Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-367

367. országos ülés 1908 november 12-én, csütörtökön. 4ÍJ Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdeni a t. házat, méltóztatik-e a 12. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság "szövegezésében, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, ugy azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 13. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 13. %-t). Elnök; Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 13. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezésében, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, ugy azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 14. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 14. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 14. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezésében, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, ugy azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 15. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 15. szakaszát). Elnök : Ha szólni senki nem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 15. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 10. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 16. %-át). Elnök : Ha szólni senki nem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 16. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen. akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentein ki. Következik a 17. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 17. szakaszát). Elnök: Ha szólni senkisem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 17. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 18. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 18- §-*A. Elnök: Ha szólni senkisem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 18. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 19. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 19. %-át). Elnök : Ha szólni senki nem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik a 19. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem % (Igen í) Ha igen, altkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem lei. Következik a 20. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 20. §-áí). KKPVH, NAPLÓ. 1906—1911. XXI. KÖTET. Elnök." Ha szólni senki nem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 20. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem 'i (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 21. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2i. §.«;._ Elnök: Ha szólni senkisem ldván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 21. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 22. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 22. %-t). Elnök: Ha szólni senkisem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 22. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 23. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 23. %-t). Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Az előadó nem kivan szólani. Raisz Aladár jegyző: Ábrahám Dezső ! Ábrahám Dezső: T. képviselőház! A szőnyegen forgó törvényjavaslatnak az igazságügyi bizottság javaslata szerinti 23. §-a a hamis vagy hamisított csekkekből eredő károkat, a mennyiben vétkesség nem terheli egyik felet sem, egyenesen az utalványozott terhére akarja hárítani. Én ezzel a szakaszszal szemben egy tiszteletteljes módosítást fogok benyújtani. Az általános magánjog szabályai szerint ugyanis a casus noeet dominó elve alapján ezen szakasz sérti a magánjogi gyakorlatot, mert voltaképen az a letét, a melyre vonatkozólag az utalványozás történik, az utalványozó, vagyis a csekk kibocsátójának tulajdonát képezi. Már most ezen letét terhére elkövetett bármiféle, akár jóhiszemű, akár rosszhiszemű intézkedés e szakasz szerint egyenesen az utalványozottat terheli, holott voltaképen a letéttel magával a kibocsátó, vagyis az utalványozó rendelkezik. A törvénynek ez az intézkedése tehát az általános magánjogi szabályokkal ellenkezik; ellenkezik azon szabálylyal, a mely már a régi római jogban is meggyökeresedett és azóta sem szenvedett változást: a »casus nocet domino« elvével. Tegyük fel azt az esetet, hogy a kibocsátó rendelkezvén a csekk-lapokkal, azokat olyan helyen tartja, a hol könnyen hozzájuk férhet valaki. Ebben az esetben megáll a vétkesség, s helyes, ha a törvény igenis a kárt a kibocsátó terhére kívánja róni. Azonban fordulhatnak elő olyan esetek is, hogy pl. vasúton utazik a kibocsátó, az utalványozó zsebében tartja a csekk-lapokat és akkor akármelyik szélhámos odaférkőzik melléje, a csekk-lapokat 7