenütt szóbeszéd tárgya, előtte nem is beszélnek, de ugyanazzal a meleg barátsággal, szivélyességgel látják most is, mint eddig, és minden archívumba bebocsát­ják. (Elénk helyeslés.) Azt hiszem, jellemző szép motívum ez is arra, hogy a török nemzetnek irántunk érzett igazán megható rokonszenvét hasonlóval viszo­nozzuk. (Helyeslés.) Sokat lehetne még mondanom, de azt hiszem, az eddig eló'rebocsátottak is igazolják azt, hogy itt oly nemzettel érintkezünk, a melyet régóta ismerünk, sokszor talán kedvezőtlen viszonyok közt is, ámbár mondom, akkor is ki-kivillant az egymás szeretete a két faj között. Hiszen egy faj vagyunk és egy vér, a hogy maga Abdul Hamid szultántól kezdve az utolsó törökig min­denki érzi. Mindezek igazolják, a mit a t. elnök ur indítványában helyesen hangsúlyozott, hogy a magyar nemzet, a mely annyit küzdött évszáza­dokon, talán egész évezreden át alkotmányáért, igazán őszinte örömmel látja, hogy a vele faj­rokon, testvér török nemzet is a holnapi napon a parlament megnyílásával be fog lépni az alkotmányos államok sorába. Hiszen volt már alkotmánya, de 30 év óta fel volt függesztve, és csak most lett felújítva. Örvendenünk kell, hogy e nemes nemzetet, a mely irántunk meleg vonzalmat érez, üdvözöl­hetjük az alkotmányos szabadsággal bíró nem­zetek sorában. (Élénk helyeslés.) Én tehát, mikor szivem teljes hevével, öröm­mel elfogadom a t. elnök ur indítványát, még hozzáteszem, adja a Mindenható, hogy az irán­tunk oly nemesen érző és valójában sok szép tulajdonnal biró torok nemzet alkotmányos sza­badságát ezentúl zavartalanul, állandóan élvez­hesse, (Éljenzés.) és annak oltalma alatt a virág­zásnak minél teljesebb fokára juthasson el, (Élénk helyeslés.) és pedig annál inkább, mert tudjuk, hogy alkotmányát az egész birodalom lakóira, törökökre ugy mint más vallásuakra, felekezeti különbség nélkül kiterjesztette. Ez is nagy­lelkűségre valló elhatározás. Részemről melegen üdvözlöm a török alkot­mányt, és örömmel fogadom a t. elnök ur indít­ványát. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Dudits Endre jegyző: Surmin György! Surmin György: T. ház! Örömmel járulok hozzá én is az elnök ur előterjesztéséhez, Török­ország legközelebbi szomszédja, Horvát-Szlavón­ország nevében. (Szónok ezután horvátul folytatja beszédét, majd a következő magyar szavakkal végzi:) Kívánom, hogy mi, mint Törökország legköze­lebbi szomszédja, mihamarább alkotmányhoz jus­sunk. Éljen a török alkotmány! Elnök : Szappanos István! Szappanos István : T. képviselőház ! Kegye­sen méltóztassanak megengedni, hogy pár szó­val hozzászólhassak ezen nemes indítványhoz. (Halljuk! Halljuk!) Nem akarok egyebet mon­dani, mint azt, hogy mivel az én kedves jó barátom és képviselőtársam Thaly Kálmán nagyon szépen kifejtette az indokokat, én azo­kat teljes szívvel és lélekkel magamévá teszem, és üdvözlöm a török nemzetnek azt a hatalmas, korszerű haladását, ós hozzájárulok az elnöki indítványhoz. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólni senki sem kíván, miután senki sincsen feljegyezve, a vitát bezárom. Kér­dem a t. házat, mcltóztatik-e javaslatomhoz hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor kijelenthetem, hogy a képviselőház javas­latomat elfogadja. (Éljenzés és taps.) Bemutatom Szatmár vármegye közönségé­nek feliratát az iránt, hogy a tűzbiztosítással foglalkozó társulatok tiszta jövedelmének meg­határozott százaléka a hazai tűzoltó-társulatok felsegélyezésére fordittassék. Szeben vármegye feliratát a korcsmáknak vasár- ós ünnepnapokon való zárvatartása tár­gyában. Javaslom, hogy ezen feliratok előzetes tár­gyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. Méltóztatnak ezen javas­latomhoz hozzájárulni ? (Igen '.) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Moskovitz Iván, a kérvényi bizottság elő­adója kivan a háznak jelentést tenni. Moskovitz Iván: T. ház ! Bejelentem, hogy a kérvényi bizottság letárgyalta a kérvényeknek ez idei 65-ik sorjegyzékét. (írom. 1039). Tiszte­lettel kérem, méltóztassék a sorjegyzéket kinyo­matni, a ház tagjai közt szétosztatni és annak tárgyalására határidőt rendelni,

Next

/
Thumbnails
Contents