Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.
Ülésnapok - 1906-369
369. országos ülés 191)8 november ií-én, szombaton. 93 a fővárosba, azt mondja: íme, nekem gyönyörű fővárosom van, az én nemzetem nagy, mert ilyen nagy alkotásokat képes létrehozni! Azt kívánom, hogy mikor ő látja ezt a fővárost, szivét büszkeség, még pedig jogos büszkeség töltse el és hogy büszkén vallja magát e nemzet fiának. Ennek nevében kérem a t. képviselőházat, méltóztassék elfogadni a javaslatot. (Hosszantartó, élénk helyeslés.) Gr.Thorotzkai Miklős jegyző : Szemere Miklós! Szemere Miklós: T. ház! Ellensége vagyok elvből a nagy czentralizácziónak és ezért a főváros fejlesztését abban az irányban, hogy abból nagy európai metropolist csináljunk, nem óhajtom. Nyugateurópából átvettünk mi már igen sok rossz dolgot, de kevés jót, sőt abba a túlzásba is estünk, hogy az egész nevelést, egész fiatalságunkat ide vezényeltük a fővárosba. Igaz, ezt nem láttuk, nem leltük egy kulturállamban sem. Ebben a czentralizáczióban látom én a jövendőben az országra nézve az egyik legnagyobb veszedelmet. A budapesti aszfalton való neveltetésünk mindenben előreveti az árnyékát. Hátgerincznélküli mivoltunknak fényes bizonyítékát láttuk, a midőn az utolsó internaczionális sztrájk alkalmával itt a fővárosban még enni sem lehetett kapni. A t. nemzetközi szervezett szoczializmusnak ez a főváros igen finom melegágyaT. ház! Azt látjuk a magánéletben, hogy a mely ember igen nagy házat tart, annak gyermekei, hozzászokva a nagy luxushoz, rendesen tönkremennek. Én kívánnám szegény Magyarországot ettől megkímélni. Többet árt nekünk a túltengő Budapest, mint Francziaorszagnak Paris. T. ház! Más államok fővárosában a színházakat is az illető közönség fizeti. Vagy fizeti a város, vagy mint Bécsben, fizeti a császár. Rómában fizeti a város. Itt nálunk a főbb színházakat állami költségen tartjuk fenn. A mi a hidakat illeti, azokról bővebben nem szólok; egyszer már volt alkalmam rámutatni arra a hidra, a melyet a Gellérthegynek nekivittünk. Sok pénzbe került, igen nagy szükség nem volt rá, ellenben Budapesttől le Orsováig, nincs a Dunán egy uj hid sem. Ismerek magam is egy pár európai várost, aránylag több hidat nem láttam sehol, mint itt. Ezek után, daczára annak, hogy a kormány iránt a legnagyobb bizalommal vagyok, elvi szempontból ezt a javaslatot el nem fogadom. (Helyeslés.) Raisz Aladár jegyző: Simkó József! Simkó József: T. ház! (Zaj. Halljuk! Halljukl Felkiáltások: Halljuk Simkót!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Simkó József: T. ház! Hogy Budapest székesfőváros az ő nagy feladatainak megfelelni tudjon, anyagi forrásokra van szüksége. Azért is csak örömmel üdvözölhetjük a magas kormányt, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat előterjesztésével lehetővé teszi a székesfőváros fejlesztését, háztartásának rendezését. (Helyeslés.) T. ház! Budának és Pestnek 36 évvel ezelőtt történt egyesitése óta nem egy ok, de az okok egész sorozata közrejátszott arra, hogy Budapest székesfőváros fényes keretének megfelelőleg anyagi viszonyait illetőleg oly messze elmaradt más külföldi nagy városok mögött. Más külföldi nagy városok lassú, fokozatos, de biztos fejlődés utján jutottak el fényes kereteiknek megfelelő gazdasági élethez; ellenben Budapest székesfőváros kényszerítve volt rövid egy-két évtized alatt olyan közintézményeket létesíteni, a melyek nélkül igazi nagyváros nem is lehetett volna. Vízvezetéket, csatornázást, szabályozást, közegészségügyi és kultúrintézményeket létesített, a melyek milliókat és milliókat nyeltek el eddig. Budapest székesfőváros háztartását megzavarta az a 130 millió korona, a melyet a székesfőváros befektetésekre vett fel. Ehhez a 130 millió koronához hozzájárultak azon közigazgatási ágazatok költségei, a melyeket a székesfőváros az állam által átruházott hatáskörben lát el. Ilyenek: az anyakönyvi hivatal, a katonaügyi igazgatás, az adókezelés, reáliskola, felső kereskedelmi iskola, felsőbb leányiskola és iparrajziskola létesítése, továbbá közegészségügyi intézmények, a bérházak és a kórházak bérértéke, a községi bíráskodás, az adókincstár képviselete, a melyek révén felmerülő kiadásai 2,709.466 koronát tesznek ki. (Élénk derültség.) Ez a nagy összeg súlyos terherként nehezedik a fővárosra. Még érzékenyebben sújtotta a székesfővárost több jogos jövedelmi forrásának elvonása. Számos vasút és olyan üzem, a mely azelőtt községi adót fizetett, az államosítás következtében megszűnt községi adót fizetni és így az 1,359.133 korona (Elénk derültség) az az összeg, a mely a székesfőváros háztartásában hiányt képezett. Ez a nagy összeg a legnagyobb mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a székesfőváros ily súlyos anyagi viszonyok közé került. Azért itt a végső ideje, hogy nagyobb pénzügyi zavarokat kikerülendők, siessünk a székes főváros segítségére. (Helyeslés. Halljuk.') Tehát akkor, midőn a magas kormányt . . . Nagy György: Dehogy magas! Simkó József: ... az előttünk fekvő törvényjavaslat előterjesztéséért üdvözöljük, egyben konstatálnom kell, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat 9., 10. ós 11. §§-aiban foglalt kedvezmények a székes fővárost két millió koronán felüli összeggel részesitik ugyan az állam támogató segítségében, (Halljuk ! Halljuk!) de ugyanakkor a székes főváros az állam által átruházott hatáskörben évenként 2,709.466 korona kiadást teljesít. (Derültség. Halljuk!)
