Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-369

94 369. országos ülés Í908 november íh-én, szombaton. Összegezve az eddig röviden elmondottakat, (Halljuk !) ha tárgyilagosan ítéljük meg a tényeket, akkor jogosnak kell találnunk azon óhajtást, hogy siessünk a székesfőváros anyagi támogatására. (Helyeslés.) Mert higyje el a t. ház, hogy azt az összeget, a melyet az előttünk fekvő törvényjavaslat a székesfővárosnak biztosit, a főváros már régen visszafizette az államnak az általa létesitett kultúrintézményekben, a melyekkel a legfényesebben hozzájárult a nemzet közművelődéséhez, erkölcsi és anyagi gyarapításához. (Élénk helyeslés.) Midőn ezek után az előttünk fekvő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, helyesen vélek cselekedni, mert a székesfőváros támogatása egy a nemzet támogatásával. (Elénk helyeslés.) Raisz Aladár jegyző: Nagy Dezső! Nagy Dezső : T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Előttünk fekszik a pénzügyminiszter ur által benyújtott, s a főváros fejlesztésére és segítésére irányuló törvényjavaslat. Konstatálnom kell azt, bogy ezen javaslatot annak idejében a függetlenségi párt egy része nem a legkedvezőbben fogadta. (Mozgás.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy Dezső: Úgyszólván bizonyos ellenszenv mutatkozott a javaslat iránt, a mely ellenszenv okaival itt a képviselőházban is röviden foglalkozni kell és meg kell állapítani, hogy vájjon ezen ellenszenv fenforgására jelenleg is van-e ok; vájjon, ha egyáltalában fenforgott ezen ellenszenv oka, megszünt-e az már. Kétségtelen, hogy a főváros adminisztrácziójában bizonyos kellemetlen zavarok mutatkoznak, hogy az nem áll azon a magaslaton, a melyet az ország fővárosának közigazgatásától méltán elvárhatnánk. Méltóztassék csak egy pillantást vetni azokra a bizottsági ülésekre, a melyek a fővárosi törvényhatóság kebelében lefolynak. Sokszor igen szomorúan kell tapasztaljunk azt, hogy ott még a tárgyalási rend sem tartatik be akéjien, a mint azt a főváros törvényhatóságától méltán megkövetelhetnők. Ott rendesen nagy zavarok vannak; ott sokszor a türelmetlenség a lehető .legmagasabb fokra hág; szóval, nem ritkán hiányzik a kedélyállapot, a mely okvetlenül szükséges arra, hogy a főváros törvényhatóságának bizottsága a kellő eredménynyel működhessék. Ennek meg is van a maga nagy oka. Fővárosi törvényünkben, az 1872: XXXVI. t.-czikkben kell ennek okát keresnünk. Ez a törvény régen elavult; e törvény az akkori kicsinyes viszonyokhoz és az akkori fejletlen felfogáshoz szabatott, azonban az idők fejlődésével teljes anachronizinussá vált, a melyen segíteni a legelső és legfontosabb kötelesség kell, hogy legyen. Méltóztassék megengedni, hogy csak egy pár szóval jellemezzem, hogy ^miként megy ma a fővárosi bizottság megalakítása. (Halljuk!) A törvény szerint választói joggal bir országos választói joggal is bir; megkívántatik azonban, hogy irni és olvasni tudjon és a mi legfontosabb, legsérelmesebb és a legtöbb visszaélésre adott alkalmat az, hogy szükséges, hogy jelentkezzék az illető választói jogának gyakorlása végett, mert csak igy vétetik fel magába a választók lajstromába is. Még egy más körülmény is járult ehhez a dologhoz, nevezetesen az, hogy a törvény megengedi, hogy ezen jelentkezés meghatalmazások utján is történhessék. A meghatalmazásokat úgyszólván mindegyik töredék, — vagy nevezzük klikknek, a mint a fővárosi közvélemény szokta nevezni — kiállíttatja válogatás nélkül, akár van választói joguk az illetőknek, akár nincs. Mondják, hogy igen sok olyan választó szerepel magában a választói lajstromban, a kik tulajdonképen nem is élnek. Ennek azután az a következménye, hogy az a frakczió, a mely a választási apparátust a kezében tartja, igen könnyen szerzi meg magának a választók többségét. Ezt a lajstromot nyolcz nap alatt kell megvizsgálni és nyolcz nap alatt lehet reklamálni. Egy-egy városrészben, pl. az Erzsébetvárosban 14.000, a Józsefvárosban 11.000 választó van, Nemcsak szellemi, de egyenesen fizikai lehetetlenség, hogy ezt nyolcz nap alatt át lehessen vizsgálni és reklamálni lehessen. Az összeíró küldöttség pártemberekből áll, azok tehát már az összeírásnál teljes bizonyossággal megalkotják a többséget. Innen van, hogy a főváros polgárai közül mindazok, kik nem tartoznak a klikkhez, nem érdeklődnek a főváros ügyei iránt. A legutóbbi választások alatt láttuk, hogy a polgárságot erőszakkal sem lehetett a szavazati jog gyakorlására reábirni. Nem akarták magukat inzultusoknak kitenni. A kik mégis bekerültek, csak a legnagyobb nehézséggel tudtak az urnához jutni. Azt mondotta különösen az intelligens publikum, hogy ilyen körülmények között inkább lemond választójogának gyakorlásáról. Ezért nem fejlődik ki közszellem a főváros bizottságában, ezért mondom, hogy a bizottság nem a polgárság összességének, hanem egyes frakczióknak és klikkeknek a képviselete. S van itt még egy másik fontos körülmény is. Itt van a virilisták intézménye. 1200 virilista van, a kik közül választani kell. Ezeket nem kerületenként, hanem kumulative valamennyi kerületre választják. Itt is lehetetlen a választók akaratának az érvényesülése. Ha összeáll néhány ember, vagy az a bizonyos 45-ös bizottság, egyszerűen kinevezik a virilista képviselőket. Ne csináljunk tehát paródiát a törvényből, ne mondjuk, hogy a törvényhatósági bizottság a többség akaratát van hivatva kifejezésre juttatni. A tény az, hogy a törvény egyenesen egyes emberek kezére játszsza a hatalmat. Bródy Ernő: El kell törölni a virilizmust.