Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-393

É9S. országos ülés 1908 deczember 15-én, kedden. 393 akár más valami, erről aktának kellene lenni? Igaz-e, hogy a trónbeszédről is akta van ? Már most nagyon érdekes dolog fog következni. (Derültség.) A t. ministerelnök ur azt mondja, hogy nekem tudnom kellett erről a dologról, mert mikor a kormány alakitásának gondjaival foglalkoztunk, a t. ministerelnök ur azt propo­nálta, hogy gróf Andrássy Gyula legyen a ministerelnök. És mivel indokolja a minister­elnök ur azt, hogy gróf Andrássy Gyula nem akart vállalkozni? Azzal, hogy gróf Andrássy kijelentette, hogy nem hive az általános választói jognak. T. képviselőház! Ha ez igaz volna, akkor, méltóztassanak nekem megengedni, hogy vállal­hatott a kabinetben belügyi tárczát, épen bel­ügyministeri tárczát, a hol meg kellett a válasz­tási reformot alkotni, az a gróf Andrássy Gyula, a ki a t. ministerelnök ur szerint kijelentette, hogy nem hive az általános választói jog­nak. (Zaj.) Már most, t. képviselőház, én ilyenfajta beszélgetésről nem tudok, legalább annál az alkalomnál nem, de ez ellen a dolog ellen meg­győződésem szerint nem nekem, hanem a kor­mány minden tagjának kell, mint a legilletéke­sebbeknek tiltakozniuk, hogy mi alakítottunk egy kabinetet, a melynek feltétele volt az álta­lános választói jog, születésének első perczében s akkor közös megegyezéssel olyan belügyminis­tert jelöltünk ki, a ki nem hive az általános választói jognak. (Ugy van! a balpárton.) De tovább megyek. A t. minister ur azt mondja, hogy mikor Bécsből jöttünk, a kupé­ban volt valamiről szó. (Felkiáltások a balolda­lon: Ahá! Ahá!) Hát, t. képviselőház, minden­esetre különleges dolog, ha egy ministeri pro­gramúi tekintetében a ministerelnök ur egy kupéban való beszélgetésnek állítólagos részle­teit mondja el, a mely kupéban való beszél­getésről, hogy arról valaki magának fogalmat alkothasson, tudni kell . . . Egy hang (a baloldalon): Hogy mi a kupé ? (Derültség.) Polónyi Géza." . . . hogy nekünk alig lehe­tett leülnünk, mert Bécstől kezdve, de különösen Pozsonytól a dcjmtácziók olyan tömege rohanta meg azokat a kupékat, hogy ott nem lehetett beszélgetni vagy értekezni ilyen thémákról, sőt még érintkezni is alig tudtunk egymással. Ezen egész ut alatt, t. ministerelnök ur, én a ministerelnök úrral alig egy pár szót beszélhettem, a mely állott abból, hogy egy állomáson engemet felszólitutt, hogy mondjak beszédet. Akkor azt feleltem: ez a szerep nem nekem való, ez a pártvezpreknek való dolog és én nem is fogok sehol sem beszélni. Erről a beszélgetésről tudok. Hogy egy kormányelnök a paktumban vál­lalt kötelezettség tekintetében egy ilyen kupé­ban való beszélgetésekre utalhasson, annak bizo­KÉl'VH. NAPLÓ 1906 — 1911. XXII. KÖTET. nyitására, hogy ón tudtam, hogy nem lesz pluralitás . . . Wekerle Sándor ministerelnök: Tudta, hogy nem lesz egyenlő és nem lesz titkos. Polónyi Géza : Én az egyenlőről sem hallot­tam. Mondom, ilyet mondani kicsit különös. De, t. képviselőház, most már elmondom, hogy milyen beszélgetésről tudok én, nebogy elhallgassam azt, a miről tudok. (Mozgás.) Egy beszélgetés alka'mával — erről tudok — egy izben jelenlétemben — már most azt nem tudom biztosan, Kossuth Ferencz-e vagy gr. Apponyi Albert volt még ott — kettőnk között való beszélgetésben kérdés intéztetett gr. Andrássy Gyulához, — már akkor régen meg volt a kabinet alakítva, — hogy miként gondolkozik ő a választási jogról. Akkor, t. képviselőház, gr. Andrássy Gyula azt mon­dó' ta: »Megvallom, én a pluralitás felé hajlok.« Ezt a beszélgetést hallottam és akkor történt a következő: engemet odaintett valaki az ablak­fülkébe — a t. ministeremök ur — és azt mondta: (Mozgás. Zaj. Elnök csenget.) »Azt próbálja meg!« (Mozgás. Derültség.) Erre a bes/élgetésre emlékszem, t. kép­viselőház. (Zaj. Felkiáltások : Ki hallotta '<) Ez a beszélgetés pedig abszolúte nem tartozik ahhoz, hogy a ministerium az általa vállalt programra tekintetében miként vélekedik. Már most, t. képviselőház, ha meg akarják tudni, hogy Andrássy Gyula miként vélekedik erről a dologról és mit mond, akkor méltóztas­sék meghallgatni a következőkot. (Mozgás. Hall­juk!) Ezt, egészen röviden, nemcsak én nem tudtam, nemcsak az ország nem tudta, nemcsak az országra és mindenkire volt nagy meglepetés, hogy itt pluralitásos javaslat készül, hanem gróf Andrássy Gyula egészen korrektül el is mondja, hogy miért nem volt soha publikálva az, hogy pluralitással foglalkozik (olvassa): »A dolog egészen természetes rendje és helyes előadása a következő: Hogy mi nem mondjuk a trón­beszédben, hogy többes szavazatot kívánunk, az, kérem, igen természetes, mert hisz nekünk mint kormánynak akkor módunkban sem volt meg­állapítani a törvényjavaslatot. Akkor csak én dolgoztam benne és csak a mikor én formáltam magamnak végleges véleményt, csak akkor vi­hettem ezt a ministertanács elé (Fölkiáltások jobbfelöl: Természetes!) és csak akkor foglal­hatott végleges álláspontot a ministertanács*. (Fölkiáltásoh jobb felöl: Természetes!) — Hiszen ezt mondom, hogy épen ez a helyes, a mit gróf Andrássy Gyula belügyminister ur mond (olvassa): »Ennélfogva igen természetes, hogy akkor, midőn a részletekre vonatkozólag egy­mással még megállapodásra nem jutottunk, a részletekre vonatkozó nyilatkozatokat nem is tehettünk«. Hogy jutok én már most ahhoz a kéz­csókhoz, — akkor, midőn a t. minister ur itt 50

Next

/
Thumbnails
Contents