Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-385

385. országos ülés 1908 deczember í-én, pénteken. 141 Simkó József: A minister ur szabadkőműves! I (Derültség.) Lukács László (olvassa): »La grandé loge symbolique de Hongrie exige de tous les fréres unis par elle, qu'ils appuient avec ardeur toute action ayant pour but l'instruction obligatoire, gratuite, areligieuse, fournie t au peuple par l'Etat, et par conséquent »L'École libre« ainsi que le scrutin secret. La religion n'a rien ä fairé chez les enfants.« A magyarországi Nagy Oriens 1906. április havában hozott határozata ez. Ez tehát a szabadkőműves páholyok határozata és követelménye. Ki fogja azt mondani, hogy gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister szabadkőműves vagy, pedig, hogy a szabadkőművesek malmára akarja hajtani a vizet? Azt hiszem, hogy okos ember ezt nem mondhatja és a ki ismeri a t. minister ur egész nevelését, egyéniségét, hajlamait, ezt nem is mondja. De tény, hogy az állami iskolák intézményének forszirozásával ezt a szabadkőműves intézményt szolgálja, tényleg nem akarja szolgálni, de tényleg szolgálja. Maniu Gyula: Nem az intenczió határoz a politikában. Lukács László : Itt van ez a sajnos tünet, ez a sajnos eredmény. Apponyi Albert gróf tiltakozik az ellen, hogy ő szabadkőműves és mi ezt elfogadjuk és tudjuk, hogy nem szabadkőműves, de hol van a garancziánk, hogy holnap nem fog-e ott egy kultuszminister ülni a ki épen a páholy tagja? Hol van a garanczia arra nézve, hogy megint nem fogok-e kapni az egyházmegye főhatósága utján a vallás- és közoktatásügyi ministerium által kiadott olyan könyvjegyzéket, mint a milyent az előbb emiitettem, a milyen a Lampel Eóbert-féle könyvjegyzék, és hogy ezek fognak útmutatóul szolgálni egyes tantárgyak tanítására nézve a népiskolákban? A mig Apponyi Albert gróf kultuszminister ur azt a széket elfoglalja, nyugodtak lehetünk, hogy ha bemutatjuk e tankönyveket és követelni fogjuk, hogy ebből és ebből az iskolából küszöböltessenek ki, e kérésünket legalább meg fogja hallgatni. Azt hiszem. De miután azok a könyvek, a melyekről az előbb beszéltem ministeri ajánlással vannak ellátva, ezek tehát az állami iskolába bevihetők. Nem mondok neveket, de az előbbi kultuszministerium alatt ez megtörténhetett, meg is történt, mert ki vannak nyomatva, szét vannak osztva és az állami iskolákban használhatók; lehet, hogy most is használtatnak állami iskolákban. íme t. ház, hova vezet ez ? Elnök: Most már 2 óra lévén, az ülést felfüggesztem két óra tartamára. Négy órakor folytatjuk a tanácskozást és akkor a szó Lukács László képviselő urat illeti. I (Szünet után.) (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Lukács László képviselő ur folytatni fogja beszédét. Lukács László: Beszédem folytatásaképen előadom, hogy az igen t. közoktatásügyi kormány a törvény pozitiv tételeit sértette meg intézkedéseivel. Nevezetesen a törvény pozitive intézkedik arról, hogy a nemzetiségi nyelvek azokban az intézetekben, a melyek oly helyeken emeltettek fel, melyeken a nemzetiségek laknak, kellő mértékben tanittassanak. A törvény pozitive intézkedik arról, hogy az állam gondoskodjék oly tanintézetek felállításáról, a mely tanintézetekben a nemzetiségi gyermekek kiképeztessenek anyanyelvükön egészen a legfelsőbb fokig, tehát az egyetemig. A dolgok természetében fekszik, de különösen a törvényhozás dolgainak természetében, hogy azok a természetes, rendszeres evoluczió törvényeinek legyenek alávetve. Az evoluczió sohasem lehet oly retrográd irányú, hogy az egyszer megállapított irányelvektől eltérően, sőt ezen irányelvekkel homlokegyenest ellenkező szellemben haladjon. Itt pedig azt tapasztaljuk, hogy retrográd intézkedés van és azon princzipiummal, a mely fejlődésre van hivatva, a melynek evolucziója azt tágabb térre akarja kiterjeszteni, nem csak, hogy szűkmarkúan bánnak, hanem a praktikus életben azzal homlokegyenest ellenkező irányelveket és institucziókat alkalmaznak. A helyett, hogy ezen törvény intenczióinak megfelelően közoktatásügyi kormányunk valamelyik vidéken román gimnáziumot, román reáliskolát, román kereskedelmi iskolát, román polgári iskolát vagy más szakiskolát állítana fel, vagy még tovább menne és azon a téren is üdvözölhetnők, hogy román egyetemet állítana fel, (Nagy zaj.) ellenkezőleg azt tapasztaljuk, hogy ezen adott törvényes állapottal, ezen adott törvényes intézkedés terén nem hogy előre menne, a mint azt megköveteli a haladás és az evoluczió, hanem hátrafelé halad, mint a rák. (Zaj.) Egy hang (balfelöl): Előre a magyar állammal! Lukács László : Budapest után kapott egyetemet Kolozsvár. Szívesen üdvözöljük a kultuszminister urat, ha azt mondja, hogy még öt egyetemet szándékozik felállítani, de ennyi egyetemet és ezt mind csak egy fajnak, a magyarnak. (Élénk felkiáltások balfelöl: A nemzetnék!) Mi követelünk a magunk részére román tannyelvű egyetemet, román tanerőkkel, a román nyelv, román irodalom fejlesztésére . . . (Nagy zaj.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy itt nem lehet magyar fajról, hanem egy egységes magyar nemzetről szó. Ha a képviselő