Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.
Ülésnapok - 1906-393
393. országos ülés 1908 deczember 15-én, kedden. 403 En ezért félreértett szavaim kiigazitásakép kijelentem, hogy szavaimnak semmiféle ilyen inteneziója nem volt és nem lehetett, sőt a minister ur intenczióinak megerősítésére voltak szánva. (Zaj.) Elnök: Szólásra következik? Dudits Endre jegyző : Farkasházy Zsigmond! Farkasházy Zsigmond : T. ház! (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Méltóztassék várni, nem hallok semmit! (Ismételten csenget. Felkiáltások: A vita be -van zárva! Zaj.) Csendet kérek! (Folytonos zaj. Ismételten csenget.) Kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni. Farkasházy Zsigmond: T. ház! Apponyi Albert gróf az ő fényes szónoklatában azt a felhívást intézte a t. házhoz, hogy az itt fölvetett fontos és nagyjelentőségű kérdések felett térjünk napirendre. Sajnálom, az én szerény nézetem az, hogy nem volna helyes, ha a felvetett nagy kérdések tekintetében napirendre térnénk, hanem ellenkezőleg, örömmel kell megragadni az alkalmat, a mikor végre hosszú idő után ebben a házban az elveknek, érdekeknek és törekvéseknek komoly küzdelmét látjuk. Épen azért, t. ház, hogy az itt szőnyegen lévő fontos kérdésekhez én is hozzászólhassak, bátor vagyok kérni a mélyen t, házat, hogy a mint előttem szólott t. képviselőtársaimnak, ugy nekem is méltóztassék megengedni, hogy ezen kérdésekre kitérjeszkedhessem. (Felkiáltások: Nem engedjük meg! Megengedjük!) Elnök: A t. képviselő ur a házszabályok 207. §-a alapján kérést intéz a házhoz azért, hogy engedtessék meg neki a tárgytól való eltérés. (Nagy zaj. Felkiáltások: Megengedjük! Nem engedjük meg!) Kérem a t. ház . . . (Folytontartó nagy zaj.) Csendet kérek. Itt nem lehet hangversenyt rendezni! (Zaj. Halljuk! Halljuk! Felkiáltások: Megadjuk! Nem adjuk meg !) Ugron Gábor : Megadjuk ! Ez nem eltérés ! Elnök: Kérem a t. ház azon tagjait, a kik az engedélyt az eltérésre megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Többség!) A többség az engedélyt megadja. {Nagy zaj. Felkiáltások: Ellenpróbát kérünk! Elnök csenget) Farkasházy Zsigmond: T. képviselőház! Azon megjegyzésekkel, a melyeket az igen t. pénzügyminister úrtól hallottunk... (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház! Molnár Jenő: Bizony! Egy nap kétféle mértékkel mérnek! Az egyiknek megadják, a másiknak nem! (Zaj.) Elnök: Bocsánatot kérek, a ház a képviselő urnak megadta az eltérésre a jogot. Szíveskedjék csöndben maradni. Rendreutasítom. (Helyeslés.) Nagy György (közbeszól). Elnök: Nagy György képviselő urat is rendreutasítom. (Helyeslés.) Farkasházy Zsigmond: T. ház! Nem óhajtok foglalkozni azokkal a kijelentésekkel és nem is reflektálok azokra, a melyekkel az igen t. ministerelnök ur, mint pénzügyminister felszólalását megkezdette, bár különösen azzal az aggasztó kijelentésével, hogy ő maga is az államháztartás pénzügyi egyensúlyának megzavarásától fél, szerettem volna foglalkozni, valamint óhajtottam volna kitérni azokra a kijelentésekre is, a melyekkel a jövedelmek bizonyos emelkedéséből következtetést kíván vonni az államháztartás rendezett voltára, és különösen szükségesnek tartottam volna, hogy sajnálkozásomat részletesebben indokoljam abban a tekintetben, hogy az igen t. minister ur az államháztartás egyensúlyának fentartását ma már csak az állam, s a nép terhének emelése utján látja keresztülvihetó'nek. Azonban, t. ház, mivel én ugy érezem és ugy látom, hogy ma a ház érdeklődése és a közvélemény figyelme olyan aktuális, fontos kérdésekre van irányítva, a melyeknek itt a házban való megbeszélése és megvitatása szükségesnek és kívánatosnak mutatkozik, ennélfogva mellőzve ezúttal ezeket a pénzügyi természetű kérdéseket — a melyek ezen javaslatra vonatkoznak — egyedül a felmerült politikai kérdésekkel kívánok foglalkozni. (Halljuk !) T. képviselőház! Mi itt egy nagy. érdekes és nevezetes szellemi tornának voltunk két napon át szemtanúi. Két államférfiú, a kik egymásnak méltó ellenfelei szellemi képességeik tekintetében, és a kiknek közjogi — jelenlegi, vagy volt — állása mindenesetre feltételezhetővé teszi róluk, hogy az abszolút igazságot kívánják elénk tárni azokban, a miket egymással szemben kifejtenek, mondom, két kiváló államférfiú egymásra támadt vádakkal, és védekezve és vádaskodva: a leleplezés: éknek özönét ontotta egyik államférfiú a másikra, a mely leleplezésekből lassanként kialakul a mai kormánynak és a koaliczió létesüléséoek története. Ez a vita, a mely e két kiváló államférfi közt itt lefolyt, eszembe juttatja Madame Staelnek igen szellemes mondását, a melyet akkor használt, a midőn két tudósnak czivódásáról volt szó: »Ils se sönt dit des vérités et malkeureusement ces vérités étaient offensives«. A ministerelnök ur és Polónyi Géza volt igazságügyminister ur egymásról igazat mondtak, és sajnos, ezek az igazságok sértő természetűek. Polónyi Géza volt igazságügyminister ur támadásának lényege az, (Halljuk!) hogy ő megvádolta az igen t. ministerelnök urat és a kormányt, hogy az országot a paktum tartalma és értelmezése tekintetében megtévesztették, illetve becsapták és erre az igen t. ministerelnök ur azzal felelt Polónyi Géza volt igazságügyminister urnak, hogy »Selber áner;« hogy ő is részt vett ezen becsapásban. (Derültség.) Az El*
